Pénzügy
Hack Péter (Hack Péter)

Hack Péter a fűszeresről, a Sport szeletről és a Quaestor-botrányról

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2015. 04. 01. 10:37

Alkotmányjogászt kérdeztünk arról: hogyan mutatkozik meg a fékek és ellensúlyok rendszerének átalakítása a Quaestor-ügyben. Óriási a teher Polt Péter vállán: a kutya sem ellenőrzi.

Korábban a témában:

A fékek és ellensúlyok szerepéről, érvényesüléséről már többször szó esett. Röviden: azért van szükség a hatalmi ágak szétválsztására, hogy a független, pártatlan szervezetek adott esetben egymás kezére csaphassanak, ha nem megfelelően végzik munkájukat. Ha ezeket az ágakat összeolvasztják, egy kézbe csatornázzák vagy oly mértékben korlátozzák jogköreiket, hogy leginkább csak arra jók, hogy kitegyük őket a demokrácia ablakába dísznek, elvész a biztonság, a kiegyensúlyozottság.

Dr. Hack Péter jogásszal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékveteő docensével arról beszélgettünk: mely változtatások voltak a leginkább hatással a Quaestor-ügy felgöngyölítésére.

Hack Péter (Hack Péter)Fotó: MTI/Kovács Attila

Giró-Szász András 2011-ben egy tv-műsorban “teljes tévedésnek” nevezte, hogy egy készülő törvényjavaslat előírná a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonását, állítása szerint a nemzeti banktörvény tervezete csak alkotmányos lehetőséget biztosít a lépésre. Ezzel az alkotmányos lehetőséggel élt is Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2013 júniusában, amikor egy MNB-PSZÁF összevonásra irányuló törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentnek, amely el is fogadta azt, október 1-ei hatállyal. Matolcsy Györgyöt a köztársasági elnök 2013. március 4-i hatállyal nevezte ki a MNB élére, így került a PSZÁF-utód a korábbi nemzetgazdasági miniszter irányítása alá.

“Az MNB Matolcsy György személyén keresztül erősen kötődik a politikához. Ugyanez a probléma az Állami Számvevőszék és az ügyészség vonatkozásában is. Ezek papíron, az Alaptörvény szerint mind független és pártatlan szervek, illetve azoknak kellene lenniük” – kezdi Hack Péter magyarázatát, aki kiemeli: arra csak a jövő adhat választ, hogy milyen politikai háttérrel rendelkeztek azok, akik a Quaestor-ügyben bűncselekményeket követtek el. Ugyanis nagyon valószínű, hogy politikai hátország nélkül ekkora simlisség nem maradhatott volna észrevétlen.

“Magyarországon nagyon szigorú pénzmosás elleni törvények vannak: ha egy állampolgár bemegy a postára vagy a bankba és bizonyos összeg fölött fizet be vagy vesz ki pénzt, be kell mutatnia a személyigazolványát, igazolnia kell, hogy a tranzakció nem aninom számlával működik. Ha az Ön vagy az én vagyonom nem igazolható legális jövedelemmel, vagyongyarapodási viszgálatot indítanak. Egy Sport szeletet nem adhat el úgy egy fűszeres, hogy a NAV-nál az online pénzárgépeken keresztül ne jelenne meg az adásvétel. Ez a szigorú ellenőrző rendszer az “egyszerű állampolgárok” esetében működik, gyorsan kimutatja a visszásságokat. Hogyan képzelhető el, hogy egy ilyen komplex ellenőrző-rendszerben, amelyben az említetteken kívül ott vannak még a titkosszolgálatok is – amelyek nagyon széles felhatalmazással rendelkeznek – 300 milliárd forint úgy mozog, hogy senki nem veszi észre?” 

– teszi fel a kérdést a jogász, aki itt emlékeztet arra, miért is fontos, hogy legyenek teljesen független, pártatlan, önálló felügyeleti szervek. Hiszen ha vannak is politikai érdekek vagy fennáll ennek a látszata, ezek a szuverén intézmények védelmet nyújthatnak a politikai befolyással szemben.

A fékek és ellensúlyok rendeszérenek átalakítása a Quaestor-ügyben itt manifesztálódik: Hack Péter megítélése szerint a régi, átalakítás előtti rendszerben feltehetően a PSZÁF hamarabb észrevette volna a gyanús eseménysort, és ha időben jelzik az ügyletet az ügyészségnek, az gyorsabban léphetett volna.

Bárándy Gergely (Bárándy Gergely)Fotó: MTI/Bruzák Noémi

2 hét nagy idő

Emlékezetes: hétfőn a parlamentben Bárándy Gergely Polt Péternek szegezte a kérdést: miért kellett két hetet várni a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba kihallgatásával? A főügyész indokoklása szerint Tarsolyt nem lehetett tanúként kihallgatni, mert potenciális gyanúsított volt, így az eljárás sértette volna emberi jogait.

Hack Péter a legfőbb ügyész érvelésével tartalmilag egyetért, ugyanis tanúként valóban nem kihallgatható egy gyanúsított, azonban “a gyakorlatban rendszeresen előfordul, hogy korábban tanúként kihallgatott személyeket később gyanúsítottként is kihallgatnak. Viszont kétségtelen, hogy ebben az esetben a korábbi vallomás nem használható fel.” A bibi azonban nem itt van az alkotmányjogász szerint:

“A kérdés nem az, hogy Tarsoly Csabát miért nem hallgatták ki tanúként. A kérdés az, hogy miért nem hallgatták ki gyanúsítottként?”

Azok után, hogy az MNB nagyon konkrét jelzést adott és összegszerűen meghatározta, mekkora összeg hiányzik a Quaestor kasszájából és Tarsoly Csaba több kétes lépést tett, megalapozta azt a gyanút, hogy itt valamilyen jogellenes tevékenység zajlik – szögezi le az alkotmányjogász. “Ha közlik Tarsollyal a gyanút, abből semmilyen hátránya nem származott volna, csak akkor, ha egyúttal őrizetbe is veszik” – a kétes lépései között említi, hogy Tarsoly kiürítette cégét, ő is és hozzátartozói is megszabadultak a a vezetői pozícióktól, majd Orgován Bélát nevezték ki maguk helyett. “Majd kiköltözött a házából, ami ráadásul nem is a saját tulajdonában van, mert láthatóan offshore-cégek garmada veszi körül” – mondja a Hack Péter aki szerint ezek a lépések mind indokolták volna, hogy a gyanúsítás jóval korábban megtörténjen.

“Az a magyarázat pedig, hogy addig nem tudtak eljárni, amíg nem volt gyanú, nem tudtak eljárási cselekményeket végezni, teljesen érthetetlen. Az Ökotárs-ügyben sincsen gyanúsított, ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás. Már régen elrendelhették volna a házkutatást, már régen le lehetett volna foglalni a cég iratait, ehhez nem kellett volna Tarsoly Csabát kihallgatni.”

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ki ellenőrzi az ügyészséget? – kérdezem álnaívan Hack Pétert, aki szerint ez bizony a 10 ezer dolláros kérdés. Senki.

“Sikerült egy olyan alkotmányos rendszert létrehozni, amelyben senki nem néz az ügyészség körmére. Az átalakítás előtt az ügyészség az országgyűlésnek volt felelelős, ma senkinek. Nincsen egyetlen olyan külső, független, pártatlan szervezet sem, amely meg tudná ítélni, hogy az ügyészség munkája törvényes, szakszerű, helyes volt-e adott ügyekben.”

Az ügyészséget tehát csak az ügyészség vizsgálja – ahogyan történt ez az Átlátszó cikke nyomán is. A portál megvizsgálta hány korrupciógyanús esetben utasította el a feljelentést az ügyészség, eszerint Polt Péter alatt elsikkadnak ezek ügyek. Ezt jelenleg az ügyészség állítólag vizsgálja kíváncsiak várjuk az eredményt. De az ügyészség több ügyben már vizsgálta önmagát, és szinte mindig mindent rendben találtak saját házuk táján. Így volt a felmentett politikusok ügyében, a Kulcsár-videó ügyben, vagy a Móri-ügy hibás nyomozása és a hibás vádemelés ügyében is.

Nem résmentes a szabályozás

Hétfőn kollégánk kamerája rögzítette, ahogyan Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy sajtótájékoztatón értetlenségének adott hangot: miért is kellene lemondania? Megkérdeztük Hack Pétert, elhelyezhető-e közpénz egy piaci szereplőnél? “A szabályozás ebben a kérdésben nem egyértelmű. “A minisztérium a saját pénzét biztosan nem tarthatta volna brókercégnél, erről az államháztartási törvény rendelkezik” – magyarázza a jogász, aki rávilágít: ez a törvény könnyedén kijátszható, ugyanis a minisztériumhoz tartozó, “de nem a minisztérium jogi személyével rendelkező szervezeteknél keletkeztek pénzek, ezeket helyezték el brókereknél.” Hack Péter, aki szerint ennyi erővel kaszinózhattak volna ezekkel az összegekkel. Meglátása szerint az még egy pénzügyekben kevésbé járatos embernek is világos, hogy a Quaestor 6 százalékos és a bankok által kínált 2 százalékos kamat közötti nagy különbözet az eltérő kockázatokban jelenik meg.

“Az, hogy közpénzeket ide tettek, rendkívül súlyos politikai felelősség. Maga Giró-Szász András mondta, hogy a Quaestort gazemberek vezették. Hogy miért adott Szijjártó Péter diplomataútelevelet, miért adott a Miniszterelnökség parlamenti belépőt egy „gazembernek”, az abszolút a politikai felelősség körébe tartozik. A vizsgálatnak arra is ki kell terjednie: hogy kapott-e valaki jutalékot a Quaestornál elhelyzett pénzek után” – szögezi le Hack Péter.

A Hír24 megkérdezte a Külgazdasági és Külügyminisztériumot az esetleges jutalékról, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.