Pénzügy

Rezsiharc – melléfogtak a mérőórákkal?

T.Sz.Zs.
T.Sz.Zs.

2014. 02. 27. 14:55

Ha az óra a szolgáltató tulajdona, eddig is ő állta a költségeket. Ha viszont a fogyasztó tulajdona, akkor a fogyasztó fizetett. A bejelentés alapján tehát semmi nem változik.

Korábban a témában:

Rezsiharc

Kamu az újabb rezsiharcos lépés címmel szerdán megírtuk, hogy szerintünk semmilyen csapást nem mért a rezsire a kormány. Hiszen a rezsibiztos bejelentése arról szólt, hogy mivel a mérőóra a szolgáltatók tulajdona, ezért nekik kell majd állniuk az órával kapcsolatos költségeket.

Csakhogy ez eddig is így volt. A beszerelésért, a cseréért, a karbantartásért sem kellett fizetniük a fogyasztóknak. Ezt az általunk megkeresett gáz-, áram-, és vízszolgáltató is megerősítette.

A Fővárosi Vízművektől viszont csak ma dél után nem sokkal érkezett válasz. Ez tisztába teszi a mellékvízmérők témáját, amit több kommentelőnk is felvetett. Azt írták, nekik igenis kellett fizetni a vízóráért. Nézzük, miért? S hogy vajon számíthatnak-e ők arra, hogy a jövőben ne kelljen a mérőóra miatt a zsebükbe nyúlniuk.

Az ingatlanon belüli mellékvízmérő

Mint a vízművek tájékoztatásából kiderült, a törvény szerint az ingatlanon belüli mellékvízmérő jellemzően az elkülönített vízhasználó (vagyis a fogyasztó) tulajdona. Ezért jelenleg annak 8 évenkénti hitelesítéséről, cseréjéről, karbantartásáról is a fogyasztó köteles gondoskodni, a saját költségén.

A vízművek a piaci árak ismeretében úgy becsli, hogy egy olyan lakásban, ahol két mellékmérő van, nagyjából 30 ezer forintba kerülhet a csere/hitelesítés.

A fővízmérők pedig a vízszolgáltató tulajdonában vannak, ezért hitelesítésükről az előírt 4 évenkénti ciklusban eddig is a vízművek gondoskodtak.

Változik-e valami az mellékvízmérőknél?

Mi következik ebből a kormány bejelentése szerint? Elvileg semmi. Hiszen azt hangsúlyozták, mivel a szolgáltató tulajdona a mérőóra, ezért kell neki fizetnie a költségeket.

A mellékvízmérők azonban ezek szerint többnyire a fogyasztók tulajdonában vannak, nem a szolgáltatókéban. Nem tudjuk, erről a kormánynál tudtak-e. De Németh Szilárd rezsibiztos is azt hangsúlyozta a szerdai sajtótájékoztatón: a tulajdonjog szerint a tulajdonosnak kell állnia a költségeket. Ez alapján viszont nem terhelhető a szolgáltatókra a mellékvízmérő órák költsége.

Hacsak elő nem írják, hogy a vízművek vegyék a tulajdonukba a területükön lévő összes mellékvízmérőt. Nem tudjuk, erről lenne-e szó. Kiderül.

Ügyviteli díj?

Egyik olvasónktól levelet is kaptunk mellékvízmérők cseréjével kapcsolatban. Az ő a lakásában lévő négy óra cseréjéért 2 éve 38 ezer forintot fizetett. Ez a költség tehát, mint kiderült azért terhelte őt, mert az óra az ő tulajdonában van, nem a szolgáltatóéban.

De azt is írta olvasónk, hogy a vízszámláján minden hónapban van egy bizonyos „Lakásmellékmérő ügyviteli díja” elnevezésű tétel,  nettó 198 forinttal. A csatornaszámláján pedig „Mellékmérő ügyviteli díj” nettó 68 forinttal. Lehetségesnek tartjuk, hogy ezeket a tételeket lenullázhatja a tervezett mérőórás lépés.

Az alapdíj megkurtítása vagy megszüntetése valóban fájhat

A kormányszóvivői tájékoztatón Németh Szilárd elmondta azt is: a még tervezett négy rezsicsökkentési lépés ügyében (például  alapdíj csökkentése vagy eltörlése) további számítások után dönthet a kormány. Vagyis ezeket egyelőre elnapolták.

Az alapdíj elvileg a hálózatok fenntartásának költségét fedezi, mondta el a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója, Barta Judit az MTI-nek szerda este. Gyakorlatilag azonban az áram- és a gázszolgáltatásnál már jelenleg sem elegendő a működési költségekre. Így az energiadíj is tartalmaz olyan részt, amelyet a hálózatok fenntartására kell fordítani.

Rezsiharc

A szakember szerint ha az alapdíjat úgy csökkentik vagy szüntetik meg, hogy azt a szolgáltatók nem tudják más díjból kompenzálni, akkor az egyetemes szolgáltatásból – döntően a lakossági ellátásból – eredő veszteségeik tovább nőnek.

Hozzátette azt is: a távhőszolgáltatóknál az alapdíj ugyan fedezi, vagy nagyrészt fedezi a fenntartás költségeit, viszont ezek a társaságok döntően önkormányzati, illetve állami tulajdonban vannak. Így az alapdíjkiesés okozta veszteség miatt közpénzből szorulnának kompenzációra.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Kommentek

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.