A Figyelő legfrissebb számában összeállítást közöl arról, hogy milyen szabályok vonatkoznak a külföldi bankszámlákon és offshore cégekben tartott magyar pénzekre. A cikk szerint a jogsértő módon szerzett vagyonok rejtegetésének hamarosan befellegzik.
A NAV 2015-től kezdve automatikusan megkapja a magyar állampolgárok külföldi befektetéseiről, jövedelméről, ingatlanjairól szóló adatokat. Menekülő útvonal egy marad: a stabilitási megtakarítási számla.
Amerika már az idén kiadja az adatokat
Az amerikai adóhivatalnak 2014 júliusától már a világ minden pénzügyi szolgáltatója, így természetesen a magyar és osztrák bankok is, kötelesek automatikusan átadni az amerikai adóalanyok adatait. Magyarországgal a megállapodást a múlt héten írta alá az amerikai illetékes hatóság.
Viszonzásként az Egyesült Államok átadja az ő bankjaiban lévő magyar bankszámla- tulajdonosok adatait, beleértve majd az offshore célra használt amerikai bejegyzésű cégeik adatait is, ha magyar a végső haszonhúzó. Ez akkor is megtörténik majd, ha ezen cég bankszámláját például Svájcban, Ausztriában, Szlovákiában, Szerbiában vagy Liechtensteinben vezetik.
Az unióban is rizikós a vagyonrejtés
Az EU-tagállamok egy direktíva alapján ugyancsak 2015-től kezdik a NAV-nak továbbítani a 2014-es adóévről a többi EU-tagállamból többek között az ott végzett munkaviszonyból származó jövedelemről, a vezető tisztségviselők jövedelméről, az ingatlan tulajdonjogáról és az abból származó jövedelemről szóló információkat. Ez automatikus lesz, nem kell a NAV-nak külön kérnie.
Az adóhatóság így tudomást szerez a magyar tulajdonban lévő külföldi ingatlanokról, vagy mondjuk a ciprusi cégekben viselt tisztségekről. Ezeket valószínűleg összeveti majd a nála tárolt szja-bevallásokkal. S bár az EU eredeti tervei szerint az osztalékra és a tőkejövedelmekre csak 2017 körül került volna sor, ezt a G20 bankszámla-adatkiadás új világszabványa megelőzi.
Mindezek miatt a tavaly bevezetett stabilitási megtakarítási számla, mint egyfajta amnesztia igénybevétele lehet a menekülőút az adócsalók számára.
Magyarországon egyébként több ezer offshore cég szerepel a cégregiszterben az árfolyam-nyereségadó, valamint az osztalékadó elkerülése érdekében. Ráadásul legtöbbször az offshore számlán lévő pénzt magánpénzükként is kezelik a tulajdonosaik, nem fizetnek szja-t a kivett összegek után. A NAV ezen séma alapján, pusztán a cégregisztert használva, futószalagon fogja ezeknél a cégeknél az adóhiányt megállapítani – írja a lap.
