Noha elkészítésének egyik fő indoka volt, az új Munka törvénykönyve (Mt.) nem járul hozzá érdemben új munkahelyek létrejöttéhez. Az új szabályozás hatására a megkérdezett vállalatok 56 százaléka dolgozta vagy dolgozza át már meglévő munkavállalóinak szerződéseit. A kollektív szerződéssel rendelkező cégek többsége megtartja a korábbi műszakpótlék-felosztást, és a cégek továbbra is előszeretettel alkalmaznak munkaidőkeretet – derül ki a BDO Magyarországnak a legnagyobb 500 hazai nagyvállalat körében végzett Munkaügyi helyzetkép top500 című felméréséből.
A kutatásban részt vevők többsége egyértelműen nem tervezi az elkövetkező időszakban a létszám bővítését, ugyanakkor a létszámot bővítő 33 százaléknyi cégnek is csupán tizede nyilatkozott úgy, hogy ok okozati összefüggés van a létszám bővítése és az új munkajogi szabályozás között.
Fotó: Kummer János
Zavaros elszámolás
Érdekes mód épp az egyik nagy újítás nem aratott átütő sikert: az elszámolási időszak. Az új Mt. szerint ugyanis az egyenlőtlen munkaidőbeosztás alapján történő foglalkoztatás a korábban is alkalmazott munkaidőkeret mellett már elszámolási időszak alkalmazásával is biztosítható. A munkaidőkeret továbbra is igen népszerű, a válaszadók 80 százaléka alkalmazza, elsősorban a rugalmas foglalkoztatás, illetve a rendkívüli munkavégzéshez kapcsolódó pótlékok optimalizálása érdekében.
Bár a válaszadók 71 százaléka már hallott az elszámolási időszak alkalmazásának új lehetőségéről, a szabályozást csupán 15 százaléknyian tartják teljesen érthetőnek, átláthatónak. A megkeresett munkáltatók többsége (57 százalék) szerint számos kérdés nem világos a szabályozás kapcsán, 21 százalékuk pedig kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezések egyáltalán nem érthetőek számukra. Vélelmezhetően ez lehet az oka annak, hogy jelenleg csak a válaszadók 11 százaléka alkalmazza az elszámolási időszakot, a többség nem alkalmazza és 36 százalék kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy amíg nem átláthatóak a szabályok addig nem is tervezik az alkalmazását.
A szabadságokat kurtítanák
Az új Mt. megalkotásának céljai között a munkahelyteremtés konkrét igénye mellett az szerepelt, hogy a termelő nagyüzemi viszonyokat modellező szabályozás helyett egy, a jelenlegi viszonyokhoz sokkal jobban igazodó szabályozás kerüljön kialakításra. Ezt a célt a felmérésben részt vevők 11 százaléka látja teljes mértékben megvalósítottaknak. A válaszadók 80 százaléka szerint a modern munkajogi elvárásokhoz csak részben igazodik az új Mt., számos területen további szabályozás volna indokolt. Nem csoda tehát, hogy a résztvevők 68 százaléka szerint a Munka törvénykönyve kapcsán egy éven belül további változások várhatók. A legnagyobb valószínűséggel változó szabályozási kérdések között a megkérdezettek elsősorban a távolléti díjat, az elszámolási időszakot és a szabadságot jelezték.
