Pénzügy

101 év is kevés volt az egyenlő esélyekhez

Durbák Ildikó
Durbák Ildikó

2012. 03. 08. 09:00

Egy nőnek átlagban két hónappal többet kellett dolgoznia, hogy annyit keressen, mint egy férfi. Kevés nő képes „karriert csinálni”, egyes vélemények szerint az is gátolja ebben, ha túl szép, de az is, ha csúnya.

Korábban a témában:

Idén, a 101. nemzetközi nőnap ünneplésekor a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség korlátai még mindig fennállnak – írja Mikael Gustafsson, az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának elnöke nőnapi közleményében. A nők és férfiak közötti bérszakadék csökkentése lassan halad, így például egy nőnek két hónappal többet kellett 2011-ben dolgoznia azért, hogy annyit keressen, mint egy férfi. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Európában átlagosan 16,4 százalékos a jövedelemkülönbség a két nem között. A lengyeleknél a legkisebb a női bérhátrány, csupán 1,9 százalék, az osztrákoknál és a cseheknél a legnagyobb, 25,5 százalék.

Magyarországon a férfiak 17,6 százalékkal keresnek többet, mint a nők az Eurostat adatai szerint. Egy másik, nem reprezentatív felmérésben ez a különbség jóval nagyobb: a Fizetesek.hu önbevalláson alapuló statisztikájából az derült ki, hogy az ugyanolyan pozícióban dolgozó nők bére 21 százalékkal marad el a férfiakétól. Adataik szerint ráadásul minél magasabb beosztásban dolgozik egy nő, annál nagyobb a fizetésbeli hátránya. A segédmunkásnők 6 százalékkal keresnek kevesebbet férfitársaiknál, az adminisztratív alkalmazottak 7, a szolgáltatási szférában dolgozók és a szakmunkások 18, a középvezetők 19, a felső vezetők pedig 26 százalékkal.

Hiánycikk a női vezető

Minden évben több nő jut be a felsőoktatásba, és a gazdasági szakokon is „nőuralom” van, ám mégis jóval kevesebb nő kerül vezetői pozícióba, mint férfi. Ennek egyik oka az ambíció hiánya is lehet – mondta egy korábbi konferencián Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) docense. Európában a felső vezetők harmada nő, hazánkban azonban csak 28 százalék az arányuk. Norvégiában a vállalatok igazgatótanácsában szinte feleannyi nő ül, mint férfi, Magyarországon viszont a székek 13 százaléka az övék.

Az Európai Unió igazságügyi biztosa azt szorgalmazza, hogy hivatalos kvóta szabályozza az európai vállalatok vezető tisztségeit betöltő nők arányát. Viviane Reding szerdán a ZDF televízió Morgenmagazin című műsorában kifejtette: az európai államok kétharmadában semmi sem történik ezen a téren, egyharmadban pedig csak óvatos mozgás mutatkozik. Ausztriában tavaly fogadták el azt a törvényt, hogy az állami vállalatok felügyelőbizottságának 35 százalékban női tagokból kell állnia 2018-ra. A német szövetségi kormány munkaügyi minisztere, Ursula von der Leyen már tavaly szorgalmazta, hogy a felső szintű vezetői állásokat – önkéntes alapon – több nővel töltsék be a cégek, a kezdeményezése azonban elbukott. Norvégiában először a képviselők esetében hoztak törvényt „női kvótáról” 1981-ben, majd a világon elsőként 2003-ban egy olyan jogszabályt is alkottak, amely kiköti, hogy a cégek vezetőségében mindkét nem kiegyensúlyozottan legyen jelen. A nők aránya itt már évek óta 40 százalék felett van.

Nő vagy férfi legyen a nagyfőnök?

A magyar vállalkozásoknál az első számú vezető és az alatta egy szinttel álló személy is általában férfi – derül ki a Figyelő, a Profession.hu és a BCE egy közös kutatásából. A vezetőként dolgozó nőknek gyakran választaniuk kell a család és a karrier között: az ugyanolyan beosztású férfiaknak átlagosan eggyel több gyerekük van, mint a nőknek. A tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a női vezetők megítélése miatt is nehéz „áttörni az üvegplafont” – hiszen egy nő nem alkalmazhat olyan vezetői stílust, mint egy férfi, mert akkor a közvélemény megbélyegzi, nagyképűnek, karrieristának tartják. Sokan kevésbé kompetensnek látják a női vezetőket, ezért sokkal nehezebb utat kell bejárniuk, kétszeresen is be kell bizonyítaniuk a rátermettségüket, meg kell küzdeniük az előítéletekkel. Ezt pedig sokan nem vállalják.

Ha valaki mestervezető, akkor nem teszi bele a személyiségét a munkájába – mondta az FN24-nek Merza Péter pszichológus. Így az egész nemi szerepeken alapuló, „női vs. férfi vezető” kérdéskör egyszerűsödik: vannak jó és rossz vezetők, nemtől függetlenül. Tévhit, hogy a nők érzékenyebbek, a férfiak pedig kemények. Egy kereskedelmi cégnél, ahol csak a profit és az üzlet számít, ott a főnöknek nem szabad érzelgősnek lenni, ám szociális területen nem baj, sőt akár előnyös is, ha a vezető átérzi a munkatársak gondjait. Érett személyiség, tudás kell ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen, ez pedig nemtől független.

A nők legtöbbje nehezen tudja magát első számú vezetőként elképzelni, inkább a második helyen dolgoznak szívesen, kevés a szakmai önbizalmuk. A nők nehezebben tudják összeegyeztetni a munkát és a magánéletet: nekik általában otthon kezdődik a „második műszak”, aminek az ellátására kevés férfi alkalmas. Csak kőkemény személyiség képes arra, hogy első számú vezető legyen, és háztartást vezessen egyszerre – tette hozzá a pszichológus.

Ne legyen szép, de csúnya se

Se szép, se csúnya nem lehet egy nő, ha karriert akar építeni, a férfiak legalábbis sem ezt, sem azt nem szeretik – derült ki a Heidrick & Struggles nemzetközi vezetői tanácsadó cég egyik felméréséből. A kutatásban részt vevő 200 felső vezető férfi 60 százaléka gondolja úgy, hogy a nőnek árt, ha vonzó: egyharmaduk szerint azért, mert a többi kolléga irigy lesz rá, és majdnem ugyanennyien gondolják úgy, hogy a szép nők buták. Ezzel szemben a megkérdezettek felének az a véleménye, hogy a munka szempontjából különösen fontos, hogyan mutat egy nő. „A 38-as méretnél nagyobb ruhákat hordó hölgyeknek néha nehézségeik akadhatnak a munkahelyükön” – fogalmaztak többen a megkérdezettek közül.

Egy magyar felmérésből viszont az derült ki, hogy a szépséget igenis összekötik a sikerrel a nők esetében. A válaszadók kétharmada szerint a nők karrierjében megjelenésüknek nagy vagy kizárólagos szerepe van, és csak 14 százalékuk gondolja azt, hogy ez nem játszik szerepet. A Humán Rent Európa kutatásából az is kiderült, hogy a megkérdezettek háromnegyedét zavarná, ha a munkahelyén egy női főnöktől kapna utasításokat. Igen nagy a különbség a nemek között: a férfiak 40 százaléka nehezen kezelne egy ilyen helyzetet, a nőknek viszont csak a tizedét zavarná.

101 éves a nemzetközi nőnap
Emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin 1857. március 8-án. Más források szerint 1908-ban e napon egy tűzesetben halálát lelt 127 munkásnő emléke indította el a követelést, hogy évente egy nap szóljon a dolgozó nőkről. A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális és gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére.
1909-ben az Egyesült Államokban az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapján, 28-án rendezték meg. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot.
A végleges dátumot, március 8-át az 1917-es oroszországi nőtüntetés véste kőbe. Napokkal később a cár lemondott, győzött a bolsevik forradalom, az új szovjet kormány pedig szavazati jogot biztosított a nőknek. Innentől kezdve a nemzetközi nőnap dátuma március 8. lett. Magyarországon a Rákosi-diktatúrában vált kötelező ünneppé, ám időközben átalakult: a munkásasszonyok dicsőítése helyett a nő tiszteletévé szelídült.

.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.