Pénzügy

Hazai sztrájkok: kis hatás, alacsony támogatás

admin
admin

2006. 05. 16. 07:00

Egyes uniós tagállamokban akár több száz sztrájkra is sor kerül egy évben, Magyarországon azonban alig élnek a dolgozók az érdekérvényesítés ezen eszközével. A társadalom szolidaritásának hiánya lehet az ok.

2006. május 11-én ebben az évben negyedik alkalommal került sor sztrájkra Magyarországon. A Magyar Rádió, a Paksi Atomerőmű, a Dunaferr dolgozói után legutóbb a DAM 2004. Kft.-nél tartottak figyelmeztető sztrájkot, de az Auchannál és Molnál is sztrájkbizottság alakult az elmúlt hónapban.
Annak ellenére, hogy a szakszervezetek hazai fellépése egyre határozottabb, Magyarország a többi uniós tagállammal összehasonlítva még mindig a béke szigetének tekinthető. Összefoglaló hivatalos statisztika ugyan nem készül a munkabeszüntetésekről, Berki Erzsébet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) munkaügyi kapcsolatok főosztályvezetőjének saját gyűjtése szerint tavaly összesen 14 alkalommal rendeztek sztrájkot a magyar dolgozók, míg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) statisztikái szerint 2004-ben Dániában például 804 sztrájk zajlott. Berki Erzsébet szerint a magyar társadalom nem szolidáris a sztrájkolókkal.

Alig érnek el valamit

Az utóbbi öt esztendőben alig találkozni olyan sztrájkkal, ahol a munkavállalók minden követelése teljesült volna, ezzel párhuzamosan viszont szaporodnak az olyan akciók, melyek teljes eredménytelenséggel zárulnak – mondta el a FigyelőNetnek Berki Erzsébet az FMM főosztályvezetője. A szakember szerint a sztrájkolók esélyei akkor jobbak, ha egy konkrét munkáltatót támadnak, neki ugyanis a sztrájk következtében bevételkiesése van; ez hat. A több munkáltatónak szóló demonstrációk esélyei rosszabbak. Például, az egészségügyi dolgozók esetében azokat a kérdéseket, amelyekben a kormány illetékes, az egyes munkáltatókkal nem lehet rendezni, így a több munkáltatóra kiterjedő sztrájk is csak arra alkalmas, hogy felhívja a kormány figyelmét a tárgyalások szükségességére, a problémák megoldását közvetlenül nem segíti.

A hosszabb sztrájk nagyobbat üt

Általános tapasztalat, hogy ahol magasabb az életszínvonal, a sztrájk miatt kieső jövedelem kevésbé rázza meg a munkavállalókat, ezért Nyugat Európában például hajlandóak tovább kitartani – véli a szakember. Németországban például februárban 3 hétig tartott a közszolgálati dolgozók sztrájkja. A hosszabb munkabeszüntetés nagyobbat üt, emiatt hatékonyabbak a demonstrációk.

Egyes országok nagyban eltérnek egymástól a sztrájkok számát illetően. Az ILO összesítése szerint például Olaszországban, Franciaországban és Dániában több száz sztrájkra is sor kerül egy évben, míg Ausztriában és Svájcban általában az egytucatot sem éri el a munkabeszüntetések száma. Ennek egyrészt kulturális és történelmi okai vannak, másrészt, ahol a munkaügyi jogszabályok lehetővé teszik, hogy a tárgyalásos módszer felé tereljék a nézeteltéréseket – például közvetítő vagy döntőbíró, esetleg bíróság bevonásával -, ott a sztrájkok száma alacsonyabb.
A magyar média nem szereti a sztrájkolókat

Magyarországon nagyon rossz a munkabeszüntetések támogatottsága, ezért Berki Erzsébet elsősorban a médiát okolja. Véleménye szerint mintegy négy évvel ezelőtt megváltozott a média viszonya a sztrájkolókhoz, amely a televízióban és a napilapokban egyaránt tetten érhető. A szakember szerint nem számíthatunk nagy együttérzésre a lakosság részéről, ha egy újság szalagcíme azt domborítja ki, hogy a vasutas sztrájk megbénította a közlekedést, ahelyett, hogy az összefogást és a szolidaritást hangsúlyozná. Ezzel szemben más uniós országokban az egész társadalom a sztrájk mellé áll. Idén Franciaországban és Görögországban hirdettek általános sztrájkot, ami miatt például Párizsban megállt az élet, de ezért egy francia sem a munkavállalókat okolta.

Berki Erzsébet meglátása szerint a hazai média igazságot is igyekszik tenni, ezért hajlamosak valamelyik oldal mellé állni. A szakember azonban úgy látja, hogy egy sztrájk esetében a partnerek mindig az erejüket mérik össze, és nem szabad feltenni a kérdést, hogy kinek van igaza. Már csak azért sem, mert nincs olyan objektív nézőpont, ahonnan el lehetne dönteni, hogy például egy bér magas-e vagy sem. És végül: nem lehet erkölcsi kérdést csinálni egy sztrájkból: a sztrájk a munkavállalók alkotmányos joga, a társadalomnak pedig szolidárisnak, de legalábbis türelmesnek kéne lennie a sztrájkolókkal.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.