Pénzügy

Nem értékeli a munkaerőpiac az MBA-t

admin
admin

2005. 09. 22. 07:00

Kétségtelen, hogy az önéletrajzokban elegánsan mutat az „MBA", a fejvadászok szerint azonban ma a munkaerőpiacon jobb portéka egy erős vállalatnál, jó pozícióban szerzett tapasztalat, mint egy mesterdiploma. Van már olyan intézmény itthon is, amelyik szeretne fordítani ezen a trenden, és elitképzést indított.

„A hazai MBA-diplomák nem növelik az álláskeresők munkaerő-piaci értékét, vagyis egy pozíció elnyerésének szempontjából majdnem mindegy, hogy valaki rendelkezik-e MBA-diplomával vagy sem” – mondta el a FigyelőNetnek Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Rt. fejvadásza. Ezt a véleményt képviseli Tóth László, a vezetőkereséssel foglalkozó TranSearch Hungary fejvadászcég ügyvezető igazgatója is, aki szerint az MBA-diplomának Magyarországon nincs olyan értéke, mint külföldön.

Magyarországon ma tizenegy intézmény – egyetem és business school – kínál MBA-képzést, és könnyen lehet, hogy a szám nem végleges, mert a hallgatók száma évről évre nő. Hiába rendelkezik azonban egyre több magyar munkavállaló mesterdiplomával, a vezetői pozíciókra kereső álláshirdetésekben nem szerepel követelményként az MBA-diploma.

A tandíjért hajtanak

A Magyarországon megszerzett MBA-diplomák alacsony értékének több oka is van. „Egyrészt a hazai MBA-képzők az oktatást piacként értelmezik, vagyis az elsődleges céljuk, hogy minél több hallgatót vonzzanak magukhoz, akik természetesen súlyos tandíjakat fizetnek. Számomra például értelmezhetetlenek a magyar nyelven folyó MBA-képzések, hiszen ezeknek a programoknak alapvető lényegük, hogy angolul folyjon a képzés” – emelte ki Lukács Zsolt. Az angol nyelv kellő fokú ismerete a fejvadász szerint egyébként még mindig ritka a magyar munkaerőpiacon, nagyon kevés ember van, aki valóban magas színvonalon beszéli az üzlet nyelvét.

„A másik ok, amiért a hazai MBA-diplomáknak nincs releváns értékük, a munkaerő-piaci sajátosságból adódik. A vállalatoknál sokkal inkább keresik az effektív tudást, így a gyakorlati tapasztalat a legfontosabb a kiválasztásnál” – hangsúlyozza a Telkes fejvadásza. Az on the job tapasztalatok, vagyis hogy milyen vállalatnál és milyen területen szerezte a tapasztalatait egy munkavállaló, sokkal inkább növelik az esélyeit egy magas pozíció elnyeréséhez, mint az MBA-képzések.

„Magyarországon az MBA-nek nincs olyan értéke, mint külföldön. Ennek egyrészt az az oka, hogy nagy az iskolák között a különbség, és egyelőre nem lehet eldönteni, hogy melyek a jók és a kevésbé jók. Ha mégis MBA mellett döntünk, akkor tanuljunk angolul, a külföldi MBA-k jobban hangzanak. Ha valaki nagyon tudatosan, mindenképpen vezetői karriert akar befutni, akkor érdemes egy külföldi MBA-be időt és pénzt fektetni, de a nagy többség számára nem” – érvelt a FigyelőNetnek Tóth László fejvadász.

Lukács Zsolt tapasztalatai szerint a külföldi MBA-diplomák sem jelentenek nagy előnyt a hazai álláspiacon. Annyi azonban mindenképpen pozitívuma ezeknek a képzéseknek, hogy legalább angol nyelven folynak, így a külföldi MBA-papír biztosíték egy nagyon jó angol nyelvtudásra. „De azért senki sem helyezkedik el könnyebben ma Magyarországon, mert külföldi master képzést végzett” – mondta a fejvadász.

MBA-történet

Az MBA egy speciális posztgraduális képzést takar. A szó a Master of Business Administration rövidítése, ahol a master az egyetemi fokozatra utal, a business administration pedig summázni próbálja az oktatás lényegét: megtanítani a vállalatok korszerű vezetésének legmodernebb módszereit a legfrissebb tudományos eredményekre támaszkodva a bonyolult gazdasági és jogi környezetben. Az MBA-iskolák születésének feltételeit az egyre gyorsabban elévülő tudás és az ezzel szorosan összefüggő erősödő piaci verseny teremtette meg. Az Egyesült Államokban kialakult képzési forma világszerte gyorsan elterjedt, és egyfajta értékmérővé vált.

Másképp

A hazai MBA-t kínáló intézmények a tengerentúli, nyugat-európai egyetemek oktatási modelljét, kurzuskínálatát vették át, szoros kapcsolatot alakítottak ki és tartanak fenn egy-egy – többnyire brit vagy francia – intézménnyel, az oktatás minőségéért pedig a Magyar Akkreditációs Bizottság felel, az angol tannyelvű iskolákat külföldi bizottságok akkreditálják.

A szoros kapcsolat ellenére a magyar képzések teljesen más képet mutatnak, mint a külföldiek: teljes idejű (full time) MBA csak egy létezik, és a képzők maximálisan a diákok igényeihez alkalmazkodnak, akik általában nem nagyon érnek rá munka mellett a tanulásra. Az sem ritka, hogy a tanárok a „diákok” üzleti partnerei az életben, ami a dolgozatok javításánál a jóindulat felé hajtja őket, de az sem ritka, hogy a diákok előre ismerik a vizsgasort. Kérdés, megéri-e ennyi pénzért nem tanulni egy olyan diploma megszerzéséért, ami nem is nagyon növeli a diák munkaerő-piaci értékét.

Átlag 1,8 millió forint

Az MBA-képzésben való részvételt nem adják teljesen ingyen. A jelentkezési feltételek között találjuk a felsőfokú végzettséget, a többéves vezetői gyakorlatot és az angol középfokú C típusú nyelvvizsgát – és a pénzt. Szemben azonban a nyugati MBA-képzőkkel, ahol több körös, nehéz felvételin kell átesniük a hallgatóknak, Magyarországon csupán ezeknek az alapfeltételeknek kell megfelelni. Esetleg egy motivációs beszélgetésre sor kerülhet.

Az MBA-oktatás költségtérítéses, de míg – mint fentebb láttuk – a különböző intézmények oktatási struktúrája többé-kevésbé megegyezik, addig a tandíjak széles skálán mozognak. Nem meglepő hír, hogy a vidéki egyetemek olcsóbbak fővárosi társaiknál, de az árkülönbözet néha meglepően nagy. A legolcsóbb képzéshez Miskolcon juthat az érdeklődő, a teljes kurzus ára 800 ezer forint, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig akár három és fél millió forintunkba is kerülhet. Átlagosan 1,8 millió forintból jön ki egy magyarországi MBA-diploma.

Executive MBA

Az országban két egyetemen van mód executive képzésben való részvételre, a Budapesti Műszaki és a Közép-európai Egyetemen. A célcsoport kissé eltér a hagyományos MBA-től, ebben a képzésben olyan, többnyire felső vezetők vesznek részt, akik komoly szakmai, vezetői tapasztalattal és kevés szabad, tanulásra fordítható idővel rendelkeznek. A rövid, intenzív kurzusokra építő tanulmányok akár egy év alatt elvégezhetőek. Mindkét egyetemen a képzés több millió forint.

Munka mellett – gőzerővel?

A legtöbb hazai, oklevelet adó MBA két, illetve két és fél évig tart. Magyarországon az a gyakorlat alakult ki, hogy az oktatás levelező rendszerű, mivel a legtöbben munka mellett tanulnak. A szorgalmi időszak heti egy-két napot igénybe vevő órái pénteki és/vagy szombati időpontra esnek, a vizsgákkal ugyanez a helyzet. A hétvégi előadásokat-szemináriumokat egészíti ki általában az intenzív, egy-két hetes egész napos, az elfoglalt hallgatók érdekében a nyári szabadságok idejére időzített szeminárium. Ez alól csak két kivétel van, az egyik a CEU full time – nappali –, a másik a MBE új, egyéves executive képzése.
Szintén a legszorosabb időbeosztásban élőknek kedvez, hogy az előadásokat interneten is lehet követni. Az intézmények felének azonban még tisztességesen működő honlapja sincsen, és akkor a küllemről még nem is ejtettünk szót. Összehasonlításképp megjegyezzük: az Egyesült Államokban még olyan iskola is létezik, melyet a hallgatók on-line végezhetnek el.

A tanítás mindenütt kreditrendszerben folyik, a számonkérés viszont iskolánként változik, lehet írásos vagy szóbeli. A nagyobb tanulmányi egységek elsajátításáról szigorlaton kell számot adni, végül a tanulmányokat szakdolgozat írása és bizottság előtti megvédése zárja le. Van hát munka, és ehhez még nem vettük hozzá az otthon, tanulással eltöltött időt, és hogy az órák és a szakirodalom egy része csak angol nyelven hozzáférhető. Vajon lehet ezt az iskolát színvonalasan végezni, vagy ez csak munkabírás kérdése?

Változtatni akarnak

A képzőintézmények közül a Budapesti Corvinus Egyetem próbál változtatni a Magyarországon szerzett MBA diplomák elismertségén. Elit mesterképzést indítanak ugyanis, amelynek tematikája szorosan kapcsolódik az üzleti élethez, és intézményük igazgatója nem is magyar, hanem külföldi. 

Szakosodott MBA-k

Mivel az MBA-szolgáltatás piaci alapon működik, az intézmények versenyben vannak egymással, és szüntelenül keresik a hallgatók kegyeit. Így fordulhat elő, hogy bár az MBA-képzések külföldön az átfogó vezetői szemlélet és módszerek átadására koncentrálnak, Magyarországon egyes egyetemeken szakosodásra – pénzügy, humán erőforrás, informatika – van lehetőség. A különböző szakokon az első évben hasonló kurzuskínálat szerint tanulnak a diákok, jellemzően gazdasági, pénzügyi, jogi alapismereteket szereznek, a specializációra a második évben kerül sor, így van lehetőség az időközbeni szakmódosításra. Lehet, hogy a specializálódásé a jövő, és a pesti menedzser Veszprémbe fog ingázni, ha kifejezetten vállalati IT és infokommunikáció szakon akar tanulni, ráadásul kevesebbért?

Az MBA eredeti koncepciója szerint olyan ismeretek birtokába juttat, melyet a nemzetközi üzleti életben is lehet kamatoztatni. Ennek egyik alapfeltétele az angol üzleti nyelv használata, illetve ezzel összefüggésben az angol nyelvű oktatás. Magyarországon a tizenegy intézményből mindössze három helyen folyik a tanítás angol nyelven, ezek az intézmények karöltve dolgoznak külföldi egyetemekkel. A többi nyolcon – a legtöbb hallgató itt tanul – magyar a tanítás nyelve, illetőleg adott esetben van lehetőség a részlegesen angol vagy kétnyelvű, angol–magyar vagy francia–magyar tanulásra is.

Angolul – franciául – nehezebb tanulni, és drágább is, hiszen az angol anyanyelvű vagy idegen nyelven oktatók többe kerülnek. Az is kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán, ha tudásunkat végül idehaza kamatoztatjuk.

MBA angolul

A külföldi egyetemi képzés idő- és pénzigényesebb. A három angol nyelvű MBA-képzésben részt vevő intézmény „többlete” a magyar mellett külföldi – nemzetközi – diploma megszerzésének a lehetősége. Ide azonban rengeteg pénzre van szükség, a legolcsóbb egyetem is két és fél millió forintba kerül, de 10 millió fölé is mehetünk, ha magasra tesszük a lécet. A CEU IMM Executive képzése példának okáért 12 millió forintba kerül, a Financial Times rangsora szerint viszont a tizennegyedik legszínvonalasabb üzleti iskola. A jelentkezési feltételek hasonlóak a magyar nyelvű MBA-hez, egy felvételi esszé megírásával megspékelve.

Azokban az iskolákban, ahol a képzés egy része angol vagy kétnyelvű, államilag elismert C típusú nyelvvizsgával kell rendelkeznie a hallgatónak. Vajon mennyire lehet színvonalasan oktatni, illetve mennyire lehet érdemben követni egy órát középfokú angol nyelvismerettel?

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.