A ragadós száj- és körömfájás betegség (RSzKF) legutóbbi kitörését április 17-én mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), azóta nem találtak járványra utaló jeleket a hazai marhatelepeken. Az előírások alapján azonban a szigorúbb állategészségügyi intézkedések május 31-ig érvényben maradnak.
Magyarországon március óta eddig öt helyszínen igazolták a járvány jeleit, mindegyik Győr-Moson-Sopron vármegyében található. A kitörések körül 3 kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres megfigyelési körzetet alakítottak ki. A Nébih azonban további, korlátozás alá eső területeket is meghatározott, ennek alapján a tilalmi intézkedések Győr-Moson-Sopron teljes területén kívül részlegesen további három vármegyére: Komárom-Esztergom, Veszprém és Vas egyes területeire terjednek ki.
A hatóság járványügyi protokollja eltérő fokozatú szigorításokat ír elő a korlátozással érintett körzetekben, azonban akadnak olyan előírások, amelyek a korlátozás alá eső teljes területre vonatkoznak. Ezek közé tartozik az is, hogy
A járvány szűk két hónap alatt hatalmas gazdasági károkat okozott, hiszen a nyomában mintegy 8500 szarvasmarhát kellett leölni, a korlátozással érintett területeken megszűnt az állatok ki- és beszállítása, így aztán a hatóságilag lezárt gazdaságok bevétel nélkül maradtak. Ezen felül a tenyésztők szerint a majdani újraindulásnak is lesznek pluszköltségei.
A pontosan még nem számszerűsíthető, de mindenképpen milliárdos nagyságrendű károk megtérítéséről már születtek kormányzati döntések, egyebek közt a fertőzött állattartó telepek dolgozóinak bérkifizetését – munkavállalónként legfeljebb 2 945 570 forint erejéig – átvállalja a kormány. Ezenfelül a védekezési intézkedésekhez kapcsolódóan is biztosítanak kártalanítási forrást. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt is bejelentette, hogy a kabinet kártalanítja azokat a gazdákat, akik elveszítik állataikat a járvány miatt. Két feltétellel: ha kötelezettséget vállalnak arra, hogy helyreállítják az eredeti állatlétszámot, illetve legalább három évig tovább üzemeltetik a telepüket.
A közvetett hatások még ijesztőbbnek tűnnek
A járványhelyzetnek ugyanakkor vannak olyan járulékos kárai, amelyek messze túlmutatnak a fertőzéssel érintett telepeken, és nemcsak az egyéb korlátozás alá eső területek gazdálkodóit, hanem a teljes hazai állattenyésztést érintik – erre hívta fel lapunk figyelmét Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke.
