A magyar ügyészség a korrupciós rendszer működésének az Achilles-sarka

Ezen okból a múlt év végén bizottsági döntéssel felszabadított bő 10 milliárd euró sorsa sem tekinthető véglegesen rendezettnek a Corvinus Egyetem külsős adjunktusa szerint.

Egy friss felmérés szerint az Európai Unió éves szinten közel 1000 milliárd eurót bukik a közösség egészét érintő korrupció miatt. Ez a teljes éves magyar GDP ötszöröse, ami már szemmel látható összeg. Martin József Péter szerint ez alapvetően a tagállamok sara, de az uniós testületeknek is van dolguk a korrupció visszaszorításában. Rossz hír mindannyiunk számára, hogy sokat e téren nem lehet várni, mert bár folyamatban van az uniós antikorrupciós harmonizáció – a direktíva lepapírozásának legújabb határideje 2024 –, a részletek alapján nem a korrupciós ügyek feltárásának könnyítése kerül fókuszba, hanem a feltárt esetek büntethetősége.

Szóba került Magyar Péter hangfelvétele, mint bizonyíték a magyar jogszolgáltatás befolyásolhatóságára, ami újabb érv lehet az unió számára, hogy még körültekintőbben járjon el a pénzek felszabadításakor.

Martin József Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar ügyészség tevékenysége – szemben a bíróságokkal – nem része a jogállamisági feltételek teljesítése során figyelembe vett szempontoknak, vagyis formailag Varga Judit igazságügyi miniszterként tett kijelentései miatt nem kellene attól tartania a kormánynak, hogy elzárulnak a pénzcsapok. Pedig – teszi hozzá a TI ügyvezetője – az ügyészség munkája a korrupciós ügyek Achilles-sarka.

Ismerve a korrupcióellenes munkacsoport munkájával kapcsolatos kritikákat, arról is kérdeztük vendégünket, hogy az általa képviselt TI meddig marad a szervezet tagja. Válasz az adásban.