Della

A német-magyar kamaránál nem tudnak arról, hogy a német autógyártók kérték volna az akkugyártók betelepítését

Magyarországon túlbecsülik a német politika szerepét a gazdaságban, a várakozásokkal szemben Berlin nem vállal fel közvetítő szerepet a magyar kormány és az itteni német cégek közötti vitákban. Amelyek kétségkívül léteznek, de elsősorban a belföldi piaccal kapcsolatban álló német tulajdonú vállalatok teszik szóvá sérelmeiket, míg a külső piacokra dolgozó feldolgozóipari cégek alapvetően elégedettebbek a magyarországi üzleti környezettel. Minderről Dirk Wölferrel, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs vezetőjével beszélgettünk a Dellában.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) érti a kormány gazdaságpolitikai szándékait, de azt fontosnak tartja – és erre rendre fel is hívják a kormányzat figyelmét –, hogy a piaci folyamatokra az európai uniós jogi normáknak megfelelően próbáljon hatni az Orbán-kormány. „Azt nem tartjuk helyes útnak, ha ez valamilyen nyomás alatt történik” – jelentette ki Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, lehetségesnek tartja, hogy az osztrák SPAR-hoz hasonlóan más, a magyar kiskereskedelemben érdekelt, külföldi tulajdonban lévő vállalat is jogi útra tereli az ügyét, de hangsúlyozta, hogy ez a legvégső lépés lehet a vitarendezés során.

Az itteni német vállalatok most valamivel bizakodóbban tekintenek a jövőbe, mint tavaly ősszel – osztotta meg a kamara tavaszi konjunktúrajelentésének előzetes eredményét vendégünk (a végleges jelentésre áprilisig várni kell). Az idei évet az „óvatos optimizmus” jellemzi (ez konyhanyelven azt jelenti, hogy „legyünk már túl rajta valahogy”), s igazából a 2025-ös évtől várnak érdemi fellendülést a tagvállalatok. Rossz hír Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter számára, hogy főleg

az exportra termelő feldolgozóipari vállalatok terveznek visszafogott eredménnyel idén, a gazdaság egyik húzóágazata tehát nem most fogja berúgni a motort.

Az már korábban kiderült a vállalatok visszajelzéseiből, hogy a legnagyobb problémának a kereslet hiányát és a szűkös munkaerő-kínálatot tartják. Ez egybecseng a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn publikált jelentésével, amely szerint nem a forrásköltségek határozzák meg elsősorban a cégek beruházási kedvét, hanem a kereslet alakulása. Ezzel az állásponttal vitatkozik a kormány, amely szerint a magas hitelkamatok bénítják a gazdasági növekedést. A német kamara ezek szerint az MNB-vel egyező véleményen van, még úgy is, hogy több tagvállalatuk külföldről finanszírozza magát.

Más ügyben sincs fedésben a német kamara és a kormány tudása.

A kamaránál nem tudnak arról például, hogy a német autógyártók kifejezett kérésére telepítené be a kormány Magyarországra a távol-keleti akkumulátorgyárakat,

ahogy arról több miniszter is beszélt. Persze fontos szempont a költséghatékonyság, de az összeszereléshez szükséges akkuk beszerzése megoldható a környező országokból, például Szlovákiából is – hívja fel a figyelmet a beszállítók földrajzi közelségének relatív voltára a kommunikációs vezető. Szerinte az atipikus foglalkoztatási formák (például részmunkaidő) kiterjesztésével lehetne javítani a munkaerő-kínálaton, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó számos bejelentési kötelezettség felszámolásával lehetne gyéríteni a bürokrácián. Javaslataikat el fogják juttatni az Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM), ahol egy újabb versenyképességi csomagot raknak össze.

Arra kérjük nézőinket, hallgatóinkat, hogy regisztráljanak a 24.hu-ra. Ezzel nemcsak lapunkat, de a minőségi újságírás ügyét is támogatják. A részletekről itt olvashatnak.

Legfrissebb epizódok
Háromharmad
Della
Első kézből
Ziccer
Buksó
Filéző
Reklámszünet
Zöldövezet
Nincs rá szó
Szintén zenész
Europoli
Ötkarikás szemek
Rendszerváltás30
Kilépők
Szerintem
Bárkiből valaki
Sorozatlövő
Határsértők
Olvasói sztorik