Jelenleg a nyugdíjrendszer fenntartása leterheli a költségvetést – ha nyugdíjakat egy százalékkal megemelik, azzal mintegy 60 milliárd forintnál is több kiadása lesz az államnak – írta a Növekedés.hu Farkas András nyugdíjszakértővel, a NyugdíjGuru News alapítójával beszélgetve. A szakértő megemlítette, a központi költségvetésben rendre a nyugdíjkassza a legnagyobb kiadási tétel. Idén már Úgy véli, a nagy átalakítások komoly politikai kockázatot rejtenek, emiatt is valószínűtlen, hogy a közeljövőben gyökeres változások legyenek. Viszont finomhangolásokat elképzelhetőnek tart, így például azt, ha
- itthon is bevezetnék a foglalkoztatói nyugdíjpillért.
Pont azért, hogy az állami nyugdíjrendszer ne legyen túlterhelt, szerte az Unióban bevezették már a foglalkoztatói nyugdíjpillért, amelynek lényege, hogy a munkáltatók a keresetek egy meghatározott százalékát automatikusan egy nyugdíjalapba utalják. Az állam pedig adókedvezménnyel, adójóváírással, esetleg plusz támogatással segít megerősíteni ezt a nyugdíj-pillért – magyarázta.
- A rendszer fenntarthatóságát segítené az is, ha visszavezetnék a járulékplafont,
vagyis azt a rendszert, hogy ha sokat keres valaki, ne kelljen a teljes keresete után nyugdíjjárulékot fizetnie, csak egy meghatározott felső határig, cserébe pedig a nyugdíja is maximált legyen. 2013-is ez így volt nálunk, azóta törölték el a járulékplafont, mert a döntéshozók szerették volna, ha több pénz folyik be a nyugdíjkasszába. Felidézte, hogy a KSH adatai alapján hat év alatt majdnem százszor annyian lettek azok, akik legalább 500 ezer forintos nyugdíjra lettek jogosultak.
- Korhatár előtt mindenki visszavonulhasson, kompromisszummal.
Jelenleg a férfiak csak 65 évesen vonulhatnak nyugállományba, a nők viszont életkoruktól függetlenül 40 év jogosultsági idő után már megkaphatják az öregségi ellátást. Javaslata szerint három évvel ki lehetne tolni a nőknél az elvárt jogosultsági időt, illetve vissza lehetne hozni a korhatár előtti nyugdíjazást. Bár lehet, hogy ez már politikailag jóval kockázatosabb lépés lenne, mint az előzőek.
Mint írtuk, a nyugdíjreformnak meg kell történnie, mert az EU-pénzek megérkezése a tét, viszont lehet, hogy elhúzhatja a kormány a dolgot.
