Az AI, azaz a mesterséges intelligencia használatával javítaná a vagyonnyilatkozati rendszer hatékonyságát az Integritás Hatóság (IT). A szervezet elnöke, Biró Ferenc a Dellában kifejtette, hogy szükség volna továbbá egy olyan integrált adatelemző rendszerre, amelyik például a kincstárnál, továbbá az ingatlannyilvántartásokban, cégnyilvántartásban, más adatgazda szervezeteknél rendelkezésre álló releváns információkat gyűjti egybe, melynek segítségével könnyebb lenne egybevetni a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett köztisztviselők, illetve családjuk valós vagyoni helyzetét a vagyonnyilatkozatok tartalmával. Hasonló, a valós idejű beavatkozást lehetővé tévő integrált rendszert látna szívesen a közbeszerzési eljárásoknál is.
Az Integritás Hatóságnak több más javaslata is van a munkájuk eredményesebbé tételére. Mint a beszélgetésből kiderült, az államigazgatási szervek közötti információáramlás, együttműködési készség messze van a tökéletestől, szükség volna például a hatóság hozzáférésének a bővítésére az adatbázisoknál – hangzik el a műsorban. Az elmondottak alapján a hatóság általában partvonalon kívülről figyeli a tevékenységét meghatározó döntéshozatalt, sőt, a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia kialakításában sem osztottak számukra lapot. „Ez nem üdvös, hogy a hatóság nem volt bevonva ennek a stratégiának a kialakításába, ez senkinek az érdekét nem szolgálja” – mondta erről Biró Ferenc.
Kiderült továbbá, hogy eddig 186 bejelentést kaptak, ezek alapján jelenleg 21 vizsgálat van folyamatban a hatóságnál – összesen 120 milliárd forint értékű uniós támogatást érintően –, amelyek közt vannak az eddig lezárt ügyeknél „szenzitívebbek” is. De például az Elios-ügyet – amely Tiborcz Istvánhoz köthető – hiába keresnénk köztük, mert bár erre vonatkozóan is kaptak bejelentést, de a vizsgálat elindítását sem tartották szükségesnek, miután Biró szerint (aki októberben Johannes Hahn költségvetési biztossal tárgyalt) más szervek már elvégezték ezt a munkát.
Ezzel együtt az egyik legnagyobb problémának tartja az elnök, hogy végül a köz pénzéből, tehát az állami költségvetésből fizetnek ki olyan beruházásokat, amelyeket eredetileg uniós finanszírozásból terveztek megvalósítani, csak a piros lámpa kigyulladt Brüsszelben. Beszélt arról is, hogy egy év elteltével továbbra is csak az egyéneket tartja-e korruptnak – ahogy nyilatkozta azt a Bloombergnek –, vagy már rendszerszinten is lát problémát. A hatóságot ért vádakra – drágán bérelt ingatlanban dolgoznak – is kitértünk: megtudtuk, hogy mekkora árengedményt kap a hatóság a bérbeadótól, és arról is beszámolt az elnök, hogy idővel új, saját építésű irodába költözhet az IT. Az is szóba került, hogy a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat elfogadása hatással lenne-e az új korrupcióellenes intézmény működésére.
