Della

Virág Barnabás: A jegybank nem hibázott, az Északi Áramlat felrobbantása miatt gyengült a forint 

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt a Della vendége, aki elmondta, hogy a pénteken megjelenő októberi inflációs adatot kicsivel 10 százalék fölé várja a jegybank, decemberre pedig 7 százalékhoz közeli lehet a mutató. Novemberre így 8,5 százalék környéke tűnik reálisnak. Virág Barnabás szerint a következő évek a pozitív reálkamatról fognak szólni, amit az inflációs kilátások mellett a kockázati felárak szintje határoz meg. Ebből kiindulva jövőre 7–8, a rákövetkező évben 5–6 százalékig süllyedhet az alapkamat a piaci várakozás szerint, vagyis jóval felette marad a három évvel ezelőtti, 0–1 százalékos szintnek.

A jegybank vesztesége az idén 1800–2000 milliárd forint lehet, és jövőre is „jelentősebb” lesz az alelnök szerint, amit majd a jegybank későbbi nyereségéből fognak rendezni. Hogy ez milyen időtávot jelenthet, azt ma nem lehet megmondani, mindenesetre nem feltétlenül öt éven belül, ahogy az a köztudatban elterjedt, ilyen kikötés nincs. Azt ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az európai szabályok szerint a jegybankoknak hosszú távon pozitív saját tőkével kell rendelkezniük. „Az a jogászok feladata lesz, hogy eldöntsék, a hosszú táv hány évet jelent” – közölte az alelnök.

Virág Barnabás az infláció elszállása miatti jegybanki felelősséget firtató kérdésünkre elmondta, hogy az MNB-nek nem volt olyan döntése az elmúlt, zűrösebb időszakban, amit utólag hibásnak gondolnak, az ominózus tavaly szeptemberi kamatemelési leállást sem tartják annak, holott akkor gyengült 430 forintig a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest. A jegybank szerint ennek okát az Északi Áramlat felrobbantásában kell keresni, ezzel együtt a gázárak elszabadulásában. Azokra a napokra úgy emlékszik, hogy

nagyon forró pillanat volt a magyar gazdaságban, valutaválsághoz közeli állapotban voltunk.

Nagy szükség volt arra a döntésre – utalt a 18 százalékos irányadó kamat tavaly októberi bevezetésére. Arról is beszélt, hogy nem látnak komolyan vehető indokot a jelenlegi, 3 százalékos inflációs cél emelésére – ezt a kormány, pontosabban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szorgalmazza –, sőt a mostani időkben kifejezetten „kockázatokat hordoz” erről értekezni nyilvánosan.

Elhangzott továbbá, hogy az elmúlt időszakban mutatkozó új kockázatok – közülük is kiemelten az izraeli események – egyelőre nem teszik szükségessé a szeptemberi inflációs jelentésben vázolt makropálya átgondolását, de a helyzet eldurvulása azzal fenyeget, hogy az olajárak emelkednek, tehát sok a bizonytalanság. „Az olajár tíz százalékos elmozdulása, amivel 100 dollár fölé kerülne az olaj, már új makrokörnyezetet jelentene” – mondta ezzel kapcsolatban az MNB alelnöke.

Beszéltünk még az előttünk álló kamatdöntésekről, a tervezett minimálbér-emelések inflációs hatásáról, valamint az euró bevezetésének időzítéséről is.

Legfrissebb epizódok
Háromharmad
Della
Első kézből
Ziccer
Buksó
Filéző
Reklámszünet
Zöldövezet
Nincs rá szó
Szintén zenész
Europoli
Ötkarikás szemek
Rendszerváltás30
Kilépők
Szerintem
Bárkiből valaki
Sorozatlövő
Határsértők
Olvasói sztorik