– mondta kormányzati forrásunk, amikor arról kérdeztük, milyen okból gátolta meg rendeleti úton a kormány a vendégmunkások foglalkoztatását rögzítő, a nyár folyamán elfogadott törvény november eleji hatályba lépését, s erre rímel többi forrásunk magyarázata is. Ráadásul ezt erősítik meg a lapunknak nyilatkozó gazdasági szereplők, akik egyébként nem is látnak okot változtatásra.
A Magyar Közlönyben publikált rendeletben az áll, hogy a kormány szükségesnek látja az idegenrendészeti jogszabályok felülvizsgálatát, szigorítását, és ennek a munkának az elvégzéséig nem lép hatályba a vendégmunkásokról szóló törvény.
Forrásunk szerint arról biztosan nem volt szó, hogy a kormány újra akarta volna gondolni a vendégmunkások foglalkoztatásának feltételeit, illetve a munkaerőpiaci hatásokat. Kérdésünkre, hogy mint sok más esetben, a Rogán Antal-féle kommunikációs adminisztráció ebben az ügyben is megszondázta-e a közvéleményt és ez alapján jutott arra a következtetésre, hogy jelentős a társadalmi elutasítottsága a vendégmunkások nagy számú alkalmazásának, s ezért került le a napirendről a törvény, az volt a szűkszavú válasz: „mindent mérnek”. Vagyis a törvény azért is kerülhetett parkolópályára, mert a kormány túl heves társadalmi ellenállásba ütközött a saját maga generálta ügyben. Egy forrásunk ezt úgy fogalmazta meg, hogy túl sikeres volt a migránsellenes kampány az elmúlt nyolc évben, innen nehéz megfordítani a közhangulatot, az emberek minden eltérő bőrszínű vendégmunkásban potenciális veszélyt látnak.
Az biztos, hogy vidéken több helyen aggódnak a helyben lakók az érkező távol-keleti vendégmunkások miatt, Hajdúszoboszló önkormányzata egyenesen határozatban szólította fel a kormányt, hogy nyugtassa meg a vendégmunkások miatt aggódó lakosságot.
Ugyanakkor volt olyan kormányzati forrásunk is, aki lényegében jogtechnikai okokkal magyarázta a módosítást: szerinte egyszerre kell hatályba lépnie a vonatkozó szabályoknak, a kormány tehát csupán praktikus szempontok miatt módosított. Szerinte a cél az lenne, hogy valamennyi munkavállalási jogcímet egy jogszabály szabályozzon.
Az illetékes minisztérium közleménye szerint a legújabb elképzelések arról szólnak, hogy minden harmadik országból érkező számára egyértelművé tennék: Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.
A munkáltatók tudták, hogy valamit tervez a kormány
Részben meglepetés volt a törvény visszavonásáról szóló bejelentés, részben nem
– mondta a 24.hu megkeresésére a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc. Arról tudtak, hogy a kabinet átfogóbban szabályozná, koncepcionálisan újragondolná a jelenleg különböző jogcímeken érkező külföldiek munkavállalását, itt tartózkodását. De arról nem, hogy a már elfogadott törvényt visszavonnák, átírnák – tette hozzá.
Megemlítette, Európában egyre több helyen van már olyan szabályozás, ami jelentősen megkönnyíti a magasabb végzettségű, kvalifikáltabb munkaerő behozatalát, hozzátéve, hogy a világ halad, differenciálódik, és ezzel nekünk is lépést kell tartanunk. Csakhogy a kormány nálunk a bejelentés szerint éppen szigorítást tervez. Rolek Ferenc azt mondja, mert szerintük elég szigorú volt már a novembertől életbe léptetni tervezett vendégmunkástörvény is – ha a maximum kettő plusz egyéves itt tartózkodást nézzük. A magyarországi munkaerőpiaci helyzetet, a már most tapasztalható és várhatóan fokozódó munkaerőhiányt figyelembe véve az MGYOSZ nem gondolja, hogy további szigorításra lenne szükség, illetve az a véleményük, hogy egy szigorítás szembe menne a gazdaság érdekeivel. A munkáltatók érdeke az lenne, hogy, akik már betanultak, megismerték a munkafolyamatokat, jól dolgoznak, beilleszkedtek, azok, ha akarnak, tovább maradhassanak kettő plusz egy évnél. Nem érdekük, hogy hazaküldjék a kipróbált, jó munkaerőt, és új embereket tanítsanak, szoktassanak be. Ez nem jó a maradni kívánó munkásoknak sem – tette hozzá.
A szakszervezetek nem azt bánják, hogy visszavonták a törvényt
Ahogyan nem tudtunk róla, hogy készül a vendégmunkástörvény, ugyanúgy nem tudtunk arról sem, hogy nem léptetik hatályba
– kommentálta a jogszabály visszavonásáról szóló hírt a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán. A szakszervezet úgy véli, nem fog a kukába kerülni a vendégmunkástörvény, másrészt jelentős szigorításra sem számítanak. Hogy mi lehetett a visszavonás hátterében? A munkavállalók szerint a Fidesz – szokásához híven – „megmérte”, mit szól a vendégmunkástörvényhez a társadalom, és mivel még azok sem voltak határozottan boldogok, akiknek a véleményére ad a kormány, így visszavonták.
Amikor a tervezet megjelent, a robotizációval magyarázták a két év maximális tartózkodási időt a vendégmunkásoknál – az volt a mondás, hogy egy-két éven belül a robotok majd átvesznek számos, addig vendégmunkásokkal ellátott feladatot, így utána nem lesz már szükség rájuk. Időközben pedig a magyar dolgozókat betanítják, hogyan kell az új, robotizált környezetben dolgozni. Csakhogy a szakszervezeti vezető szerint az egész „mese habbal”.
Nagyon zavaros helyzetben dobták be a vendégmunkástörvényt László Zoltán szerint, hiszen
- jó ideje megy az idegenellenes propaganda,
- ami miatt nem tudja a kormány pozitívumként elfogadtatni a vendégmunkások behozatalát.
Szerinte túlságosan átment az a korábbi kormányzati üzenet, miszerint az idegeneket nem kell szeretni, elveszik a munkánkat. Másrészt jelentős kockázat a munkáltatók számára már most is a vendégmunkások foglalkoztatása (egyszerűsített eljárásban, minősített kölcsönzőn keresztül), méghozzá a röghöz kötésből fakadó rugalmatlanság miatt. Az így behozott harmadik országbeli dolgozókat ugyanis csak az adott munkáltatónál lehet és kell is foglalkoztatni, adott helyen, a szerződésben meghatározott ideig. A dolgozó nem válthat céget, a cég pedig csak súlyos költséggel válhat meg a dolgozótól, például, ha visszamondták azt a megrendelését, ami miatt felvett külföldi munkásokat.
Ilyenkor két rossz közül választhat a munkáltató: vagy kifizeti az újonnan érkezett vendégmunkásoknak a felbontott szerződésekre járó teljes munkabért, vagy a korábban meglévő, gyakorlott dolgozóit küldi el, és állja a végkielégítésüket, ami jó eséllyel olcsóbb lehet. Történt már ilyen, nem is egyszer, s nem volt könnyű megoldást találni. Ami például az autóipart illeti, jelenleg hatalmas a bizonytalanság, nem látnak előre a cégek, lesz-e megrendelésük, ha lesz, akkor mennyi – így szerinte nehéz két évre leszerződni a vendégmunkásokkal.
A szakszervezetnek, a munkavállalóknak nem okoz megrázkódtatást, hogy nem lép hatályba novembertől a vendégmunkástörvény. De az igen, hogy a tervezésbe, egyeztetésbe nem vonják be őket, nem kapnak lehetőséget az előzetes véleményezésre. Ezt sérelmezik.
