A magyar földgáztárolók 5,845 milliárd köbméterig teltek meg, 90,5 százalékos töltöttséget értek el múlt pénteken – adott helyzetjelentést lapunknak Holoda Attila egykori energetikai államtitkár. Az energiahivatal legutóbbi, augusztus közepi adata 5,3 milliárd köbmétert mutat, tehát azóta is ütemesen telnek a tárolók. Nagyot változott a helyzet a múlt nyárhoz képest, amikor azt írtuk, hogy szokatlanul alacsony a tárolók töltöttsége, a bennfentesek pedig úgy tudták, nem volt pénz a horrorösszegű orosz gázszámlák kifizetésére, ezért halogatták a beszerzést, így a megelőző évekhez képest fele annyi gáz árválkodott a tárolókban.
Most viszont kifejezetten jól állunk, még akkor is, ha számításba vesszük, hogy mind az 5,8 milliárd köbméter nem mozdítható, csak a kereskedelmi tárolókban lévő bő 4 milliárd köbméter (ezek 88,7 százalékos töltöttségnél tartanak), a maradék 1,839 köbméter a stratégiai tárolókban lévő, kizárólag ellátási problémák esetén használható gáz.
Az EU-ban az átlagos töltöttség még a magyar adatokhoz képest is valamivel magasabb, 92,8 százalék, összességében 100 milliárd köbméternél tart. A százalékos összehasonlítás azonban csalóka lehet, más tagállamokban ugyanis általában kisebb a tárolókapacitás az éves fogyasztáshoz mérten. Magyarországon 6,4–6,5 milliárd köbméter a tárolókapacitás, ez aránylik az éves 10 milliárd köbméter körüli fogyasztáshoz. A tavalyi szorult helyzetben kevés híja volt annak, hogy szűkebbre vegyék a kapacitást, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt szorgalmazta, hogy a durván felszökött gázárak és az 1 milliárd eurónál is nagyobbra nőtt havi gázszámlák miatt termeljék ki a hajdúszoboszlói tárolóból az összes gázt, beleértve a párnagázt is. Ez némi spórolásra módot adott volna, ugyanakkor a tárolót többé nem lehetett volna feltölteni.
Végül nem szüntették meg a tárolót, és az idén alighanem nagy hasznát is látják ennek. Az utóbbi hetekben, cikkünk írásakor is az látszott az FGSZ Zrt. gázszállítási térképén, hogy minden irányból érkezett a gáz – a legnagyobb mennyiség Kiskundorozsmánál, Törökország és Szerbia irányából a Déli Áramlaton, óránként mintegy 1 millió köbméteres sebességgel.
8,5–9 milliárd köbméterre eshet az éves gázfogyasztás
Az orosz import az idén egyenletes tempóban jön, a Stadat uniós statisztika alapján 363–431 millió köbmétert számlázott le havonta a Gazprom, Holoda Attila ugyanakkor a tavalyihoz hasonló visszafogott energiafogyasztást valószínűsít. Úgy véli, a tavalyi sokkhatás nem múlt el nyomtalanul, szerinte az idén is érvényesülni fog mind a lakosság, mind az ipari felhasználók körében. Tavaly az első félévben normál szinten alakult a fogyasztás, a második félévben aztán durván visszaesett, összességében 15–18 százalékkal. A volt államtitkár azzal számol, hogy a múlt év második féléhez hasonlóan visszafogott lesz a gázfelhasználás, az idei évre 8,5–9 milliárd összfogyasztást jósol. (A képbe a napelemes cirkusz kavarhat be – utalt az éves szaldó megszüntetésének beharangozására. Ha a napelemesek a nyáron megtermelt áramukat télen nem vehetik ki a rendszerből, akkor a súlyos villanyszámlákat elkerülendő a hűtő-fűtő klíma mellett valószínűleg bedurrantják a gázkazánt, vagy más módon igyekeznek a kedvezményes rezsiátlagba beleférni – vetítette előre.)
Adódik a kérdés:
A gazdasági kilátások nem fényesek, ha a növekedést hajtják, akkor az infláció nem csitul, és felzabál mindent, ha az inflációt igyekeznek leszorítani, akkor nem lesz növekedés – röviden így foglalható össze a dilemma. Gyors kilábalásra nem látszik esély, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter nemrég folyamatos jövedelemcsökkenést és romló életszínvonalat valószínűsített a lakosság nagy része számára még jövőre is.
A tőzsdén beszerzett gázzal lehet manőverezni
A gázbeszerzésért is felelős Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által megkötött hosszú távú orosz gázszerződés (azaz 2021) előtt megesett, hogy a megállapodásban szereplő éves mennyiségeket nem tudta felhasználni Magyarország. Harmadik országnak tovább nem adhatta, így ki kellett volna fizetni. 2015-re többmilliárd köbméter szerződéses mennyiség halmozódott fel, végül azonban sikerült megállapodni, hogy messze a határidőn túl, 2021-ig felhasználhassa Magyarország a leszerződött mennyiségeket (akkoriban nem a magyar állam, hanem az E.On bonyolította az ügyet). Hogy a Szijjártó-féle szerződés hogyan rendelkezik ilyen esetre, nem tudható, hiszen azt üzleti titokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra. Holoda azonban úgy véli, nem fenyeget az a veszély, hogy „ránk küldik az oroszok a gázt, és fizetnünk kell”, legalábbis a korábbi időkben sikerült megegyezni velük.
Azt is megemlítette, hogy a magyarhoz hasonló szerződésekben szokott lenni egy toleranciasáv, és 15 százalékos eltérést általában elfogadnak a felek. Fogyasztásvisszaesés esetére pedig van játéktér: a tőzsdén beszerzett mennyiséggel lehet variálni. Arra utalt, hogy bár Oroszország a fő gázbeszállítónk évi 4,5 milliárd köbméterrel, a Mol 1,5 milliárd köbméteres hazai termelésén és a Shell 1 milliárd köbméteres szállításán felül a korábbi közlések szerint még 2–3 milliárd köbmétert a tőzsdén kell beszerezni. Üzletet elméletileg nem lehet csinálni az orosz többletgázból, harmadik országnak történő reexportot nem szoktak engedni – mondta a szakértő. Más kérdés, hogy a tárolóban keverednek a különböző forrásból beszerzett energiahordozók, tehát ha egyszer bekerült a rendszerbe, onnan lehetetlen megmondani, hogy orosz vagy más molekulát adott-e el esetleg Magyarország.
Holoda felhívta a figyelmet arra, hogy a vezetékeken nemcsak befelé áramlik a gáz, hanem kifelé is. Cikkünk írásakor Balassagyarmatnál Szlovákia irányába kifelé haladt a gáz, óránként 284 ezer köbméter hagyta el észak felé az országot, Ukrajna irányába pedig óránként 282 ezer köbméter ment kifelé. Rengeteg gáz halad át az országon tranzitként, így értelmezhető, hogy miközben az éves gázfelhasználásunk tavaly durván 9,5 milliárd köbméter volt, a gázforgalom elérte a 17 milliárd köbmétert.
Az ukránoknak több mint 30 milliárd köbméter gáztárolási kapacitásuk van, nyugati országok számára is tárolnak gázt, és ez keresztülhalad Magyarországon. Ha szükség lenne rá, tárolási díj ellenében Magyarország is bejelentkezhetne Ukrajnánál. (Egyébként Magyarország is végez bértárolást Szerbia számára már évek óta, ha nem is ukrajnai volumenben. És az augusztus 20-ai keleti diplomáciai nagyüzemben egy azeri vállalattal is bértárolásról egyeztünk meg. Igaz, ennek a mennyisége egyelőre mindössze 50 millió köbméter, két téli nap fogyasztása.)
A telet Európa dugig töltött tárolókkal várja, az árak a 2021-es békeidőkben tapasztalt szinten mozognak, a holland gáztőzsdén a megelőző napokban 30–40 euró/MWh közelében kereskedtek, ami egyelőre eseménytelen fűtési szezont jelez előre. Más kérdés, hogy így marad-e minden.
Holoda Attila úgy véli:
Kockázat mindig van. Az időjárás leginkább, meg az is, hogy más országoknak nincs ekkora tárolókapacitása a fogyasztásukhoz képest, így egy hidegebb tél esetén gyorsabban leürülhetnek a tárolók, ami újabb piaci keresletet generálhat. Ám én optimista vagyok – bár a tőzsdén szokásos rémhíreknek felülő brókerek hamar feltornázhatják időlegesen az árakat –, 40-50 euró/MWh körüli szórást várok. Egy enyhébb ősz és tél még le is viheti az árakat, ha nem lesz hova letárolni, miközben a fogyasztás meg nem lódul meg.
