Igen soványka gazdaságvédelmi akciótervet ismertetett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Kormányinfón, különösen ahhoz képest, hogy a kormány a vállalkozásokat sújtó legkomolyabb problémának tartja a magas energiaárakat. A tavaly májusban bejelentett, 2000 milliárdos megszorító csomaghoz, illetve a következő évi költségvetéshez sok száz milliárdos plusz bevételt jelentő adócsomaghoz viszonyítva még inkább eltörpül a bejelentett három kedvezmény:
- az ötezer vállalkozás számára július 1-jétől az év végéig bevezetendő áramársapka, 200 euró/megawattóra (MWh) limittel,
- a SZÉP-kártya keretének 200 ezer forinttal történő megemelése,
- illetve a gyógyszercégeket érintő extraprofitadó-könnyítés.
A három közül a legnagyobb elem a 40 milliárd forint állami költségátvállalást jelentő áramárplafon, amelynek részletein talán még hétfőn késő este is dolgoztak, legalábbis az Energiaügyi Minisztérium közleménye éjjel 11 óra után futott be. E szerint az egységesen alkalmazandó plafon július 1-jétől megawattóránként legfeljebb nettó 200 euró lesz. „A ráépülő további díjakkal együtt ez a jelenlegi árszinthez közelítve kilowattóránként kb. bruttó 125 forintos kiadást jelent.” Ez kedvezőbb lesz az MVM Csoport 2022 végén bevezetett úgynevezett „váltó fix” tarifájánál, amelyet a kormány május 1-jétől lefelezett, és jelenleg bruttó 134 forint – jegyzi meg a közlemény.
Arról viszont nincs szó benne, hogy
A lapunk által megkérdezett egyik energetikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a 102 euró a napon belüli, azonnali piaci ár, a kereskedők azonban nemcsak prompt vásárolnak, hanem a biztosan szükséges mennyiségeket előre lekötik. Attól függően, mikorra vásárolja valaki a mennyiséget, akár 0 eurós árral is találkozhat, vagyis a nagykereskedők beszerzési átlagára minden bizonnyal kedvezőbb, mint amit a mindenkori azonnali árak grafikonjáról leolvashatunk.
Kérdésünkre, hogy milyen alapon választották ki a kedvezményezetti kört, a minisztérium nem válaszolt cikkünk megírásáig. Gulyás Gergely viszont azt mondta, hogy a gazdaság teljesítményére és az inflációra jelentős hatást gyakorló szektorokra esett a választás, ezek pedig a kormány szerint
- a feldolgozóipar,
- a szálláshely-szolgáltatás,
- valamint a szállítás, raktározás.
„Tavaly novemberben kellett volna megvédeni a kkv-kat”
Ami a megjelölt célt illeti, semmilyen makrogazdasági hatást nem vár az intézkedéstől Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a bejelentett energiaársapka egyetlen makrogazdasági problémát sem fog megoldani – utalt a recesszióba ragadt és 20 százalék feletti inflációtól sújtott magyar gazdaságra. Ehhez csekély az érintettek köre, és rövid az időtáv. A feldolgozóipar egésze a GDP 13 százalékát adja, a turizmus 6 százalékot, a szállítás, raktározás annyit sem tesz ki. De az intézkedés a három kiválasztott szektornak nem is az összes vállalkozását érinti, csupán ötezer kis és közepes vállalkozást. Márpedig a termelés nagyobb része a nagyvállalatokhoz kötődik, de azok nem kaphatnak direkt állami támogatást – magyarázta a vezérigazgató a GDP-növelés esélyét firtató kérdésünkre, miért tartja hatástalannak az intézkedést.
Tavaly novemberben kellett volna megvédeni a kkv-kat, akkor azonban nem tett semmit a kormány, sőt kidobták őket az egyetemes körből
– tette hozzá. Így aztán ott találták magukat a piacon éppen abban az időszakban, amikor tavaly augusztusban rekordmagasra ugrott az áramár, és a megkergült piacon a vállalkozások a csúcson beszerzett árakhoz igazodó, fixáras szerződésekbe voltak kénytelenek belemenni. Erről itt és itt írtunk tavaly a szerződéskötéses időszakban.
Közöttük sok belekényszerültek a rendkívül előnytelen szerződésekbe. A lapunkhoz eljutott panaszok szerint megesett, hogy a szolgáltató egy adott kisvállalkozás villanyóráját előzetes konzultáció nélkül 3×16 amperesről nagyobb teljesítményűre cserélte, jóllehet, a kkv lényegében irodaként használta az ingatlant, jóformán csak világított árammal, így bőven belefért volna a fogyasztása a lakossági rezsicsökkentett limitbe. Miután azonban nagyfogyasztónak kalibrálták, kiesett az egyetemes körből. Az konkrét fővárosi vállalkozás a 35 forintos rezsicsökkentett tarifa helyett azóta 196 forintot fizet az áramért kilowattóránként, vagyis öt és félszeres áramár-emelkedést szenvedett el. Annyit tud már, hogy a mostani kormányintézkedés neki nem fog segíteni, mert ugyan fixáras szerződése van, de ő szolgáltatást nyújt, tevékenysége nem tartozik a kiemelt szektorok közé.
„Megint kerestek valami olyasmit, ami nem kerül sok pénzbe, de jól hangzik” – összegezte az áramárplafonról a véleményét GKI-vezér. A kkv-nként 1,3 milliós havi kedvezmény mellé összehasonlításul megemlítette a Debrecenben építkező CATL akkugyártó monstrumot. Ez az egy gyár 320 milliárd forint állami támogatást kap, és Molnár kalkulációja szerint azon felül a kormány várhatóan még 300 milliárd forint körüli összeget fordít a feltételek megteremtésére: szennyvíztisztítóra, egy új gázos erőmű megépítéséra és a víz biztosítására a Keleti-főcsatorna Debrecenbe vezetéséhez.
A vállalkozói érdekképviseletek szerint első lépésnek jó
A vállalkozói érdekképviseletek Molnár Lászlónál árnyaltabban fogalmaztak a kormányzati intézkedésről. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára első és egyben fontos lépésnek nevezte a 200 eurós ársapkát, a szervezet üdvözli a kormánydöntést azzal, hogy további intézkedéseket várnak. Ez érthető onnan nézve, hogy a több mint 800 ezer vállalkozás töredékét érinti az intézkedés. Ami a jövőt illeti, remélik, hogy a kormány a termelő szektor után más ágazatokra is kiterjeszti a kedvezményeket, hiszen a vállalkozások nagyobb része a szolgáltató, kereskedő és más szektorokba tartozik.
Az érdekképviseletekkel tárgyalt a kormány, a Kormányinfón bejelentettek nem érték meglepetésként őket, hiszen az érdekegyeztető fórumokon, a Nagy Mártonnal folytatott megbeszéléseken világos volt, hogy ezt az irányt támogatja a gazdaságfejlesztési miniszter.
Jó lépés, de tovább kellene vinni, mert még nagyon sok cég van nagyon előnytelen szerződésben – fogalmazott Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Viszonylag szűk kört érint a mostani csomag, nekik ugyan komoly könnyebbséget okoz az ársapka, de széles körnek nagyon kritikus a helyzete. Gulyás Gergely szavaiból is az derült ki, hogy
Gázfronton sem jobb a helyzet: a piaci gázár köbméterenként 1000 forint felett ragadt, miközben a tőzsdei ár már 230 forint környékére süllyedt. E helyzet kezelésével azonban nem foglalkozik a kormány arra hivatkozva, hogy októbertől októberig tart a gázév, hamarosan lejárnak a szerződések, így magától megoldódik a helyzet.
