– derül ki abból a most megjelent kutatásból, amelyet az Egyensúly Intézet és a Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) Budapesti Irodája készített. 42 százalék azt mondta, hogy meg tudná oldani saját erőből, de gondot okozna, és mindössze a lakosság negyede állította, hogy nem ütne lyukat a családi kasszán egy ilyen váratlan kiadás.
Az életkort tekintve az idősek állnak rosszabbul: a 60 év felettiek 38 százalékának lenne ilyen problémája, igaz, ez 5 százalékponttal alacsonyabb arány, mint egy fél évvel korábbi felmérésben.
A megkérdezettek 27 százaléka keres kevesebbet nettó 200 ezer forintnál, ami azt jelenti, hogy majdnem minden negyedik honfitársunk egyedül, házastársa vagy családi segítség nélkül nem rendelkezik a szűkös megélhetés minimumjövedelmi feltételeivel – derül ki a felmérésben résztvevők válaszaiból.
A lakosság további negyede (26 százalék) nettó 350 ezer forint alatt keres, azaz a magyar társadalom több mint felének nincs meg az átlagos élethez szükséges havi bevétele. 2023 áprilisában az átlagos szintű életet biztosító jövedelmi sávban, azaz 350–500 ezer forint között a magyarok mindössze 10 százaléka helyezkedett el, míg mindössze 4 százalék mondta azt, hogy havi nettó 500 ezer feletti jövedelme van, ami a gondtalan élethez szükséges.
A kutatók kiemelték, hogy a magasabb iskolai végzettségűeknek és a fiatalabb korosztályok tagjainak voltak magasabb jövedelmi elvárásai, míg az idősebbeknek, illetve az alacsonyabb végzettségűek kisebb fizetéssel is megelégednének.
A háztartások 43 százaléka csupán kisebb nehézségek árán tudja finanszírozni a szokásos kiadásait, míg a háztartások 7 százalékának nagy, 17 százalékának pedig közepes nehézséget okoz, vagyis
Mindössze 26 százalék mondta azt, hogy a szokásos kiadásokat viszonylag könnyen állja, és csak 1 százalék volt azok aránya, akik nagyon könnyen menedzselik a háztartásuk anyagi vonzatait.
A felmérésben konkrét dolgokra is rákérdeztek, például arra, hogy a következő három hónapban megengedhetik-e maguknak, hogy legalább minden második nap húst vagy halat egyenek. A lakosság 58 százaléka válaszolt erre igennel, ami 15 százalékponttal magasabb, mint 2022 novemberében, ugyanakkor a 60 év felettiek esetében ez az arány érezhetően alacsonyabb (45 százalék).
