Koszticsák Szilárd / MTI
Gazdaság

Ebben a csatában nem Matolcsy áll nyerésre

A szerdai kormányülésen is szóba került Matolcsy György jegybankelnök nagy feltűnést keltett beszéde, amelyben erőteljesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, válságkezelését, hibás döntéseit. Szerinte az unió sereghajtói közé csúszott vissza Magyarország. Bármilyen súlyos megállapításokat tett is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, nem kapott komolyabb hangsúlyt az ügy, információink szerint az MNB-elnök beszédével kapcsolatban az volt az álláspont a kabinetben, hogy az infláció alakulása valójában nagyban függ a jegybanki monetáris politikától, ezért Matolcsy a megfogalmazott éles kritikával saját felelősségét próbálta preventív módon áttolni a kormányra. Orbánék azonban nem akarják tovább mérgesíteni a konfliktust, hanem, ahogy több esetben korábban is, a helyzet pacifikálására törekednek. A jegybankelnök hatéves hivatali ciklusának hátralévő részét Matolcsyval bekkelnék ki.

A dörgedelem váratlanul érkezett, még az MNB-ben sem volt mindenki felkészülve arra a beszédre, amit a jegybank elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt prezentált. A beszéd közzétételét követően a jegybank folyosóin tárgyalták ki az ott dolgozók, hogy mi is következik Matolcsy váratlanul éles és kritikus gondolataiból. Az nem okozott meglepetést, hogy a jegybankelnök nekiment az ársapkáknak. Egyik forrásunk arra hívta fel a figyelmünket, hogy korábban más jegybanki vezetők is figyelmeztettek már ennek közgazdasági irracionalitására, például november vége felé Patai Mihály, a BÉT 50 kiadvány megjelenése apropóján rendezett konferencián fogalmazott úgy, hogy az ársapkákat ki kell vezetni, mert azok rövid távon működhetnek, de hosszú távon ellentmondásokat okozhatnak. Ám Matolcsy világvége-hangulatú nyilatkozatához képest ezek a figyelmeztetések jóval megértőbbek voltak, nem kérdőjelezték meg a kormány gazdaságpolitikájának hatékonyságát.

Maga a jegybankelnök sem először foglal állást a kormánnyal szemben, egyre erőteljesebben rótta fel a kormánynak, hogy „letért a helyes útról”, ami növekedési veszteséghez, a deficit emelkedéséhez, a felzárkózás lassulásához vezet. A kremlinológia mintájára létrejött nerológia kutatói már korábban felfigyeltek a különleges helyzetre, hogy az addig Orbán Viktor tántoríthatatlan szövetségesének tartott Matolcsy elkezdett „kiénekelni” az egyszólamúra hangolt kórusból.

Koszticsák Szilárd / MTI Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Matolcsy Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökével.

Hogyan fordult a galamb héjába?

Ami még különlegesebbé teszi az ominózus beszédet, az Matolcsy, illetve az általa képviselt MNB fokozatos irányváltása, „galambból héjába fordulása”. A monetáris zsargonban így jellemzik a szigorítás, illetve a lazítás támogatóit. A jegybank a múlt évtized jelentős részében minden döntését a növekedés alá rendelte, különböző programokon keresztül horribilis összegekkel árasztotta el a piacot, amely így olcsó hiteleket tudott nyújtani a vállalkozásoknak. Ebben az időben Matolcsy még azért kritizálta a kormányt, mert nem ad kellő támogatást a költségvetési politikájával a növekedés további dinamizálása érdekében. Ekkor tehát az MNB volt a galamb, a kormány a héja.

Ez a felosztás fordult meg a koronavírus-járvány óta eltelt időben: a jegybank próbált rálépni a fékre, mert érzékelte a pénzpiaci hangulat megfordulását, úgy látta, egyre többen vesznek fel forint elleni pozíciókat, amit a magyar gazdaság – már a mostani válság előtt megmutatkozó – ingatag helyzete gerjesztett: a külkereskedelmi és a költségvetési mérleg egyidejű deficitje azt üzente a befektetőknek: a kormány nem képes kontrollálni a folyamatokat.

A mértéktelen jegybanki pénzpumpa után elérkezettnek látták az időt az aktivitás visszafogására. Ennek részeként leállították a „növekedési” gyűjtőnév alatt futtatott hiperkedvezményes piacösztönzési programjaikat, majd az infláció berobbanása után – sok szakértő szerint jócskán megkésve – kamatemelésbe kezdtek, jól-rosszul megválogatva a forint gyengülése elleni eszközöket (az irányadó kamat 13 százalékon történt befagyasztása, majd pár napra rá egy új, piacorientáló, 18 százalékos egynapos betéti kamat bevezetése például közelebb állt kétségbeesett próbálkozáshoz az árfolyam megfogására, mintsem tudatos stratégiához).

Eközben a kormány legtöbb gazdasági intézkedése inkább nyírta a jegybanki törekvéseket, mintsem támogatta volna azokat. Az ár- és kamatstopok nem a bajt kezelték, hanem a tüneteket, de ettől a beteg még beteg maradt. Az inflációt ezek az intézkedések nem hűtötték, ellenben áruhiányt idéztek elő – ennek következményeként engedte el a kormány kedd éjszaka a benzin és a gázolaj hatósági árazását.

Szajki Bálint / 24.hu Sorbanálló autók egy OMV benzinkútnál Budapesten, 2022. december 6-án.

Igazságbeszéd, árulás, féligazság, félhazugság

Ebben a közegben kell értelmezni Matolcsy beszédét. Amit egyesek igazságbeszédnek tartanak, mások – értelemszerűen a kormányoldalon – árulásként kezelnek, míg a harmadik oldal – a közgazdászok – féligazságnak vagy félhazugságnak tartják az elmondottakat. Forrásaink úgy gondolják, a történteket nem lehet különválasztani Matolcsy egójától.

A jegybankelnök szeszélyeivel több alkalommal foglalkozott a sajtó, ettől nem függetlenül feltétlen lojalitást vár el közvetlen munkatársaitól. Ennek nem tudott megfelelni Nagy Márton, aki alelnökként dolgozott Matolcsy alatt a jegybankban, és akinek – meg nem erősített információk szerint – méltatlan körülmények között kellett távoznia onnan. Hogy aztán nem sokkal később már Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadójaként, utóbb pedig gazdaságfejlesztési miniszterként bukkanjon fel, ellensúlyt képezve egykori mesterével szemben. A volt kollégákból szakmai ellenfelek lettek, Nagy immár a kormányzaton belül dolgozik tovább öntörvényűen a nagyívű gazdasági stratégiáján, ami egyaránt kiterjed a monetáris és a fiskális politikára. S amit nemcsak Matolcsy élt meg a saját területére való beavatkozásként, hanem Varga Mihály pénzügyminiszter is, de más kormánytagok is egyre gyanakvóbban figyelték Nagy tevékenységét. Mint azt lapunk megírta, Nagy ambíciójának és arroganciájának szerepe volt Palkovics László távozásában is a kormányból.

Természetesen a gazdaságfejlesztési miniszter nem nőhetett volna ilyen nagyra, ha Orbán nem engedi. Ám ellentmondást nem tűrő karaktere imponál Orbánnak. Épp ez lehet azonban a veszte is – mondják forrásaink, akik szerint magasról lehet nagyot esni, és Nagy a konfrontatív viselkedésével mostanra már elég sok ellenséget gyűjtött magának a kabineten belül. Márpedig szövetségesek nélkül nehéz tartósan magas pozícióban maradni, erről Lázár János tudna sokat mesélni – mondta egy nyilatkozónk.

Annak elsődleges okát egyik forrásunk sem tudta biztosan megjelölni, hogy Matolcsy miért most és miért így foglalt állást. Hallottunk olyan teóriát, hogy a jegybankelnök zokon vette a vagyonnyilatkozati rendszer módosítását, aminek nyomán a vele egy háztartásban élő családtagokra is kiterjesztették – európai uniós nyomásra – a kötelezettséget.

Egy másik forrásunk pedig úgy látja, hogy a felelősség hárítása zajlik, és Matolcsy igyekszik tisztára mosni magát, mert úgy érzékeli, hogy a kormányzati kommunikáció egyre inkább a nyakába próbálja tolni a felelősséget a kialakult helyzetért. Egy közgazdász nyilatkozónk nevezte félhazugságnak Matolcsy beszédét, rámutatva, hogy egyáltalán nem úgy és akkor romlottak el a gazdasági folyamatok, ahogy a jegybankelnök azt bemutatta: szerinte az infláció már 2020-ban is több százalékponttal felette volt az uniós átlagnak, a jegybank jóval később reagált az aggasztó jelekre, mint kellett volna.

Ebben a csatában egyelőre Matolcsy áll vesztésre. Ezt mutatja annak az információnak az utóélete, ami már tavasz óta kering, mely szerint Matolcsy azt próbálta elérni, hogy meghosszabbítsák jegybankelnöki mandátumát, amihez viszont törvénymódosításokra lenne szükség. Most egy kormánybarát lap, a Világgazdaság írt erről, és állításukat ugyan cáfolta az MNB, de a Fidesz-frakcióból megerősítették, hogy valóban volt ilyen megkeresés Matolcsy részéről. Ez egy üzenet Matolcsynak, hogy kegyvesztetté válhat, és a mostani elnöki ciklusa után be kell majd érnie a jegybankon keresztül felépített oktatási portfolió menedzselésével – fordította le a történteket egy nyilatkozónk.

Matolcsy az autóipar helyett az energiahatékonyságba fektetne

„Az MNB kéri, követeli, hogy a magyar kormány térjen vissza az egyensúlyok helyreállításának útjára, és ezzel nyerjük meg ezt az évtizedet” – futtatta ki mondandóját Matolcsy György, akinek drámai helyzetértékelése szerint Magyarország a sor végére csúszott, a világ negyedik-ötödik pénzügyileg legsérülékenyebb országává vált. A makrogazdasági pénzügyi adatok alapján beszélt a sérülékenységről, magas, 8 százalék körüli folyó fizetési mérleg és 6,8 százalékos költségvetési deficitet említett. Ide vezettek a szerinte elhibázott vagy meg nem hozott kormányzati döntések.

 

Az elmondottak alapján már tavaly megbomlott az összhang a jegybank és a kormány között. Súlyos gazdaságpolitikai műhibának nevezte a múlt évi 6,8 százalékos költségvetési hiányt, és bár elismerte, hogy a jegybank egyetértett a választások előtti nagy pénzszórással, amikor a kormány durván 1500 milliárd forintot lapátolt ki a közös kasszából, sőt – mint mondta – „egyik-másik intézkedést mi javasoltuk”, ugyanakkor a fogyasztás felpörgésének ellensúlyozására azt javasolta az MNB, hogy az állami beruházások GDP-arányos 7,1 százalékát felezzék meg. Matolcsy azt állítja, hogy ha a beruházásokat időben megvágják, akkor sem a 2021-es, sem a 2022-es költségvetési hiány nem alakul 6 százalék felett, de ezek szerint nem hallgattak rá.

 

A háborús inflációt emlegető kormánypropagandával szemben azt mondta, hogy 2021 második felében kezdődött az energiaárrobbanás, és ez okozta a magyar infláció 80 százalékát. Megoldásként pedig szerinte nem 50-100 milliárdos programokkal kellene próbálkozni, hanem több ezer milliárd forintot kellene energiahatékonysági programokra fordítani.

 

A kormány a válságkezelésre nem találta meg – ahogy fogalmazott – a kulcsokat, hibás volt, változtatni kell. Aki azt mondja, hogy lokális kivétel lehetünk, az téved – utalt a gazdasági recesszió megúszását mantrázó kormányzati kommunikációra. Teljesen új gazdaságstratégiára volna Matolcsy szerint szükség, mert a régi eszközökkel nem lehet kezelni az energiaárrobbanásos, inflációs válságot.

 

Ami a lehetséges irányokat illeti, a kormány mindent feltett az elektromos akkumulátor és autógyártás felfuttatására, ezt sulykolta Palkovics László egykori innovációs és Szijjártó Péter külgazdasági miniszter egymásra licitálva, de Matolcsy ezt is tévútnak tartja. Úgy véli, a gazdaságpolitika túlértékeli az autógyártást, ennek a hozzáadott értéke 18 százalék, míg a kreatív iparé 70 százalék.

 

A súlyos problémák között említette a termelékenységet, ami az unió 27 országa közül a negyedik legalacsonyabb, a magyar élelmiszeripar még ennél is rosszabbul áll: csak Bulgáriát előzi meg. „Az ágazat monopolizált, nincs verseny” – szúrt oda a NER-oligarchák által leuralt nagyüzemek és élelmiszeripari cégek rendszerének.

Ajánlott videó