Koszticsák Szilárd / MTI
Gazdaság

Matolcsy-recept: Vedd meg kétszer ugyanazt az ingatlant, aztán fizess érte még bérleti díjat is

Hatalmas összegeket költ a saját épületeire a jegybank. Volt olyan nap, amikor az MNB kétszer is pénzt tolt ingatlanos cégébe.

Miközben a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Banknak 200 milliárd forintos veszteséget kellett elkönyvelnie 2022 első félévében, ennél jóval nagyobb összeget költött el az utóbbi években saját ingatlanaira.

Az MNB négy éve szerzett meg egy vállalkozást, amely aztán MNB-Ingatlan Kft. néven vált egyik legfontosabb leánycégévé.

Az új ingatlanszerzemények kezelését végző kft. működtetésére, valamint az ingatlanok fejlesztésére, rekonstrukciójára azóta legalább 240–250 milliárd forint folyt, illetve folyik ki jelenleg is a MNB kasszájából.

A gigantikus összeg három nagyobb költségcsoportból áll össze.

A székház felújítása: 54 milliárd

Az MNB közel egy éve ürítette ki az V. kerületi központját. A Szabadság téri székházból kiköltöztették a dolgozókat, mert a jegybank alapításának közelgő századik évfordulójára hivatkozva felújítják és átalakítják az épületet. A MNB maga jelentette be, hogy a 2024-ig tartó rekonstrukcióra 54 milliárd forintot tervezett be.

Szajki Bálint / 24.hu Az MNB felújítás alatt álló épülete a Szabadság téren 2022. június 29-én.

Az MNB-Ingatlan tőkeemelései: 166 milliárd

A székházra szánt összeg eltörpül amellett a 166 milliárd forint mellett, amelyet a jegybank 2019 óta apránként és szép csendben csöpögtetett bele a többi épületet kezelő leánycégébe. Az ott folyó tevékenység finanszírozásához negyvenötször emeltek tőkét, ám azt nem igyekeztek közzétenni, hogy az összegek pontosan milyen célokra mentek.

Az MNB-Ingatlan Kft. kizárólag a jegybanknak dolgozik, az elmúlt években öt ingatlan került hozzá.

  • Az első szerzemény az időközben hatalmas költségvetéssel átépített és nemrégiben megnyitott Széll Kálmán téri Postapalota volt (jelenlegi nevén MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum), ami 2016-ban került a cég tulajdonába.
  • A Budai Várban, az Úri utcában található régi városháza, (Bölcs Vár) 2019 óta van meg.
  • A Krisztina körút 55. alatti volt Telekom-székházat (az év eleje óta MNB Budai Központ), ahová a Szabadság térről kiköltöztetett állomány került, 2020-ban vették meg.
  • A balatonakarattyai MÁV-üdülőből kialakított oktatási és konferenciaközpontot – amelybe már bevezették ugyan a Balaton vizét, de a hivatalos átadás még nem történt meg – az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. birtokolja, ez a cég 2020-ban került az MNB-Ingatlanhoz.
  • A Bölcs Vár szomszédságában elhelyezkedő Burg Hotel az Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft. tulajdona, a céget idén nyáron vette meg az MNB-Ingatlan.

Az üzemeltetési költségek: minimum 20–30 milliárd

Bár még nincs használatban az összes új ingatlan, így is drasztikusan megemelkedtek az MNB-nél a fenntartási és üzemeltetési költségek. A jegybank első félévről szóló jelentéséből kiolvasható, hogy hat hónap alatt közel 10 milliárd forintot fizettek ki üzemeltetési célokra. Ez az előző év hasonló időszakához képest 154 százalékos növekedés.

Biztosra vehető, hogy az időközben elszabadult rezsiárak, valamint a megnyíló újabb ingatlanok miatt a jövőben is dinamikusan emelkednek majd a költségek. Becslésünk szerint a már említett négyéves időszakra vonatkozóan minimum 20–30 milliárd közötti összeggel lehet számolni ezen a költségsoron.

Miért pont a Penta?

A hivatalosan kisvállalkozás besorolású, ám a mérlege szerint 160 milliárd forintot meghaladó tőkével rendelkező MNB-Ingatlan Kft.-t a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő részvénytársaság hozta létre (akkor még más néven működött), és egyike volt az akkoriban futó ügyletekre létrehozott projektcégeknek. Ahhoz, hogy megértsük, miként lett a jegybank körüli szövevényes szervezeti háló jellegtelen darabjából az MNB legértékesebb irodaházainak kezelője, érdemes áttekinteni, mit lehet tudni a cég előtörténetéről.

Az MNB 2013–2014-ben hat, hasonló nevű alapítványt gründolt, és összesen 266,4 milliárd forintos vagyonnal  ki is stafírozta ezeket. Egyikük, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány később megalapította az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-t. Ez a társaság aztán 2016 májusában saját projektcégeket hozott létre, megalapítva a többi között az Optimum-Penta Ingatlanbefektetési Kft.-t. Ugyanazon a napon négy további hasonló, csak a görög betűben eltérő nevű kft.-t is bejegyeztetett.

Hosszú időn keresztül a jegybanki alapítványok és a hálózat cégei párhuzamosan vásároltak értékes ingatlanokat a fővárosban. Az ingatlanok egy részét azonban ma már hiába keressük a jegybank vagy az alapítványi cégháló portfóliójában. Az alapítványoknak juttatott jegybanki 266 milliárdból és a befektetésekből megszerzett ingatlanok egy része különféle ingatlanalapoknál, magáncégeknél, sőt a Matolcsy család közelében landolt. A Válasz Online a napokban írta meg, hogy az MNB-elnök fia, Matolcsy Ádám immár a százmilliárdosok ligájába lépett, miután „kvázi sajátjaként rendelkezett” egy közel 150 milliárd forintot érő, 112 ezer négyzetméteres irodaházvagyonnal, amelyben egykori MNB-ingatlanok is felbukkannak.

Az egyik legkülönlegesebb szerzemény, az ikonikus Postapalota a sok cég közül az Optimum-Penta birtokába került, az MNB-nek viszont ezzel az épülettel tervei voltak. A jegybank 2019-ben ki is vásárolta, majd hamarosan a saját nevére is vette a céget.

Kétszer fizettek

Az Optimum-Penta/MNB-Ingatlan 2016-ban vásárolta meg a romos állapotban lévő, Széll Kálmán téri szecessziós postaközpontot, és el is kezdte a felújítási munkákat. A Buda egyik legforgalmasabb csomópontja fölé magasodó épület az 1920-as években épült a Magyar Királyi Posta számára, és egészen a 2000-es évek elejéig a posta használta. A sokáig üresen álló tömb rehabilitációjának első üteme 14 milliárd forintot emésztett fel, amit az alapítványok kvázi kölcsönéből finanszíroztak. Aztán megjelent a színen az MNB, és 45 millió euróért, azaz mintegy 14 milliárd forintért a céggel együtt megvette az épületet az alapítványok vagyonkezelőjétől. Az akció értékelhető úgy is, hogy az MNB kétszer fizetett a Postapalotáért:

  • egyszer, amikor kistafírozta az első ütemet finanszírozó alapítványokat,
  • másodszor pedig akkor, amikor megvette teljes áron tőlük az épületet.
Jászai Csaba / MTVA Az egykori Postapalota épülete a Széll Kálmán tér és a Krisztina körút által határolt területen.

A Bölcs Vár esetében a kétszeri fizetés nem csak gyanú. Az MNB 2014-ben vette meg 1,85 milliárd forintért az Úri utcában található régi budai városháza épületét a Magyar Tudományos Akadémiától, aztán ingyen továbbadta az egyik alapítványának, amelyik elvégezte a rekonstrukciót. Az MNB a már kész épületet 2019-ben nettó 8,7 milliárdért az MNB-Ingatlan Kft.-n keresztül visszavásárolta.

Ezekkel a furcsa tranzakciókkal indult az MNB-Ingatlan Kft. pályafutása, de a folytatás is sajátosra sikerült.

Miközben újabb ingatlanok kerültek a céghez, és folytatódtak a drága – esetenként luxuskategóriás – felújítási munkák, a tevékenység finanszírozásához sok pénzre volt szükség. Bő három év alatt, 2019. május 20. és 2022. július 6. között negyvenöt tételben összesen 166 milliárd forint vándorolt az MNB-től az ingatlanos céghez.

Volt olyan nap, amikor kétszer is ment utalás – derül ki az alapítói határozatokból.

A cégbejegyzésekben a nagy pénzek nem látszanak, csak annyi, hogy alkalmanként 100 ezer forinttal nőtt a cég tőkéje. Valójában azonban az MNB-Ingatlanhoz úgynevezett ázsiós tőkeemelésekkel folyt a pénz, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos vagyoni hozzájárulásának csak egy része jelenik meg a jegyzett tőkében, a másik, többnyire jelentősebb rész a saját tőke másik elemébe, a tőketartalékba kerül. 2020. május 12-én az MNB-Ingatlanban például 34,85 milliárd forint landolt, amiből menetrendszerűen 100 ezer forint jelent meg a jegyzett tőkében, és ez volt látható a cégnyilvántartásban is, a többi a tőketartalékba került.

A tőkeinjekció összege egyébként igen széles skálán mozgott, a legkisebb tétel 8,9 millió, a legnagyobb a már említett 34,85 milliárd forint volt.

Az üzleti életben bevett gyakorlat ez a finanszírozási mód, amelynél az elsődleges cél a gyorsaság. Olyankor alkalmazzák például, amikor a társaságnak nincs saját forrása a projekthez vagy a működéshez, és a hiányzó pénzt a tulajdonos bocsátja a vállalkozás rendelkezésére. Ez lényegében tulajdonosi kölcsön, csakhogy nem kell visszafizetni, hanem tulajdonrésszé alakul – magyarázta lapunknak egy céghálók működtetésében tapasztalatokkal rendelkező vállalkozó.

A tőkeemeléseket nyilván akkor lehetne értelmezni, ha ismernénk a tőkeinjekciókhoz tartozó projekteket, magyarul, ha látnánk, mire fordították az összegeket. Az alapítói határozatokban azonban arról nincs szó, hogy konkrétan mire szánta azokat az MNB. Az üzletember arra figyelmeztetett, hogy akár „papíron” is fel lehet puffasztani egy céget, és annak eldöntéséhez, hogy a „semmiből gyártanak-e pénzt”, vagy valódi finanszírozásról van-e szó, látni kell, hogy történik-e tényleges pénzmozgás. Annyi biztos, hogy az MNB-Ingatlannál a tőkeemelésekhez mellékelték a cégbíróságnak az MKB Bank Zrt. igazolását arról, hogy átutalták az összegeket.

Az első tőkeemelés 2019-ben azért elütött a többitől, bár itt is 100 ezer forint jelent meg a felszínen, de a rendelkezésre bocsátott 13,7 milliárd forintnak csak egy része volt tagi kölcsön, a nagyobb rész, 7,8 milliárd forint Optimum-Penta kötvény volt. Valami olyasmi történt, hogy az Optimum-Penta korábban kötvényt bocsátott ki, azt a saját tulajdonosa lejegyezte, ezenfelül 5,9 milliárd forint kölcsönt is adott, majd a leány teljes, 13,7 milliárdos adóssághegyét tőkejuttatásként betolta a leánycégbe. Erről az Optima Befektetési Zrt. 2019. május 15-ei alapítói határozata rendelkezett.

A cégbejegyzés szerint az Optima Befektetési Zrt. 2019. május 31-éig volt tulajdonos, akkor vette át az ingatlanos kft.-t az MNB, ezek szerint a kötvényből tőkeemelés manőverét még az Optima Befektetési Zrt. vezényelte. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mert az Optimum-Penta Kft.-ben történő üzletrészszerzéséről már 2018 júniusában megállapodást írt alá az MNB az Optima Befektetési Zrt.-vel, de csak majdnem egy évvel később kérték a tulajdonosváltás tagjegyzékbe történő átvezetését.

Minimum szokatlan felállás, hogy a kötvénypiacot (is) felügyelő MNB a saját maga által engedélyezett adósságpapírral (háttérmegállapodás alapján) a saját érdekeltségében tőkét emel.

Megkérdeztük az MNB-t, mi értelme volt a több tucat tőkeemelésnek, és pontosan milyen projektet finanszíroztak az egyes tételekkel.

Azt közölték az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonosváltásáról, hogy „2019. május végétől 2019. július közepéig zajlott a tranzakciózárás”. Az MNB közvetlen tulajdonlásától számítva az első tőkeemelésre 2019 júniusában került sor, majd a 2020 augusztusáig terjedő időszakban összesen tizenhét alakalommal kapott az MNB-Ingatlan tőkeemelést meghatározott feladatokra.

A kérdéses időszakban 82,74 milliárd forint ingatlanfejlesztési célokat szolgált, 4,65 milliárd forint képzőművészeti alkotások beszerzése érdekében merült fel

– válaszolta a jegybank. A néhány milliós tőkeemeléseket firtató kérdésre azt írták, hogy az „elaprózott formában” történő tőkeemelések oka azok célhoz kötöttsége. A válasz azonban nem tér ki arra, hogy mik voltak ezek a célok.

A jegybankkal folytatott levelezésünk során a tőkeemelési tételek közül végül egynek elárulta a konkrét célját az MNB. A 24.hu kérdésére a sajtóosztály közölte: 2022 elején 1,6 milliárd forintos tőkeemeléssel finanszírozták a Burg Hotellel rendelkező Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft. üzletrészének megvásárlását.

Emellett még 32 milliárdról tudható, hogy az a Postapalotában végrehajtott beruházására kellett, de ez az összeg nem azonosítható be az egyes tőkeemelésekkel. Az összeg az MNB felügyelőbizottságának vizsgálatából derült ki. Az jelentést ismertető Direkt36 szerint a második ütembeli felújítási munkákra a Raw Development Kft.-t, Somlai Bálint érdekeltségét szerződtették. A Raw Development kapta a Szabadság téri MNB-székház 54 milliárdos rekonstrukciós megrendelését is. A Matolcsy Ádámmal baráti viszonyt ápoló Somlai üzleti felemelkedését jelentős részben az MNB felől érkező megrendeléseknek köszönheti.

A felügyelőbizottság Jobbik által delegált tagja, Nyikos László, aki a Postapalota-beruházásról készült jelentést is készítette, a 24.hu-nak azt mondta, a tőkeemelésekről hallott ugyan, de azok céljáról nincsenek információi. A volt országgyűlési képviselő szerint itt ugyanaz a probléma jelentkezik, ami a jelentés elkészítését is nehezítette: az MNB-Ingatlan a saját tulajdonosának sem adja át a szerződéseket arra hivatkozva, hogy azok nem a jegybank gazdálkodása keretében születtek. Nyikos szerint a jegybank felügyelőbizottsága így hiába próbálkozik a beruházások átvizsgálásával, nem kap releváns információkat.

Milliárdos bérleti díjat fizet az MNB a saját ingatlanaiért

Mint írtuk, egyetlen év alatt 154 százalékkal nőttek a jegybank ingatlanainak üzemeltetési és fenntartási költségei. Az idei féléves jelentésében a jegybank maga állítja, hogy a 2021 első félévében még 3,7 milliárd forintot kitevő összeg az idei év első hat hónapjában 9,4 milliárdra emelkedett. És ezt az időszakot még nem is terhelte jelentősen az energiaár-robbanás. A 9,4 milliárd forintos tételbe az MNB sajtóosztályának tájékoztatása szerint beleszámolták a közüzemi költségek (elektromos áram, gáz, víz, csatorna) mellett az anyag- és karbantartási költségeket, a takarítást, az őrzésvédelmet és a bérleti díjakat is.

Mint kiderült, a jegybank bérleti díj címén is komoly összegeket juttat a leánycégének.

Még azért a Bölcs Várért is százmilliós díjat utal az MNB, amelyet az elmúlt években kétszer is megvett magának.

Az MNB tájékoztatása szerint a Bölcs Várban 2022-ben nagyobb területet használ az MNB, mint korábban, ezért 2022 első félévében nettó 110 millió forintot fizetett, a Krisztina körúti központért, amelyet az év elején kezdtek használni, nettó 1,01 milliárdot, a Postapalota MNB-s részéért, a felügyeleti központért pedig 691,1 milliót utalnak. A bérleti díj így a jelenleg használt irodaházakért éves szinten eléri 3,6 milliárd forintot.

Róka Lászó / MTVA A Bölcs Vár, a régi budai Városháza felújított, 18. századi barokk épülete az I. kerületi Szentháromság téren 2019. február 23-án.

Az Optimum-Penta/MNB-Ingatlan 2016-os alapítása óta minden évben veszteséges volt évi 100–300 millió forint erejéig, csak tavaly mutatott ki nyereséget – adózás után 626 millió forintot. Hogy milyen méretű üzletet visz az MNB ingatlanos cége, az a 2021. végi mérlegadatokból következtethető: az ingatlanok bruttó értéknövekedése a múlt évben 72 milliárd forint volt, közben a felújítások pörgését jelzi, hogy a befejezetlen beruházásoknál 76 milliárd forint növekedés mutatkozott 2021 végére.

Az egyes projektekre – hogy pontosan mennyiért kerültek a kft. portfóliójába, mennyibe került a felújításuk vagy átalakításuk – nem térnek ki a mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben, de az itt-ott felbukkanó adatokból annyi látszik, hogy nem aprópénzzel gurigáznak az MNB-ingatlanok környékén. A tavalyi mérlegben például a befejezetlen beruházások és a beruházásokra adott előleg soron 26,126 milliárd forint értékben a Pénzmúzeum felújításával, kialakításával kapcsolatos tételek, 251 millió forint értékben pedig a folyamatban lévő műtárgybeszerzések szerepelnek.

Az MNB Ingatlan észrevételei

Az MNB-Ingatlan Kft. cikkünk megjelenése után hosszú levélben reagált a 24.hu állításaira. Fontosnak tartották közölni, hogy az MNB Szabadság téri, műemléki védelmet élvező székházának felújításának indoka nem a jegybank alapításának közelgő századik évfordulója, „ez csupán a felújítás befejezésére tervezett végdátum, hogy méltóképpen ünnepelhesse a jegybank a jeles évet”. A székház felújításának indoka a műszaki szükségessége. Az MNB székház épülete eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézeteinek székházaként épült 1902 és 1905 között. A székházon annak megépítése óta teljes rekonstrukció nem volt, a karbantartások mellett csak részleges, kisebb területet érintő felújítások valósulhattak meg. Az MNB Ingatlan szerint az épület műszaki állapota már működési kockázatokat hordozott. A jegybank döntése szerint „a rekonstrukcióval visszaállításra kerül a műemléképület eredeti formája, egyúttal valamennyi műemléki védelmet élvező részlete, díszítése restaurálásra és visszahelyezésre kerül, mindemellett modern, a kor követelményeinek megfelelő, környezettudatos és európai színvonalú, az ország pénzügyi stabilitásáért felelős szervezethez méltó irodaház kerül kialakításra”.

A Bölcs vár kapcsán a cég arra hívta fel a figyelmet, hogy az MNB egy régi, felújítandó épületet vásárolt meg, majd adott át felújítási céllal az alapítványának, amely felújítás után – nem meglepő módon – a felújításra fordított összeg megjelent a vételárban az épület alapítvány általi továbbértékesítésekor, és az MNB a jogszabályoknak megfelelően járt el.

Az MNB-Ingatlan Kft-ben történt tőkeemelésekkel kapcsolatban azt írták, hogy a cikk megfogalmazása azt az érzetet keltheti, hogy az MNB-Ingatlan Kft. vagy a jegybank titkolni próbálta volna a tőkejuttatások célját, ami nem igaz. Az MNB-Ingatlan Kft. a jogszabály által előírt közzétételi kötelezettségének minden esetben maximálisan eleget tett.

Az az állítás, miszerint „az MNB-Ingatlan a saját tulajdonosának sem adja át a szerződéseket arra hivatkozva, hogy azok nem a jegybank gazdálkodása keretében születtek” szintén valótlan. Az MNB-Ingatlan Kft-nél a jogszabályoknak megfelelő erőteljes alapítói és belső kontrollrendszer működik beszámolási, jelentési kötelezettséggel, belső ellenőrzéssel, könyvvizsgálóval, compliance funkciókkal és kiterjedt belső szabályozással. Az MNB Felügyelőbizottsága az MNB törvényes működését ellenőrzi és ekörben jogosult az MNB irataiba, számviteli nyilvántartásba betekinteni. Nyikos László az MNB Felügyelőbizottsága tagja. Az MNB-Ingatlan Kft. az MNB leányvállalataként mindenkor az alapító okiratában foglaltak szerint jár el, a tulajdonos kizárólagos döntési hatáskörébe utalt esetekben alapítói döntést kér és kért. Erre tekintettel az MNB-Ingatlan Kft. az alapítói határozatokban foglalt felhatalmazás szerint köt szerződéseket. Az előbbiekből következően azon dokumentumok ellenőrzése, melyek az MNB-Ingatlan Kft. szervezeti keretein belül születtek, az MNB-Ingatlan Kft. felügyelőbizottságának – melynek Nyikos László nem tagja – hatáskörébe tartoznak.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!