Gazdaság

Matolcsyék saját maguknak verték fel a Bölcs Vár árát

Matolcsy György MNB-elnök és csapata néhány éven belül kétszer vette meg ugyanazt az várbeli ingatlant, csak közben jelentősen felverte az árát – saját maga számára. Nem sajnálták a pénzt, a jegybank közel 2,8 milliót fizetett négyzetméterenként a tömb megvásárlásáért, és ebben a felújítási és az átépítési költség nincs is benne.
Korábban a témában:

Megvette, ingyen továbbajándékozta, pénzt adott a rekonstrukcióra, majd „piaci áron” újra visszavásárolta – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szempontjából nagyjából így nézett ki az a tranzakciósorozat, amelyet a Budai Várnegyed központjában található műemléképület körül vezényelt le. Matolcsy György jegybankelnök és csapata néhány éven belül kétszer vette meg ugyanazt az ingatlant, csak közben jelentősen felverte az árát – saját maga számára.

Kívülállóként nehéz átlátni azokat a kavarásokat, amelyek az MNB és a jegybanki alapítványok között zajlottak az utóbbi öt évben, és a jegybank továbbra sem segíti átláthatóvá tenni, hogy miért és hova vándorolnak hatalmas tételekben a közpénzek a különféle szervezetek és cégek között. A történet azzal indult, hogy az MNB unortodox tanok oktatására létrehozott öt, Pallas Athénéről elnevezett alapítványt, és ezeknek kezdő lökésként 200 milliárd forintot juttatott, részben nagy értékű ingatlanok formájában. A jelek szerint a pénzáramlás azóta sem szűnt meg.

Az MNB az idén novemberben jelentette be, hogy nettó 8,7 milliárd forintért megvette az Úri utca 21. alatt található régi városháza épületét, amely megfogalmazásuk szerint éppen a hazai pénzügyi kultúra és tudatosság fejlesztésében játszhat fontos szerepet. Az MNB-s képzési központnak, a Bölcs Várnak is helyet adó ingatlan az elmúlt években a jegybank által létrehozott Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány (PADA) tulajdonában volt.

Az MNB az adásvételről kiadott közleményében arra nem tért ki, hogy a jegybank az épületet valójában 2014-ben egyszer már megvette. Matolcsyék akkor 1,9 milliárd forintot fizettek a Magyar Tudományos Akadémiának a leromlott állapotban lévő műemlékért, ahol korábban az MTA Nyelvtudományi Intézete működött.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

A jegybank rövid idő után ingyen továbbadta az épületet. A tulajdoni lap szerint az MNB csupán három hónapig volt az ingatlan tulajdonosa,  2014 tavaszán az „vagyonrendelés” címén teljes egészében átkerült a PADA-hoz. A 3758 négyzetméteres házat az alapítvány újíttatta fel és építtette át úgy, hogy az a Bölcs Vár mellett vendéglátóhelyek működtetésére is alkalmas legyen. A több éven át tartó munkálatok négymilliárd forintot emésztettek fel, amit a PADA akkoriban az MNB-től származó indulótőkéjéből tudott kifizetni.

A számok alapján egyértelmű, hogy a PADA novemberben ismét jelentősen gazdagodott a 8,7 milliárdos vételárból, és ez igaz még abban az esetben is, ha az építési költségeket az alapítvány saját kiadásának tekintjük. Az MNB viszont látványosan rossz üzletet csinált. Ha csak a most megkötött második adásvételt nézzük, akkor is 2,3 millió forint fölött volt a kifizetett négyzetméterenkénti vételár. Ha viszont beleszámoljuk az első, 2014-es vásárlást is, akkor az jön ki, hogy a jegybanknak több mint 10,5 milliárdjába került az épület. A négyzetméterár pedig megközelítette a 2,8 milliót.

A 24.hu megkérdezte az MNB-t, szerintük valójában mennyibe került az ügylet a jegybanknak, illetve, hogy az alapítvány által elköltött négymilliárdot ők hova számolják. A kérdésekre nem kaptunk választ, az MNB levele szerint ugyanakkor jogos, hogy a mostani vételár a duplája a bejelentett építési költségeknek.

A Bölcs Vár vételára a Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) értékbecslési szabvány alapján került meghatározásra, mely az épület egyedi paramétereit, a felújítás költségét, illetve az elmúlt évek jelentős ingatlanpiaci árnövekedését is alapul vette

– válaszolta a jegybank, amikor arról érdeklődtünk, hogy milyen módszerrel határozták meg a 8,7 milliárd forintos vételárat.

Az adásvétel körüli zavart tovább növeli, hogy az MNB most sem saját maga, hanem a „100 százalékos tulajdonában álló leányvállalata” számára vette meg a Mátyás-templommal szemben álló tömböt. A leányvállalatot a jegybank közlése szerint úgy hívják, hogy MNB-Ingatlan Kft.

Egy gyors vizsgálódás után azonban kiderül, hogy a leányvállalat csak két hónapja viseli ezt a nevet, előtte úgy hívták, hogy Optimum-Penta Kft., és egyike volt azoknak az ingatlancégeknek, amelyeket a Pallas Ahthéné-alapítványok (köztük a mostani eladó) hoztak létre három éve. A Pallas Athéné Domus Optima Zrt. 2016-ban egyetlen nap alatt alapított öt új vállalkozást Optimum-Alfa, Optimum-Béta, Optimum-Delta, Optimum-Penta és Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft. néven, amivel már akkor sikerült teljesen követhetetlenné tenni a különféle épületek körüli bizniszeket.


A jegybank, az alapítványai és az ingatlancégek nemcsak az Úri utcai ingatlannal manővereztek. A Széll Kálmán téri Postapalota esetében hasonló koreográfia alapján jártak el éppen az Optimum-Penta Kft. főszereplésével. Az Optimum-Penta feladata az volt, hogy a Postapalotát vegye meg és újítsa fel. A Hvg.hu korábbi cikke szerint a cég az alapítványoktól kapott kvázi kölcsönből fedezte a hatalmas épület vételárát, az alapítványok kezességével felvett hitelből a felújítást, majd a felújított épületet adta el a jegybanknak, ahonnan az alapítványok a pénzüket eredetileg kapták. Az adásvétel itt úgy történt, hogy az MNB idén május 31-én a céggel együtt megvette a Postapalotát 14,4 milliárd forintért.

Az októberi névváltoztatás után, most már MNB-Ingatlan Kft.-ként ugyanez a Gyurity Bránkó Bertalan ügyvezető által irányított ötfős cég kapta meg tulajdonba a várbeli épületet is. A kft.-nek 2016 óta szinte alig volt gazdasági tevékenységből származó forgalma, viszont közben több mint 400 milliós veszteséget termelt.

Külön érdekesség, hogy az Állami Számvevőszék a múlt héten tett közzé egy elemzést a hazai alapítványok körében végzett ellenőrzéseiről, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a MNB által létrehozott hat alapítványnál „a gazdálkodási kereteket biztosító szabályozottság és a gazdálkodással összefüggő tevékenységek gyakorlása az összes elemzett alapítvány átlagához viszonyítva szabályszerűbb volt”.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.