Belföld

Nem volt elég a part, bevezették a Balatont az MNB konferenciaközpontjához

24.hu
24.hu

Nem volt elég a part, bevezették a Balatont az MNB konferenciaközpontjához

„Jóléti vízfelület” kialakítására kapott engedélyt a Magyar Nemzeti Bank cége a volt balatonakarattyai MÁV-üdülő területén, ahol jegybanki konferenciaközpont létesül.

A balatonakarattyai Koppány soron nyoma sincs az építőipart sújtó munkaerőhiánynak, egymást érik a munkagépek, tucatjával dolgoznak a munkások a Magyar Nemzeti Bank cége, az MNB-Ingatlan Kft. lassan befejeződő tóparti építkezésén. A területre egyelőre bárki beléphet, de hamar társaságot kapunk. Egy építésvezető érdeklődik arról, mi járatban vagyunk.

Azért jöttünk, hogy saját szemünkkel is meggyőződjünk arról, ahogy az MNB Oktatási és Konferenciaközpont területére finoman bevezették a Balaton vizét.

A terület egy részén korábban csónakkikötő működött, így egy szűkebb meder már volt itt, de az nem nyúlt be a partra ilyen mélységben, nem volt körbebetonozva és kiszélesítve.

Hogy a beruházó módosítja az egykori csónakkikőtő területét, az már a hatalmas, szállóval, étteremmel és teniszpályával is felszerelt oktató- és konferenciaközpont építéséről beszámoló 444.hu 2021. júniusi fotóján is látszott. Ekkorra a medret meghosszabbították, de a Balaton vizét még nem engedték bele:

444.hu

Amint borítóképünkön és az alábbi fényképen is látható, 2022 nyarára viszont már feltöltötték a Balaton vizével a kivájt medret.

24.hu

Az egykori MÁV-üdülő területét az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában álló Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. birtokolja 2017 óta. Az MNB-Ingatlan pedig, mint említettük, a jegybank cége. (A terület 2015-ig volt az államvasúté, utána két évig az egyik MNB-s alapítvány tulajdonolta.)

Mivel a módosításhoz a terület gazdájának engedélyt kellett kérnie, először a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak írtunk, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy az ügyben nincs hatáskörük.

A vízüggyel is felvettük a kapcsolatot, és megtudtuk, hogy engedélyt ugyan ők sem adtak ki, de 2018 októberében „a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság objektumazonosító jelet állított ki nyílt csatorna kibővítése és kotrása, a csatorna mentén függőleges partfal és lépcső kiépítése tárgyában”. Végül kiderült, hogy a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adott engedélyt a bővítésre és egy „jóléti vízfelület” kialakítására. Mint megkeresésünkre írták, az ingatlanon lévő, korábban csónakkikötőként is használt csatorna bővítésére, kotrására, partfal kialakítására, „továbbá a csatorna végén egy jóléti vízfelület és a kapcsolódó lépcsős part kialakítására a vízügyi és vízvédelmi hatósági hatáskörrel rendelkező Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – kérelemre, a jogszabályi követelményeknek megfelelő dokumentációs melléklet alapján – vízjogi létesítési engedélyt adott”.

A katasztrófavédelem kérdésünkre azt is elárulta, pontosan mit jelent a jóléti vízfelület:

a halászati, öntözési, vízvisszatartó rendeltetésű víztestek vízgazdálkodási célúak, míg jóléti minősítéssel az ettől eltérő, például látvány-, csónakázótó és hasonló célú hasznosítást jelölik.

24.hu

Függetlenül attól, hogy látványtónak, jóléti vízfelületnek vagy csatornának nevezzük, megállapítható, hogy a képződmény emlékeztet egy medencére. A partján a padok mellett már a nyugágyak is ott sorakoznak. Így érdekes lehet az is, hogy az MNB sikerén felbuzdulva a közeljövőben érkeznek-e majd vízjogi létesítési engedélyre irányuló kérelmek a hatóságokhoz más vízparti ingatlanok tulajdonosaitól, akik esetleg szintén a tó vizét vezetnék a telkükre a jólétük érdekében.

A 24.hu-nak névtelenül nyilatkozó szakértő szerint a változtatás veszélye lehet az is, hogy a Balaton „kilendülése” esetén a területet a csatornán át könnyen eláraszthatja a víz.

A beruházással kapcsolatban megkerestük Matolcsy Gyöngyit, Balatonakarattya Fidesz-KDNP-s polgármesterét is, de a jegybankelnök Matolcsy György volt felesége nem válaszolt kérdéseinkre. Ahogyan az MNB Ingatlan Kft. sem.

A projekt jelenlegi állásáról tájékozódni így a veol.hu oldalán júniusban megjelent hurráoptimisa cikkből lehet. Ebből kiderül, hogy az egykori MÁV-üdülőnek csaknem százéves története van, 1930-tól cserkésztáborok helyszíne volt, majd az 1970-es évektől a vasutas családok tölthették itt a nyarakat, az utóbbi csaknem két évtizedben azonban kihasználatlanul álltak a leromlott állagú épületek. Mígnem néhány éve a megyei lap megfogalmazása szerint „az egykori üdülő új lehetőséget kapott, hogy ismét visszanyerje régi funkcióját”, ami nem azt jelenti, hogy cserkészek vagy MÁV-alkalmazottak pihennek majd itt, hanem elsődleges funkciója az lesz, hogy a jegybank munkavállalóinak szóló „workshopok, képzések és kihelyezett tárgyalások helyszínéül szolgáljon a jövőben. Ezen felül a pénzügyi élet fellendítésében is fontos szerepe lesz az épületegyüttesnek, a tervek szerint hazai és nemzetközi pénzügyi, gazdasági és tudományos konferenciáknak is otthont fog adni”.

24.hu

A Balaton vizének bevezetéséről a cikkben nem esik szó, azt viszont hangsúlyozzák, hogy „a beruházó már a tervezés időszakában a hely értékeire és tájvédelmi szempontokra figyelemmel fektette le a megvalósítás feltételeit (…), a tájba való beilleszkedést pedig a részlegesen kialakított zöld tetők és az alacsonyabb belmagasság segítik.”

Olvasói sztorik