Gazdaság

Az MVM tanácsa az önkormányzatoknak: vegyenek gázt a közbeszerzési főigazgatóságon keresztül

Szajki Bálint / 24.hu / illusztráció
Szajki Bálint / 24.hu / illusztráció

Jó árért, de legalább egy hasznos tanácsért fordult az MVM-hez a legnagyobb önkormányzati érdekképviseleti szervezet vezetője, amiatt aggódva, hogy jövőre kigazdálkodhatatlan áron jutnak csak gázhoz és áramhoz a települések.

A piacon 25-30-szoros áremelést próbálnak elfogadtatni a vevőkkel, ami elfogadhatatlan a helyhatóságok szerint.

Schmidt Jenő, a mintegy 1600 önkormányzatot tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének vezetője először lapunk gazdasági podcast műsorában, a Dellában beszélt arról november elején, hogy a követhetetlenné vált energiapiaci ármozgások miatt fel fogja keresni az MVM-et, hogy legalább annyit elérjen, az állami cég fix árat kínáljon az önkormányzatoknak, stabil pontot adva a helyi költségvetési tervek elkészítéséhez.

A látogatásra azóta sor került, és nem lehet azt állítani, hogy az önkormányzatok minden gondja megoldódott. Kaptak ugyan néhány javaslatot a menekülő útvonalakra, de azok nem tartalmaztak újdonságot, már az ősz elején hasonló lehetőségek álltak a települések rendelkezésére.

A találkozón tudomásunk szerint először is sikerült tisztázni, hogy akár a mostani piaci áraknál olcsóbban – adott esetben jóval olcsóbban – is tudna energiát biztosítani a települések számára az év egészére az MVM. Apró szépséghiba, hogy a piaci árat végül valakinek ki kell fizetnie, ezért a villamos művek vezetése azt tanácsolta, hogy az önkormányzatok biztosítsák valahogy a különbözetet, például tárgyaljanak az állammal a központi költségvetési források rendelkezésre bocsátásáról.

A kormány eddig nem mutatott komolyabb hajlandóságot a teljes helyhatósági rendszert lefedő kompenzációra.

A legutóbbi hír arról szólt, hogy októbertől Balla György miniszteri biztos tárgyal a településekkel, de a megállapodás feltétele, hogy az önkormányzatok menedzsmenttervet készítsenek, amiben az energiatakarékossági intézkedéseiket veszik lajstromba.

Ennél gyakorlatiasabb, de nem sok újdonságot tartalmazó ötletek is elhangzottak az MVM-ben, ahol mindenekelőtt megerősítették, hogy a jövő évtől minden település számára megszűnik a menedékes szolgáltatás, mindenki piaci alapon kapja a továbbiakban a gázt és az áramot, ezért amelyik önkormányzat szeretné elkerülni ezt a helyzetet, annak idén november végéig ki kell jelentkeznie a menedékes körből.

Ezt követően az MVM két utat vázolt a helyhatóságok számára:

  • A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF) fordulhatnak, melyen keresztül a villamos művek vezetői szerint kedvező áron tudnak energiát lekötni az önkormányzatok.
  • Vagy az MVM biztosítja az ellátásukat, de csak 3-4 hónapos időszakokra, folyamatosan megújítva a megállapodásokat.

A KEF mint menekülőút már eddig is az önkormányzatok rendelkezésére állt. Balassagyarmat polgármestere még szeptemberben posztolt közösségi oldalán arról, hogy több településsel összeállva próbálnak elfogadható áron gázhoz jutni 2023-ra, de az MVM több mint 16-szoros árajánlata vállalhatatlan, ezért a KEF-hez fordulnak.

Csach Gábor azt a dilemmát is megosztotta a követőivel, hogy nagyon nem mindegy, milyen időtávra kötik a szerződést. Ha fix árban állapodnak meg, akkor kimaradhatnak egy esetleges tőzsdei árcsökkenésből, ha viszont napi árfolyam szerinti szállításban állapodnak meg, akkor meg egy áremelkedés hozhatja nehéz helyzetbe a települést.

Az MVM második ajánlása hasonló megfontolásokra készteti az önkormányzatokat, mindenesetre Schmidt Jenő ezt kiszámíthatóbbnak tartja, ezért ezt a megoldást javasolja a TÖOSZ-tagoknak.

Iparági forrásunk azzal magyarázta az egy évnél rövidebb időszakra szóló MVM-ajánlatot, hogy az energiapiacon nagyon megdrágult a szállítások hosszabb időszakra történő lekötése, a korábbinál jóval nagyobb összeget kell a kereskedőnek letétbe helyeznie, egyfajta biztosítékként. Amíg alacsonyak voltak a tőzsdei árak, csak kismértékben mozdultak el a jegyzésárak, ami nem okozott likviditási problémát a kereskedőknél. Idén azonban  jóval nagyobb az áringadozás, ami az energiapiaci szereplők sokkal több pénzét köti le. Ezért úgy igyekeznek bebiztosítani magukat – minimalizálni a kockázatokat –, hogy a korábbinál szűkebb időintervallumra kínálják a portékájukat.

Nem minden önkormányzat vár egyre türelmetlenebbül a helyzet feloldására. Budapest vezetése például olyan döntést hozott, hogy napi elszámolásban szerzi be az energiát 2023-ban, bízva abban, hogy az árak tovább konszolidálódnak, és így egy mostani, drágábban megköthető szerződés helyett olcsóbb – ugyanakkor folyamatos odafigyelést igénylő – beszerzést választanak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik