A Magyar Posta október 28-ai közleménye alapján 300 fős csoportos leépítést hajt végre, amely egy átalakítási projekt része, a logisztika, a kézbesítés, a levél- és csomagfelvétel, valamint a levélfeldolgozás területén, amelytől azt várják, hogy az irányítás-szolgáltatásban javul a működés hatékonysága. Külön kiemelték, hogy ez az intézkedés a végrehajtásban dolgozókat nem érinti. A postát kérdeztük a részletekről, ám választ nem kaptunk.
Aki követi a Magyar Posta létszámadatait, az láthatja, hogy évről-évre csökkenő
– mondta megkeresésünkre a Postás Szakszervezet elnöke, Tóth Zsuzsanna a tervezett elbocsátással kapcsolatban. Az Opten adatai szerint míg 2017-ben még jócskán több, mint 32 ezer embert foglalkoztatott a posta, addig mostanra már csak bő 26 ezer alkalmazott van. Ha pedig kevesebb a munkavállaló, akkor kevesebb vezetőre van szükség, illetve háttér- és kiszolgáló személyzetből is kevesebb kell – innen nézve érthető a racionalizálás. Nyár óta feladatokat csoportosítottak át, párhuzamos feladatokat, átfedéseket szüntettek meg, hogy a tevékenység igazodjon a létszámhoz.
El kell hogy fogadjuk ezt a változtatást, hogy hatékonyabb legyen a munkáltató működése – mondta Tóth Zsuzsanna a 24.hu-nak. Persze hogy az összevont tevékenységek végrehajtása teljesíthető-e, ez majd a gyakorlatban derül ki – jegyezte meg. Az elbocsátottak elhelyezkedésének támogatása érdekében az üzemi tanács tárgyalásokat kezdeményezett a munkáltatóval, november 7-én már össze is ültek. Az eredményekről a tárgyalások lezárulta után a posta fog tájékoztatást kiadni.
Áthelyeznek 740 postai dolgozót
A posta azt is bejelentette október végén, hogy 210 településen összesen 366 postahivatalt fog ideiglenesen bezárni – azon a 101 településen, ahol több posta is van, a bezárt helyett a másik egységbe kell majd menni. Azon a 109 településen pedig, ahol az egyetlen postát zárják be, mobilpostát fognak működtetni. A bezárásokat az energiafelhasználás csökkentése érdekében rendelték el. Kérdeztük többek között, hogy mennyi energiát takarítanak meg ezzel, illetve hogy meddig tarthatnak a bezárások, de választ erre sem kaptunk. A bezárásra kijelölt posták november 11-ig lesznek még nyitva.
Az érintett mintegy 740 dolgozó állása a tervek szerint megmarad, de máshova irányítják át őket, cégen belül. Tóth Zsuzsanna szerint a nagyobb településeken kevesebb áldozatot jelenthet az érintett dolgozóknak az átirányítás – feltételezhetően a kisebb postáról átkerülhetnek a nagyobb postára. Feltéve, hogy egyáltalán van megfelelő tömegközlekedés ahhoz, hogy munkaidőre átérjen a dolgozó a kijelölt új munkahelyére, illetve onnan haza tudjon jutni, amikor végzett. Ezt meg kell majd vizsgálni.
Az is kérdéses, hogy milyen pozíciót, milyen munkát ajánlanak fel majd az átirányított dolgozóknak, hogy mi lesz például a kisposta eddigi vezetőjéből. Vezető, kiszolgáló az ablaknál, vagy kézbesítő? És legalább ennyire nem mindegy az sem, hogy mennyi fizetésért kell dolgoznia. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a munkahelyek biztonsága, és a dolgozók eddigi jövedelme is megmaradjon. Ez amúgy teljesen reális elvárás, hiszen a Munka Törvénykönyve (MT) szerint ilyenkor az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult a dolgozó.
Március 24-éig tarthat az ideiglenes postabezárás
Az MT egyébként évente 44 beosztás szerinti munkanapon (vagy legfeljebb 352 órában) engedi, hogy egy dolgozót a munkahelyétől, munkakörétől eltérően foglalkoztassanak. Persze ha munkaszerződést is módosítanak, akkor már más a helyzet, de ehhez a dolgozó hozzájárulása is kell.
A posta kollektív szerződése Tóth Zsuzsanna szerint ennél megengedőbb, mert évi 60 beosztás szerinti munkanapban (legfeljebb 480 órában) maximálja a kirendelést. Ha nem lesz munkaszerződés-módosítás, akkor a 60 munkanap november 12-től az év végéig bőven belefér, jövőre pedig március 24-ig biztosíthatja, hogy a 740 dolgozót máshol foglalkoztassák. A kollektív szerződés azt is rögzíti, hogy ha a szokásostól eltérő munkahelyre osztják be a munkavállalót, az rá nézve nem járhat aránytalan sérelemmel.
A szakszervezeti vezető azt is megindokolta, miért fogadták el még 2012-ben a kollektív szerződésben, hogy ne 45, hanem 60 nap lehessen a kirendelés: azért, hogy a rapszodikus forgalomfelfutások mellett lehetőség szerint minél kevesebb kölcsönzött munkaerőt vegyenek igénybe, hogy megmaradjon a saját munkaerő munkahelye. Eddig nem volt jellemző a postánál ilyen nagyságrendben kirendelés, bár előfordult – fűzte hozzá.
A postánál jelenleg is van munkaerőhiány egyes helyeken, amit a jelentős fluktuáció is táplál. A 740 fő átirányításától pedig nem lehet azt várni, hogy ahol jelenleg munkaerőhiány van, ott enyhüljön a probléma.
Hiszen a bezárásokkal csak átterelődnek más postákra az ügyfelek, szóval a munka nem lesz kevesebb, a forgalom nem lesz kisebb. Sőt, a nyitva maradó helyeken nagyobb létszámra lehet szükség, mint amennyivel eddig ellátták a szolgáltatást – fejtette ki a szakszervezeti vezető.
Arra is kitért, hogy a folyamatos fluktuáció nem kevés terhet rak az állandó dolgozókra, hiszen nekik kell a betanítást elvégezni, miközben a saját munkájukat is el kell látni. Az újonnan felvettek egy ideig nem tudnak érdemi munkát végezni, de gyakran el sem jutnak idáig. Minden azokra marad tehát, akik hűségesek a céghez.
Hová lett 42 milliárd forint?
Egyelőre nem tudni, milyen béremelésre számíthatnak a postai dolgozók a következő évben. A postán dolgozók jó része nagyon kitett a minimálbér változásának, így amíg nem dől el, hogy mennyi lesz a jövő évi minimálbér, addig a cégnél el sem tudják kezdeni a jövő évi bérekről az érdemi tárgyalást – magyarázta kérdésünkre Tóth Zsuzsanna. A Posta idén kétszer emelt bért, egyszer januártól, 9 százalékkal, egyszer márciustól 16 ezer dolgozónál 5,3 százalékkal, így összességében 13 milliárd forintot fordított alapbérfejlesztésre.
Ez messze elmarad attól az összegtől, amit az állammal kötött gigaüzlet alapján várható volt. Mint korábban megírtuk, az állam megvette az állami tulajdonú Magyar Posta Bélyegmúzeumát, azért, hogy a befolyt 42 milliárd forintból béremelést lehessen adni a postásoknak. Orbán Viktor miniszterelnök ezt azzal magyarázta, hogy az Európai Unió nem engedi, hogy az állam pénzt adjon a postának béremelésre, ezért jogilag is helytálló jogcímet kellett keresni. A magyarázat annyiban sántított, hogy az uniós szabályok nem tiltják az állami támogatásból történő béremelést, csak feltételt szabnak mellé. Az állam évi 15 millió eurót (bő 6 milliárd forint) adhat egyeztetés nélkül a posta által végzett közérdekű szolgáltatás támogatására és ez akár bérekre is fordítható. Ennél nagyobb összeget is juttathat, de ezt be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, és meg kell vizsgálni, hogy nem tiltott állami támogatásról van-e szó, azaz az állami apanázs nem hozza-e hátrányos helyzetbe a posta versenytársait az üzleti alapon végezhető szolgáltatások területén.
Ami a 42 milliárd forint felhasználását illeti, Tóth Zsuzsanna azt mondta, hogy az összeget a Magyar Posta a működésre fordította, nem célzottan béremelésre. Vagyis bekerült a nagykalapba a 42 milliárd, de benne lehetett az idei, összesen 13 milliárdos alapbérfejlesztés is.
