Raskó György: Olyan terhet veszünk magunkra, amihez képest az ukrán-orosz háború terhei kismiskának számítanak

Jövőre akár 1500 forintba is kerülhet egy kiló kenyér – ez az egyáltalán nem megnyugtató üzenete a vásárlóknak Raskó György agrárközgazdásznak, volt parlamenti képviselőnek, gazdálkodónak, akit a Della legújabb adásában kérdeztünk a hazai élelmiszerinfláció alakulásáról, az agrárágazat jövőképéről. A szakember szerint az árak elszabadulásáért a gyenge forint és az ársapka bevezetése a felelős, amit a nagy diszkontok kompenzálni tudnak, de a kisebb boltok belerokkannak. Sokat elmond a kereskedelmi multik elleni kormányzati harcról, hogy nagyobb a diszkontok piaci részesedése, mint egy évtizede – emeli ki Raskó, aki nem látja sok értelmét az ársapka kiterjesztésének, az árakat ezzel nem lehet megfékezni, arra pedig végképp nincs esély, hogy azok visszatérjenek a válság előtti szintre. (A műsort november 7-én, hétfőn vettük fel, még az előtt, hogy a kormány bejelentette volna az ársapka kiterjesztését a tojásra és a burgonyára.) Szóba került az is, hogy ahogyan az idei termést agyonvágta az aszály, és minden esély megvan rá, hogy jövőre még rosszabb terméseredmények legyenek búzából, kukoricából, mert az idei ősz sem hozta el azt a csapadékmennyiséget, amire a földeknek szükségük volt. A gazdálkodók költségei eközben meredeken emelkednek, az energián, műtrágyán túl ma már az elképesztően megdrágult hitelek is rontják a magyar termelők versenyképességét: míg itthon 16–18 százalékos kamattal lehet forgóeszközhitelhez jutni, addig Szlovákiában 2 százalékot kér a bank – hasonlítja össze vállalkozásai forrásszerzési lehetőségeit Raskó György.