Az elmúlt néhány évben – elsősorban a termelőszektorban – egyre több vendégmunkásra lett szükség, mert sok területen és térségben lényegében „elfogyott” a bevethető magyar munkaerő, és már a környező országokban sem találtak megfelelő számú dolgozót – mondta a 24.hu-nak a Prohuman ügyvezető igazgatója, Juhász Csongor. A bérek jelentősen nőttek az elmúlt években, azonban a kelet-európai és nyugat-balkáni, EU-n kívüli munkaerőért nemcsak a közép-európai térség más országaival, de a jóval magasabb bérszínvonalú nyugat-európai országokkal is versenyzünk, mert a munkaerőhiány általános európai jelenség. Ráadásul az a tapasztalat, hogy a szerb vagy ukrán munkavállalók egy része szívesebben dolgozik szláv anyanyelvű országokban, ahol meg tudják értetni magukat.
Ami kedvez nekünk, hogy az Ázsiából érkezők szemében Európa egységes megítélés alá esik, nem akarnak mindenképpen Nyugatra menni – a magyar környezet is ugyanolyan motiváló lehet nekik, mint például Németország. A Fülöp-szigeteki munkavállalók például jellemzően beszélnek angolul – így a vendéglátásban, turizmusban is könnyebb őket alkalmazni. Plusz a kormányuk komoly hangsúlyt fektet a szakmai képzésre és a munkaerő nemzetközi versenyképességének növelésére. Ezzel párhuzamosan szigorú kormányzati szabályozási és felügyeleti rendszer működik a filippínó munkavállalók külföldi elhelyezésére, kontrollálják és szűrik a jelentkezőket, és megakadályozzák a hosszú távú és végleges migrációt. Két évre kötnek velük szerződést. Az Ázsiából érkezők egyedül, család nélkül jönnek, nem letelepedési, hanem munkavállalási szándékkal, hogy tőkét gyűjtsenek, és addig is anyagilag támogassák otthon maradt családjukat.
A WHC Csoport ügyvezetője, Göltl Viktor szerint a harmadik országbeliek foglalkoztatása nélkül a magyar munkahelyek is veszélybe kerülnének. Másrészt vannak olyan munkakörök, amelyekben a nem európai vendégmunkások hosszú távon jobban helytállnak – példaként a monoton munkaterhelésű feladatköröket említette. Továbbá a magyar béreken kívül a magyarországi tartózkodás is vonzó a számukra.
Nem csak betanított munkásra van igény
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) éves jelentése alapján
– 42 százalékuknak csak általános iskolai végzettsége volt, 13,5 százalékuk volt szakmunkás, majdnem 30 százalékuk pedig diplomás. Kiemelték, hogy az utóbbi években az egyszerűbb, képzettséget nem igénylő munkakörökbe érkező, szakképzetlen munkaerő mellett egyre jelentősebb a hazánkba érkező képzettebb, magasabb kvalitású munkavállalók aránya is. A másik nagy csoport a bejelentett – de engedélyre nem köteles, főképp uniós országból érkező – külföldi munkavállalóké, ők majdnem 15 ezren voltak. A regisztráltak fele legfeljebb általános iskolát végzett, csaknem 22 százalékuk diplomás volt.
A munkaerő-kölcsönzőknél nem voltak ilyen részletes adatok, de a trendek megfigyelhetők. A Prohumannál jelenleg a legnagyobb igény a gyártási területeken – operátor és technikus pozíciókban –, valamint a vendéglátásban mutatkozik vendégmunkásokra. A képzettségi igények folyamatosan nőnek, mert szinte minden pozícióban és területen munkaerőhiánnyal szembesülnek a cégek.
A WHC-nál a magasan képzetteket, a középfokú szakképzettséggel rendelkezőket és az alacsonyan képzettségű munkavállalókat is keresik. Mivel a nagyobb létszámú munkaerő a nagyobb termelővállalatoknál dolgozik, ezért főképp a betanított/segéd- és szakmunkás munkakörökben jelentkezik nagyobb létszámú munkaerőigény. A legnagyobb létszámban jelenleg ukrán és szerb állampolgárságú munkavállalók dolgoznak Magyarországon a cég közvetítésével. A következő években várható, hogy a nem EU-tag ex-jugoszláv országok, az ex-szovjet (például kazah, kirgiz) köztársaságok állampolgáraival, valamint a (dél)-kelet ázsiai országokból származókkal bővülhet a kör. Ahogy ők látják,
Az számít, hogy tud-e a munkavállalóval kommunikálni, hogy az illető rendelkezik-e az elvárt tudással, készségekkel. A magyar vállalatok főleg az angol és/vagy szláv (például orosz-ukrán) nyelvű országokból várnak munkavállalókat, mert idehaza ezeket a nyelveket még viszonylag sokan beszélik.
Nem minden igényt tudnak lefedni magyar dolgozókkal
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) szerint évről évre egyre nehezebb magyar munkaerőt toborozni, amiben számos tényező játszik közre. Ilyen például, hogy szinte megszűnt az országon belüli munkaerő-vándorlás. Ugyan a bérek magasabbak a nyugati országrészekben, azonban a megélhetés költségei még a bérekénél is nagyobb különbséget mutatnak, így nem éri meg kicsit nagyobb bérért sokkal drágább helyre költözni – világította meg a részleteket a Man at Work irodavezetője, Berta Gábor.
Aggasztónak nevezte a demográfiai deficitet is, azaz hogy jóval több a kilépő (nyugdíjazott), mint a belépő (munkába álló fiatal). Emiatt ha csak stagnál is a munkaerőpiac felvevőképessége a következő években, akkor is
Csizmadia Gábor, az MMOSZ elnöke szerint a magyar gazdaság soha nem látott munkaerőhiánnyal küzd – partnereik első körben belföldön keresnek munkaerőt, és ahova tudnak, magyarokat vesznek fel. Ez azonban nem mindig lehetséges. Ennek oka a Humánia HRS Group HR igazgatója, Kovács Orsolya szerint, hogy a kereslet és kínálat nagyon eltávolodott egymástól. Nem ritka, hogy a jelöltek nem jelennek meg felvenni a munkát, nem elérhetők telefonon, megváltoznak az elvárásaik (például elutasítják a több műszakos munkarendet, a nehéz fizikai munkát, visszalépnek, ha nincs céges busz). A kompetenciákkal is gond van, a toborzottak harmada képes megcsinálni a felvételi teszteket, amik elsősorban olyan alapképességeket mérnek, mint szövegértés, alapfokú matematikai műveletek, monotóniatűrés, színvakság. És kevés az olyan cég, amelyik időt, energiát és pénzt akarna fektetni a felzárkóztatásba. A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása azért is vonzó, mert olyan gyorsan nem tudnak automatizálni a cégek, hogy az emberi erőforrást kiváltsák, de közben ki kell szolgálni az egyre nagyobb igényeket.
A cégek azért nyitottak tehát a külföldi munkavállalók alkalmazására, mert a hiányszakmákban vagy elfogytak a magyarok, vagy nem jelentkeznek az adott állásra. A harmadik országból érkezők elsődleges hozzáadott értéke Csizmadia Gábor szerint az lehet, hogy ahol őket is alkalmazzák, ott növekszik a cég teljesítménye, prosperálhat tovább a vállalat, rendelési állományát tudja teljesíteni.
A Jobtain HR Szolgáltató Kft. külföldi munkavállalói körében évek óta nagy számban vannak jelen ukránok, az utóbbi hónapokban pedig a Fülöp-szigetekről is az elsők között hoztak csoportosan hivatalos munkavállalókat hazánkba. Mihályi Magdolna ügyvezető igazgató is úgy látja, hogy a hazai gazdaság fejlődése jelenleg elképzelhetetlen a külföldi munkaerő nélkül, ezért a magyar társadalom közös érdeke, hogy közelebbről is megismerje és befogadja a hazánkba érkező külföldi munkavállalókat.
Juhász Csongor szerint a munkaerő-piaci helyzet súlyosságára jellemző, hogy már az ukrajnai háború előtti időszakban is azt látták, hogy a környező országokban, így Ukrajnában vagy Szerbiában kezd elfogyni a magyar munkaerőpiacra bevonható dolgozók száma, ezért is fektettek egyre nagyobb hangsúlyt a távol-keleti toborzásra. Véleménye szerint ez a konstrukció – bár kezdetben nagyobb költséggel jár – hosszabb távon megtérül a hazánkban működő cégeknek, mivel szignifikánsan csökkenti a fluktuációt és az azzal járó toborzási-, HR- és adminisztrációs költségeket.
Még nem látják a válság jeleit
Idén a vendégmunkások piacán a Prohuman szerint az volt a fő változás, hogy egyre több cég nyitott a jól képzett ázsiai munkaerő felé. Kiemelten sokan keresik a Fülöp-szigetekről érkező dolgozókat a nyelvtudás és a szigorú kiválasztás miatt. Eddig nagyon jók a tapasztalatok – akiket felvettek, könnyen integrálódtak a cégek működésébe és a lakhelyük, környezetük életébe is. A WHC szerint egyelőre csak felfelé nőttek a létszámigények. De mint Göltl Viktor megjegyezte, a helyzet bármikor gyorsan változhat (erre volt is példa a 2008-as válság és a Covid-járvány elején).
Az energiaválság miatt már kongatják a vészharangot, várható bezárásokról, lehetséges leépítésekről olvasni. Válsághelyzetben pedig – azt mondják – legelőször a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a cégek. Kíváncsiak voltunk, érzékelik-e ezt már a kölcsönzők.
A mértékét még nem látni, de várhatóan elkerülhetetlen, hogy leépítések lesznek a Prohuman szerint. Ha azonban a munkanélküliség emelkedik is, az – úgy vélik – döntően továbbra sem strukturális, hanem átmeneti tényező lesz. A pandémia egyik tapasztalata az volt számukra, hogy azok a cégek jártak jobban, amelyek nem eresztették szélnek dolgozóikat a lezárások idején sem, hanem valamilyen konstrukcióban megtartották őket. Nekik ugyanis könnyebb volt az újraindulás, és ugyanez lehet a helyzet most is: ha az energiaigényesebb téli időszak nehézségeit át tudják vészelni a cégek, könnyebben fel tudják majd pörgetni újra a termelést.
Göltl Viktor úgy fogalmazott, hogy a bölcsebb cégvezetők több aspektusból is megvizsgálják, hogy válsághelyzetben mihez nyúlnak hozzá. Van, aki a vendégmunkásoktól válik meg elsőként, de van, aki a legjobban teljesítő munkaerőt tartja meg, függetlenül attól, hogy vendégmunkás-e vagy sem. És van, aki nem nyúl a dolgozói állományához, mert utána nem tudja pótolni őket. Hallják, de egyelőre még nem érzékelik, hogy jönne a válság, viszont mivel a munkaerő-szolgáltatók a munkaerőpiac lakmuszpapírjai, rögtön észlelni fogják, ha baj van.
