Gazdaság europoli

Döntött az Európai Bizottság: 3000 milliárd forint elvételével fenyegetik Magyarországot

Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / AFP
Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / AFP

Három kohéziós operatív program esetében a Magyarországnak járó források 65 százalékának felfüggesztését javasolja az Európai Bizottság – jelentette be Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa vasárnap délelőtti sajtótájékoztatóján. A 7,5 milliárd eurós, azaz 3000 milliárd forintnak megfelelő összeg a kohéziós pénzek harmada – a helyreállítási alap forrásaival együtt a Magyarország számára elérhető támogatások 20 százaléka –, ugyanakkor Hahn jelezte, azt kérik, az Európai Tanács adjon időt a magyar kormánynak, hogy elfogadja a bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeként benyújtott törvényjavaslatokat, mielőtt szavaznak az ügyben, és ténylegesen megtörténne a források elvonása a jogállamisági mechanizmus részeként.

A tanácsnak egy hónapja van arra, hogy minősített többséggel döntsön a bizottság által javasolt intézkedések elfogadásáról. Ez az időszak legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható. A magyar kormány azt vállalta, hogy november 19-éig tájékoztatja a bizottságot az ígért változtatások végrehajtásának teljesítéséről.

Hahn arról beszélt, hogy előrelépéseket érzékeltek a magyar kormány részéről az utóbbi időben, példaként hozta fel az új korrupcióellenes hatóság létrehozását, a büntetőeljárási törvény tervezett módosítását – így korrupciós ügyekben az ügyészség nyomozást megszüntető döntésével szemben bírói felülvizsgálatot lehetne kérni –, valamint a vagyonnyilatkozati szabályok átalakítását. Ezek megfelelő lépések lehetnek, ha jogszabályi formába öntik és valóban végrehajtják őket. Az osztrák politikus ugyanakkor jelezte, hogy az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos korrupciós kockázat a konstruktív tárgyalások ellenére egyelőre fennáll, ezért van szükség az intézkedésekre Magyarországgal szemben.

Hahn azt is elmondta, egyhangú döntést hoztak a bizottságban a támogatások felfüggesztéséről szóló javaslat elfogadásakor.

Az Európai Bizottság a héten jelezte, vasárnap döntenek arról, hogy visszatartsanak-e európai uniós forrásokat Magyarországtól. A Bloomberg hírügynökség előzetesen arról írt: a bizottság a két lehetséges döntés közül nem azt választja, hogy elrendezettnek tekinti az ügyet, hanem azt, hogy az Európai Tanács, vagyis a tagállamok vezetői elé viszi azt, a támogatások egy részének felfüggesztését javasolva. Hahn korábban kiszivárgott levele a három operatív program esetében 70 százaléknyi támogatás felfüggesztését vetítette előre.

A Reuters ezzel szemben szerdán arról írt, hogy értesüléseik szerint a bizottság csaknem 6400 milliárd forint felzárkóztatási forrás felfüggesztését javasolhatja a Magyarország elleni folyó jogállamisági eljárásban a „korrupciós gondok” miatt. A hírügynökség két európai uniós tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy a 70 százalékot is elérheti a felfüggesztett források aránya a 2021-2027-es időszakra járó 22,5 milliárd eurónyi forrásból – ez azonban a jelek szerint félreértés volt, és a döntés valóban csak a három említett – az energetikai és környezetvédelmi, a közlekedési és a területfejlesztési – operatív programot érinti.

Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő, lapunknak adott interjújában azt mondta: ha az Európai Bizottság konkrét lépések nélkül menti fel Magyarországot a jogállami mechanizmus alól, még az is lehet, hogy az Európai Parlament megbuktatja a bizottságot.

Varga Judit igazságügyi miniszter egy hétvégén megjelent interjúban arról beszélt, hogy „nagyon konstruktív tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal a valódi kérdésekről”, és hasonló szellemben nyilatkozott a Miniszterelnökséget vezetői Gulyás Gergely is a szombati Kormányinfón, mondván, a kormány a bizottság kéréseit vagy elfogadta, vagy kompromisszumra jutottak.

A vasárnapi tájékoztatón elhangzottak szerint az Orbán-kormány összesen 17 törvény módosítását vállalta. A megyezés érdekében több törvényjavaslatot beterjesztettek már – így a büntetőeljárási törvény módosítását –, de további jogszabály-módosításokat is ígért a kabinet, melyeket hétfőn nyújthatnak be a parlamentnek. Ezek része lehet az uniós nyomásra létrehozott új korrupcióellenes hatóság is.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter vasárnap azt mondta, a törvénycsomag olyan módosításokat tartalmaz majd, melyek a bizottság számára is átláthatóbbá teszik a közbeszerzési eljárásokat, és módosítják az összeférhetetlenségi szabályokat is. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett szervezetek, így a közalapítványi egyetemek kuratóriumaira példáuk széles körű összeférhetetlenségi szabályt állapítanak meg, amely az európai uniós összeférhetetlenségi szabályok mintáját követi, mondta.

Még az uniós döntés ismeretése előtt tett nyilatkozatában Navracsics hozzátette: ha az a változat lesz a hivatalos, ami a sajtóban megjelent, akkor

folytatjuk tovább a tárgyalásokat, és megkezdődik a vállalások végrehajtása, és ez egy elég jó esélyt ad nekünk arra, hogy tudjuk tartani az eredeti menetrendet, és év végéig alá tudják írni a megállapodást az Európai Bizottsággal, ami biztosítja az uniós források lehívását.

A témáról ebből a podcastunkból tudhat meg további részleteket.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik