Marjai János / 24.hu
Gazdaság

Az építőipar megtorpant 2020-ban, Mészáros Lőrinc és Szíjj László mégis örülhetett

2020-ban 9,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene, ezen belül az épületek építése 5,7 százalékkal, az egyéb építményeké pedig 13,1 százalékkal volt kisebb az előző évinél – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal iparági jelentéséből. A mérlegek alapján a visszaesés ugyan érződött a nagyobb építőipari cégeknél is, de így is kimondottan sikeresen zárták az évet, a legnagyobb kormányközeli vállalkozások 43 milliárd forint osztalékot tudtak fizetni.

Minden rekordját megdöntötte a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt, a Közgép bukása után piacvezetővé vált mélyépítő társaság: tavaly összesen 176 milliárd forint bevételt könyvelt el, ami 19 milliárddal több, mint a korábbi, 2019-es csúcs. Adózás után pedig 26 milliárdos nyereséget mutatott ki, ez is több, mint a valaha volt legjobb eredmény, az előző év 24,3 milliárd forintos profitja.

A mérleg alapján a jelentős iparági visszaesést nem érezte meg a Duna Aszfalt, sőt fennállása legjobb évét produkálta. Osztalékot is szépen fialt, a 100 százalékos tulajdonos Szíjj – aki tavaly azzal került be a hírekbe, hogy átengedte luxusjachtját Szijjártó Péter külügyminiszternek –

összesen 7 milliárd forintot vehet ki a nyereségből.

A Duna Aszfaltnak várhatóan a következő években sem lesz különösebb gondja, ugyanis csak a Magyar Közút által kiírt közbeszerzések keretében 2024-ig mintegy 270 milliárd forint értékben végezhet különféle munkákat.

A tiszakécskei cég tavaly év közben társasági formát váltott, szeptember végén kft.-ből zrt.-vé alakult, az indoklás szerint a korszerűbb holdingformát a versenyképesség érdekében választották. Kétségtelen, hogy a cégnek egyre szaporodnak a kül- és belföldi befektetései, legutóbb megjelent a portfóliójában egy mauritiusi cég is, a GED Africa Ltd., amely egy tervezett kongói hídépítéshez kapcsolódik, de akadnak a mélyépítéstől távol eső befektetései is, mint a veszprémi kézilabadacsapat vagy éppen a Tiszakécskei Labdarúgó Club Kft.

Garancsi István, a miniszterelnök kötélbarátjaként is emlegetett üzletember érdekeltsége hasonló bravúrt hajtott végre: érdekeltsége, a Market Építő Zrt. szintén minden idők legnagyobb profitját érte el, 17,4 milliárd forint adózott eredményt mutatott ki 2020-ra, ami tízmilliárddal több, mint a megelőző évi eredmény. A csúcsprofitot úgy hozták össze, hogy a cég forgalma hajszállal visszaesett, a 2020-ban elért 183,5 milliárd forint bő 5 milliárddal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A magasépítésben verhetetlen, a fővárosban éppen új városrészt építő Market Zrt. tulajdonosai (a kisebbségi tulajdonrész Scheer Sándoré) 5,7 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek.

Korábban már beszámoltunk Mészáros Lőrinc egyik legrégebbi építőipari cégének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek a meneteléséről: az építőipar 9 százalékos mínuszához képest ez a társaság 29 százalékos növekedést produkált. 113 milliárd forint forgalmat ért el, ami 26 milliárd forinttal több a 2019-es teljesítménynél. A cég 15,5 milliárd forint nyereséget hozott adózás után, amit az utolsó fillérig ki is vesznek osztalékként, és még ki is egészítik 15,7 milliárdra az eredménytartalékból.

Az új szerzemény, a Mészáros család által 2019-ben felvásárolt ZÁÉV Zrt abban az esztendőben még 72 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedhetett, ám ez tavaly megcsappant, 53 milliárd forint forgalmat hozott össze a cég. A profiton ugyanakkor nem látszott meg a jelentős a visszaesés, az adózott eredmény 7,1 milliárd forint volt, 300 millióval több mint 2019-ben. A szokottnál szerényebb forgalmú év nem akadályozta meg a cégvezetést abban, hogy a teljes profitot osztalékként kifizessék a budapesti atlétikai stadion építésében is részt vevő ZÁÉV részvényeseinek.

Ez utóbbi beruházásban ott van a Magyar Építő Zrt. is, mely a tavalyi eredmények alapján szerényebb, 1,5 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntött. A WHB-csoport tagja tavaly 27,4 milliárd forintos árbevételre tett szert, 20 milliárddal kevesebbre, mint 2019-ben, az adózott eredménye pedig 1,8 milliárd forint volt.

És ha már Paár Attila győri nagyvállalkozó cégcsoportjánál járunk, érdemes egy pillantást vetni a WHB West Hungária Bau Kft. teljesítményére is, mely a ZÁÉV-et is verte tavaly a nettó árbevétel tekintetében, ez ugyanis a WHB-nál 77,3 milliárd forint volt. A WHB is rekordot döntött, 16 milliárd forintot vert rá egy évvel korábbi forgalmára, a nyereségét pedig majdnem megháromszorozta. A mérlegben 11,4 milliárdos adózott eredmény szerepel, a vállalat tagjai között ebből 5,675 milliárd forint osztalékot dobnak szét.

A hat, az állami megrendelésekből nagyokat harapó építőipari cég eredményeit átböngészve tehát azt találjuk, hogy

nem rendítette meg őket a járvány, együtt csaknem 43 milliárd forint profitot hoznak tulajdonosaiknak.

Kevésbé ismert név a Viastein Kft., pedig az utóbbi években olyan megbízásokat kapott, mint például a Puskás Ferenc Stadion térburkolati elemeinek tervezése és kivitelezése. Biharkeresztesen működtetik az ország legnagyobb térkőgyártó bázisát, amelynek a kapacitása évi 1,2 millió négyzetméter. A cég folyamatosan fejleszt, beruház, tavaly májusban 3,4 milliárd forintos állami támogatást kapott egy új vasbeton előgyártó üzem létrehozásához. 2020-as évet 32 millió forintos veszteséggel zárta, ami 390 millió forintos csökkenés a 2019-es adózott eredményhez képest. A mérlegben 2,8 milliárd forintos árbevételt tüntettek fel, ez 800 millió forinttal kevesebb, mint 2019-ben.

A Viastein Kft. Balázs Attila és Dicső László közös érdekeltsége, előbbi az egyre több és nagyobb állami beruházást elnyerő Bayer Construct Kft. elnök-vezérigazgatója, és Tiborcz Istvánnal is üzletelt. Éppen ezért jó lett volna tudni, hogy Bayer Construct hogyan teljesített tavaly, a cég mérlege azonban cikkünk írásakor még nem nyilvános.

A fenti eredmények kontextusba helyezését segíthet, ha újra elővesszük a KSH által idézett jelentést, amely szerint a tavaly tavasszal kirobbant koronavírus-járvány és a kifutó állami megrendelések miatt az építőipari szektor a korábbiaknál nehezebb évet zárt.

Az építőipar nemzetgazdasági súlya a bruttó hozzáadott érték alapján 2017 óta folyamatosan nőtt, 2019-ben már 5,6 százalék volt, ez azonban tavaly – a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb mértékben – visszaesett 5,5 százalékra. Mindezek ellenére a szektor 2014 óta tartó bővülése nem állt meg: 2020-ban már kicsivel több mint 124 ezer céget tartottak nyilván, 9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

Bár sokan kedvet kaptak a cégalapításhoz, hiszen 2020-ban 18 ezer építőipari cég alakult (az összes építőipari vállalkozás 14,4 százaléka), intő jel lehet, hogy tavaly csak a 250 fősnél nagyobb cégek tudták növelni a termelésüket.

Magasabb lett a foglalkoztatottság is: 2020-ban 157,1 ezren dolgoztak a legalább öt főt foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál, és főként a szellemi foglalkozásúak száma nőtt, 2019-hez képest 3,6 százalékkal. A teljes munkaidős dolgozók havi bruttó átlagkeresete ugyan emelkedett, de még mindig 20 és fél százalékkal kisebb a nemzetgazdasági átlagnál. Akik azonban az út- és vasút, illetve a közműépítésben dolgoznak, a szektorra jellemző kereseteknél legalább 21, de akár 36 százalékkal is nagyobb összegre tehetnek szert.

A járvány hatása nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió egészében is érződött. 2020-ban a 27-ből mindössze hat ország tudta növelni az építőipari termelés volumenét az előző évhez képest, és a visegrádi országokban mindenhol csökkent a termelés. A tagországok közül Németország és Franciaország építőipara tudta hozzátenni a legtöbbet az EU gazdaságához (27 százalék, illetve 16 százalék), a V4-ek részesedése 8,3 százalékos, Magyarországé pedig csak 1 százalékos volt.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.