Nem használok okostelefont, nincsenek elmentve a számítógépemen a jelszavaim, a hivatalos dokumentumokat elzárva tartom, mégis megtörtént: majdnem az összes pénzemet ellopták.
Erika egy budapesti ügyvédi irodában megtörten beszélt a 24.hu-nak arról, hogy megfontoltsága ellenére csaknem minden megtakarítását elvesztette, miután a bankszámlájáról 30 millió forintot zsákmányoltak illetéktelenek. Még a lekötött állampapírokat is pénzre váltották, és elutalták a számláról.
Az asszony és családja olyan csalók áldozata lett, akik egy egyre inkább elterjedt módszerrel károsítják meg azokat, akikről ki tudják deríteni, hogy nagyobb összeget tartanak bankszámlájukon. Erikáékat ugyanazzal a módszerrel fosztották ki, mint azt a budapesti házaspárt, akiktől nemrég 51 millió forintot loptak el ismeretlenek, és ugyanez történt Attilával, akit szintén 30 millióval rövidítettek meg.
A három történetben közös, hogy a pórul jártak egy fölöttébb kedvező – egy állítólagosan külföldre települt magyar által feladott – lakáshirdetésre jelentkeztek. A budapesti csali ingatlanok mögött azonban szélhámosok álltak, a céljuk pedig minél több személyes adat megszerzése volt.
Erikáék az V. kerületi Széchenyi utcában egy 34 millió forintért kínált 50 négyzetméteres lakás hirdetésére jelentkeztek. Telefonon azt a tájékoztatást kapták egy férfitól, hogy a külföldön élő unokatestvére haza akar települni családjával, és sürgősen pénzre van szüksége, ezért is kedvezményes az ár. Utalt arra is, hogy a rokon hamarosan több más érdeklődőnek is megmutatja a lakást, amelyről mindössze egy fotót töltöttek fel a hirdetési oldalra, a férfi azonban további képeket és videót is ígért emailben.
Bár Erika azt kérte, hogy egy nagy méretű fájlok küldésére alkalmas szolgáltatáson keresztül kaphassa meg a képeket, a hirdető mást ajánlott. Azt mondta, informatikus a szakmája, és az AnyDesk nevű ingyenes szoftver segítségével gyorsan át tud küldeni mindent.
Egy hivatalos honlapról le is töltöttem azt az útmutatásával, mert legálisnak látszott, és a vírusirtó sem jelzett problémát
– mesélte Erika, aki nem sejtette, hogy a programmal visszaélést is elkövethetnek a számítógépén. Az AnyDesk ugyanis távoli asztalkapcsolatot létesít a komputerek között. Így lehetőség nyílt arra, hogy a bűnözők betörjenek Erika számítógépébe, és feltehetően nem volt más dolguk az adatok megszerzéséhez, mint megvárni, hogy a nő belépjen az internetbank-fiókjába. Eddig a pontig szinte minden ugyanúgy zajlott le, mint egy másik károsult esetében, akinek szintén e program telepítése miatt úszott el csaknem minden megtakarítása:
Csakhogy ez önmagában még nem elég a sikeres bűncselekményhez. Mivel az internetbankok rendszerébe csak kétlépcsős azonosítás után lehet belépni, a csalóknak szükségük volt azokra a kódokra is, amiket a számlatulajdonos a belépéskor, és minden tranzakció elvégzése előtt SMS-ben kap meg. Vagyis a belépéshez az Erika telefonja feletti rendelkezést is meg kellett szerezniük. Ennek menetét az ügyben keletkezett információmozaikok alapján próbáltuk rekonstruálni.
Rejtélyes módon elnémult telefonok
A lakásról készült fotók megérkezése után Erika számos kérdést tett fel az eladónak, aki a nagy részüket nem tudta megválaszolni, de azt ígérte, hogy a helyszínen felel azokra. Ez kissé gyanús volt a házaspárnak, de megbeszéltek vele egy időpontot.
A tervezett találkozó előtti napokban Erika és a férje telefonja is megbénult. Senkit nem tudtak felhívni, mindkét készülék azt jelezte ki, hogy csak segélyhívás indítható. Furcsállták, hogy a két telefon egyszerre hibásodott meg, főleg úgy, hogy Erikáén internet-hozzáférés sem volt. Az asszony még aznap felkeresett egy Telenor-fiókot, hogy a családi cégük nevén lévő előfizetés problémáját kivizsgáltassa. Mint elmondta, közölték vele, hogy hibás a SIM-kártya, ezért kicserélték azt.
Még aznap este Erika emailben kapott értesítést arról, hogy sikeresen átváltotta a devizaszámláján rendelkezésre álló összeget forintra. Ekkor már tudta, hogy nagy baj van, ő ugyanis semmilyen tranzakciót nem végzett aznap. A házaspár fejvesztve hívta az MKB Bankot, hogy letiltassa a számláját, azonban addigra Erika számlájáról az összes pénzt ismeretlen bankszámlákra utalták.
Ezt követően a házaspár egymás után felkereste az MKB Bankot, a Telenort, és a rendőrséget, amely elrendelte a nyomozást az ügyben. A fejleményekről többször telefonon informálták a családot.
A Telenor szerint megtévesztették ügyintézőjüket
Mint arról már szó volt, ahhoz, hogy illetéktelenek be tudjanak törni Erikáék internetbankjába, nem pusztán a pénzintézet felületén kért azonosítókra, hanem a telefonra érkező kódokra is szükségük volt. A Telenor – hosszú vizsgálat után – azt közölte az asszonnyal, hogy egy ismeretlen személy a soroksári Auchanban lévő üzletükben kezdeményezte a házaspár cégének előfizetéséhez tartozó SIM-kártyák cseréjét. Arra hivatkozott, hogy ellopták azokat, ezzel együtt kérte az eredeti kártyák letiltását. Ekkor némult el Erika és férje telefonja.
Az ügyintézéshez a hamisított meghatalmazás mellett Erikáék cégének hamis aláírási címpéldányát mutatta be az ismeretlen. A Telenor szerint ügyintézőjüket megtévesztették a látszólag szabályos dokumentumokkal, ugyanakkor a társaság részéről nem történt mulasztás. Egyben jelezték, hogy az illetéktelen személy által kezdeményezett kártyacsere díját (5100 forintot előfizetésenként) nem kell kifizetniük.
Azonban ez nem ilyen egyszerű, ugyanis a hamis aláírási címpéldányon, valamint a meghatalmazáson is szerepel Erika hamisított aláírása. Arra pedig lett volna lehetősége a Telenor ügyintézőjének, hogy a rendszerükben tárolt eredeti aláírási címpéldányon lévő szignóval összehasonlítsa azt, sőt ez kötelessége is lett volna. A kettő – Erika elmondása alapján – még csak nem is hasonlít egymásra.
Mivel az aláírási címpéldány pecséttel ellátott közjegyzői okiratnak minősül, az illetéktelenek által leadott dokumentumot megmutattuk Tóth Ádámnak, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének, aki habozás nélkül közölte, hogy az hamisítvány. Mint mondta, formai és tartalmi követelményeknek sem felel meg az irat, nem beszélve a pecsétről. A kamara elnöke hozzátette, hogy a szervezet honlapján található székhelyszámkeresővel is kiszűrhető a csalás: a hamisítványon szereplő számsort beütve kiderül, hogy a feltüntetett számmal nincs közjegyzői székhely.
Így vagy úgy, de
Profi bűnözők aljas fortélya
A telenoros ügyintézésről aztán további részletek is kiderültek, amelyek akár egy bűnügyi regényben is megállnák a helyüket. A szélhámosok lépései azt mutatják, hogy gondosan megtervezett csalásról van szó. Erika jogi képviselőjének elmondása szerint a rendőrség arról tájékoztatta őket, hogy egy olyan személy végezte a kártyacseréket, akit szintén megtévesztettek, és álláshirdetés útján bíztak meg a feladattal. Az első munkanapján az volt a feladata, hogy a postaládájába tett iratok segítségével két új SIM-kártyát igényeljen a mobilszolgáltatónál, majd azokat egy mellékelt telefonban üzembe kellett helyeznie. Kikötötték azt is, bárhogyan csörög vagy jelez a készülék, nem szabad hozzányúlnia.
Ezzel a telefonnal feltehetően távoli kapcsolatban voltak a csalók. Bihari Krisztina ügyvéd elmondta, hogy a nyomozók tájékoztatása szerint az átvert munkatársat később arra is megkérték a csalók, hogy vegye ki a kártyákat a készülékből, tegye borítékba, és adja fel azokat egy megadott címre. A telefont pedig ezután vigye be egy Telenor-üzletbe, és töröltesse a tartalmát.
A rendőrségtől tudták meg azt is, hogy Erikáék pénzét több részletben, többszöri átutalás után bitcoinra váltották, vagyis lenyomozhatatlan kriptovaluta lett belőle.
Az MKB Bank a Telenorhoz hasonlóan azt közölte, náluk nem történt hiba, nem felelősek a történtekért. Erikáék ugyanakkor azt mondják, hogy a bank tájékoztatása a kezdetektől fogva elégtelen volt, egyáltalán nem vették komolyan a velük történteket. A házaspár azóta 30 millió forint veszteséggel, tehetetlenül áll. Mindez azért is érdekes, mert az MKB Bankkal ellentétben a két korábbi hasonló csalás károsultjait kárpótolta számlavezető bankjuk, az OTP.
Kiemelt kép: Getty Images
