Gazdaság

Krimibe illő csalással nullázták le egy magyar család bankszámláját

Rövid időn belül a harmadik olyan csalás története jutott el szerkesztőségünkhöz, ami mögött profi bűnözők aprólékos munkája áll. A szélhámosok jól megtervezett lépésekkel és hamisított dokumentumokkal vették át az irányítást egy család bankszámlája fölött, ahonnan 30 millió forintot zsákmányoltak. Az MKB Bank pórul járt ügyfele tehetetlen, nem kártalanították, miközben a mobilszolgáltató felelőssége is felvetődik, a Telenor ügyintézője ugyanis a bűnözők megbízottjának adta ki a csaláshoz elengedhetetlen SIM-kártyát.

Nem használok okostelefont, nincsenek elmentve a számítógépemen a jelszavaim, a hivatalos dokumentumokat elzárva tartom, mégis megtörtént: majdnem az összes pénzemet ellopták.

Erika egy budapesti ügyvédi irodában megtörten beszélt a 24.hu-nak arról, hogy megfontoltsága ellenére csaknem minden megtakarítását elvesztette, miután a bankszámlájáról 30 millió forintot zsákmányoltak illetéktelenek. Még a lekötött állampapírokat is pénzre váltották, és elutalták a számláról.

Az asszony és családja olyan csalók áldozata lett, akik egy egyre inkább elterjedt módszerrel károsítják meg azokat, akikről ki tudják deríteni, hogy nagyobb összeget tartanak bankszámlájukon. Erikáékat ugyanazzal a módszerrel fosztották ki, mint azt a budapesti házaspárt, akiktől nemrég 51 millió forintot loptak el ismeretlenek, és ugyanez történt Attilával, akit szintén 30 millióval rövidítettek meg.

A három történetben közös, hogy a pórul jártak egy fölöttébb kedvező – egy állítólagosan külföldre települt magyar által feladott – lakáshirdetésre jelentkeztek. A budapesti csali ingatlanok mögött azonban szélhámosok álltak, a céljuk pedig minél több személyes adat megszerzése volt.

Erikáék az V. kerületi Széchenyi utcában egy 34 millió forintért kínált 50 négyzetméteres lakás hirdetésére jelentkeztek. Telefonon azt a tájékoztatást kapták egy férfitól, hogy a külföldön élő unokatestvére haza akar települni családjával, és sürgősen pénzre van szüksége, ezért is kedvezményes az ár. Utalt arra is, hogy a rokon hamarosan több más érdeklődőnek is megmutatja a lakást, amelyről mindössze egy fotót töltöttek fel a hirdetési oldalra, a férfi azonban további képeket és videót is ígért emailben.

Bár Erika azt kérte, hogy egy nagy méretű fájlok küldésére alkalmas szolgáltatáson keresztül kaphassa meg a képeket, a hirdető mást ajánlott. Azt mondta, informatikus a szakmája, és az AnyDesk nevű ingyenes szoftver segítségével gyorsan át tud küldeni mindent.

Egy hivatalos honlapról le is töltöttem azt az útmutatásával, mert legálisnak látszott, és a vírusirtó sem jelzett problémát

– mesélte Erika, aki nem sejtette, hogy a programmal visszaélést is elkövethetnek a számítógépén. Az AnyDesk ugyanis távoli asztalkapcsolatot létesít a komputerek között. Így lehetőség nyílt arra, hogy a bűnözők betörjenek Erika számítógépébe, és feltehetően nem volt más dolguk az adatok megszerzéséhez, mint megvárni, hogy a nő belépjen az internetbank-fiókjába. Eddig a pontig szinte minden ugyanúgy zajlott le, mint egy másik károsult esetében, akinek szintén e program telepítése miatt úszott el csaknem minden megtakarítása:

Egy óvatlan kattintás miatt 51 millió forintot loptak el egy budapesti házaspártól
A szélhámosok összehangolt lépésekkel, adathalászattal és SIM-cserés átveréssel szereztek hozzáférést a bankszámlához.

Csakhogy ez önmagában még nem elég a sikeres bűncselekményhez. Mivel az internetbankok rendszerébe csak kétlépcsős azonosítás után lehet belépni, a csalóknak szükségük volt azokra a kódokra is, amiket a számlatulajdonos a belépéskor, és minden tranzakció elvégzése előtt SMS-ben kap meg. Vagyis a belépéshez az Erika telefonja feletti rendelkezést is meg kellett szerezniük. Ennek menetét az ügyben keletkezett információmozaikok alapján próbáltuk rekonstruálni.

Rejtélyes módon elnémult telefonok

A lakásról készült fotók megérkezése után Erika számos kérdést tett fel az eladónak, aki a nagy részüket nem tudta megválaszolni, de azt ígérte, hogy a helyszínen felel azokra. Ez kissé gyanús volt a házaspárnak, de megbeszéltek vele egy időpontot.

A tervezett találkozó előtti napokban Erika és a férje telefonja is megbénult. Senkit nem tudtak felhívni, mindkét készülék azt jelezte ki, hogy csak segélyhívás indítható. Furcsállták, hogy a két telefon egyszerre hibásodott meg, főleg úgy, hogy Erikáén internet-hozzáférés sem volt. Az asszony még aznap felkeresett egy Telenor-fiókot, hogy a családi cégük nevén lévő előfizetés problémáját kivizsgáltassa. Mint elmondta, közölték vele, hogy hibás a SIM-kártya, ezért kicserélték azt.

Még aznap este Erika emailben kapott értesítést arról, hogy sikeresen átváltotta a devizaszámláján rendelkezésre álló összeget forintra. Ekkor már tudta, hogy nagy baj van, ő ugyanis semmilyen tranzakciót nem végzett aznap. A házaspár fejvesztve hívta az MKB Bankot, hogy letiltassa a számláját, azonban addigra Erika számlájáról az összes pénzt ismeretlen bankszámlákra utalták.

A csaknem 30 millióból mindössze 2383 forintot hagytak a számláján.

Ezt követően a házaspár egymás után felkereste az MKB Bankot, a Telenort, és a rendőrséget, amely elrendelte a nyomozást az ügyben. A fejleményekről többször telefonon informálták a családot.

A Telenor szerint megtévesztették ügyintézőjüket

Mint arról már szó volt, ahhoz, hogy illetéktelenek be tudjanak törni Erikáék internetbankjába, nem pusztán a pénzintézet felületén kért azonosítókra, hanem a telefonra érkező kódokra is szükségük volt. A Telenor – hosszú vizsgálat után – azt közölte az asszonnyal, hogy egy ismeretlen személy a soroksári Auchanban lévő üzletükben kezdeményezte a házaspár cégének előfizetéséhez tartozó SIM-kártyák cseréjét. Arra hivatkozott, hogy ellopták azokat, ezzel együtt kérte az eredeti kártyák letiltását. Ekkor némult el Erika és férje telefonja.

Az ügyintézéshez a hamisított meghatalmazás mellett Erikáék cégének hamis aláírási címpéldányát mutatta be az ismeretlen. A Telenor szerint ügyintézőjüket megtévesztették a látszólag szabályos dokumentumokkal, ugyanakkor a társaság részéről nem történt mulasztás. Egyben jelezték, hogy az illetéktelen személy által kezdeményezett kártyacsere díját (5100 forintot előfizetésenként) nem kell kifizetniük.

Évek alatt spórolt pénzek lophatók el ezzel a csalási formával
A SIM-cserés csalások száma az elmúlt évek során hatalmasat ugrott, ne higgyük, hogy ezek minket nem érhetnek el.

Azonban ez nem ilyen egyszerű, ugyanis a hamis aláírási címpéldányon, valamint a meghatalmazáson is szerepel Erika hamisított aláírása. Arra pedig lett volna lehetősége a Telenor ügyintézőjének, hogy a rendszerükben tárolt eredeti aláírási címpéldányon lévő szignóval összehasonlítsa azt, sőt ez kötelessége is lett volna. A kettő – Erika elmondása alapján – még csak nem is hasonlít egymásra.

Frissítünk!

A Telenor azt közölte lapunkkal: cikkünk tévesen állítja, hogy kötelességük tárolni az eredetileg bemutatott aláírási címpéldányt, illetve összehasonlítani azt az ügyintézés során bemutatott dokumentummal. Az ügyintéző feladata – írták –, hogy „az előfizető személyazonosságáról vagy a meghatalmazott képviseleti felhatalmazásáról bemutatott dokumentumok eredetiségéről elvárható mértékben megbizonyosodjon. Ebbe beleértve a vállalkozások esetén az aláírási címpéldány – vagy aláírásminta – eredetiségének ellenőrzését is.” Állításuk szerint a cikkben bemutatott esetben a dokumentum ellenőrzése az elvárható részletességgel megtörtént. Arra nem tért ki a Telenor tájékoztatása, hogy miként, ha az aláírást nem hasonlítják össze a korábban leadott címpéldányon szereplővel. Ezzel kapcsolatban újabb kérdéseket tettünk fel a vállalatnak, amely azt hangsúlyozza, hogy ügyintézőjét hamis iratokkal megtévesztették.

Mivel az aláírási címpéldány pecséttel ellátott közjegyzői okiratnak minősül, az illetéktelenek által leadott dokumentumot megmutattuk Tóth Ádámnak, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének, aki habozás nélkül közölte, hogy az hamisítvány. Mint mondta, formai és tartalmi követelményeknek sem felel meg az irat, nem beszélve a pecsétről. A kamara elnöke hozzátette, hogy a szervezet honlapján található székhelyszámkeresővel is kiszűrhető a csalás: a hamisítványon szereplő számsort beütve kiderül, hogy a feltüntetett számmal nincs közjegyzői székhely.

Így vagy úgy, de

a Telenor ügyintézője kiadta az új SIM-kártyákat, így a csalók megszerezték rendelkezést Erika telefonja felett is, a banktól érkező, az azonosításhoz szükséges kódok már hozzájuk futottak be.

Profi bűnözők aljas fortélya

A telenoros ügyintézésről aztán további részletek is kiderültek, amelyek akár egy bűnügyi regényben is megállnák a helyüket. A szélhámosok lépései azt mutatják, hogy gondosan megtervezett csalásról van szó. Erika jogi képviselőjének elmondása szerint a rendőrség arról tájékoztatta őket, hogy egy olyan személy végezte a kártyacseréket, akit szintén megtévesztettek, és álláshirdetés útján bíztak meg a feladattal. Az első munkanapján az volt a feladata, hogy a postaládájába tett iratok segítségével két új SIM-kártyát igényeljen a mobilszolgáltatónál, majd azokat egy mellékelt telefonban üzembe kellett helyeznie. Kikötötték azt is, bárhogyan csörög vagy jelez a készülék, nem szabad hozzányúlnia.

Ezzel a telefonnal feltehetően távoli kapcsolatban voltak a csalók. Bihari Krisztina ügyvéd elmondta, hogy a nyomozók tájékoztatása szerint az átvert munkatársat később arra is megkérték a csalók, hogy vegye ki a kártyákat a készülékből, tegye borítékba, és adja fel azokat egy megadott címre. A telefont pedig ezután vigye be egy Telenor-üzletbe, és töröltesse a tartalmát.

A rendőrségtől tudták meg azt is, hogy Erikáék pénzét több részletben, többszöri átutalás után bitcoinra váltották, vagyis lenyomozhatatlan kriptovaluta lett belőle.

Az MKB Bank a Telenorhoz hasonlóan azt közölte, náluk nem történt hiba, nem felelősek a történtekért. Erikáék ugyanakkor azt mondják, hogy a bank tájékoztatása a kezdetektől fogva elégtelen volt, egyáltalán nem vették komolyan a velük történteket. A házaspár azóta 30 millió forint veszteséggel, tehetetlenül áll. Mindez azért is érdekes, mert az MKB Bankkal ellentétben a két korábbi hasonló csalás károsultjait kárpótolta számlavezető bankjuk, az OTP.

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik