Gazdaság koronavírus

Magára hagyta a kormány a bevétel nélkül maradt cipészt, szerelőt, mosodást

A mikrovállalkozások jó részének nem nyújt segítséget a gazdaságvédelmi akcióterv.

Mindössze kétszer fordul elő a mikrovállalkozás kifejezés a cégeket összefogó iparkamara válságkezelő javaslatában, amiben azt taglalták a kormány számára, melyik szektornak milyen segítség kellene a talpon maradáshoz. Ebből már sejthető volt, mire számíthatnak a legkisebb cégek a koronavírus-járvány idején. Az eddigi intézkedések, a kataadó-mentesítés, a járulékkedvezmény és a 70 százalékos állami bértámogatás jó, azonban a mikrovállalkozások jelentős részének egyik sem segít – értékelte a helyzetet lapunknak Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke.

Szívesebben láttak volna egy olyan szociális alapú támogatást, amely a vállalkozások és az alkalmazottak megtartását is biztosította volna a válság végéig. Az eddigi intézkedések ezt nem garantálják a kisvállalkozásoknak, így sokan kénytelenek voltak felfüggeszteni a tevékenységüket. Ami pedig a későbbi következményeket illeti, borítékolható, hogy keserves lesz – ha nem kilátástalan – az újraindulás. Arra lehet számítani, hogy a betanított, ám kényszerből elküldött dolgozók mihamarabb próbálnak újra elhelyezkedni, és nem térnek vissza arra a munkahelyre, ahonnan elküldték őket – idézte fel az elnök az előző krízis tapasztalatát.

Pedig a gazdaság egészét tekintve a szektor súlya nem elhanyagolható, a foglalkoztatottak 33 százaléka dolgozik mikro- és kisvállalkozásoknál, és ők állítják elő a hozzáadott érték 18 százalékát.

A lakossági szolgáltatások zömét e kisvállalkozások biztosítják, és ha megfogyatkoznak, azt mindannyian megérezzük, például ha még többet kell várni egy szerelőre vagy szobafestőre.

Fotó: Juhász Melinda /IPOSZ

Még a takarítócégek is szenvednek

A kataadó-fizetési kötelezettség eltörlése könnyebbség azokban a szakmákban, amelyeket mentesítettek az adófizetés alól. A baj az, hogy nemcsak katás vállalkozóknak csökkenhetett vagy szűnhetett meg a bevételük, hanem a „sima” egyéni vállalkozóknak is, köztük vannak például a hűtőgépszerelők vagy éppen a vendéglátásba, idegenforgalomba beszállítók. Ugyanígy bevétel nélkül maradhattak társas vállalkozások is, például mosodák, takarítócégek, amelyektől most nem rendelnek semmit a leálló szállodák, vendéglátók, intézmények, iskolák, kollégiumok, üzemek. A tisztítószakma egyébként is zuhanórepülésben van, annak ellenére, hogy akadnak olyan takarítócégek, amelyek a soron kívüli fertőtlenítési megbízásokkal növelni tudták bevételeiket. Náluk akár a túlvállalás veszélye is fennállhat, a fokozott egészségügyi kockázatokról nem beszélve.

A rendezvények megszűnésével munka nélkül maradtak a fotósok, a fogorvosok csak sürgősségi ellátást vállalhatnak (vagyis foghúzást), nincs munkájuk a fogtechnikusoknak sem, optikushoz, ortopéd cipészhez, cipészhez sem megy most senki, még sincs számukra dedikált segítség. Ezekben a szakmákban előfordul, hogy a vállalkozó támogatással vett fel dolgozót, továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel – azaz fel sem mondhat a munkavállalónak, miközben annyi bevétele sincs, ami fedezné az alkalmazott bérét. Németh László szerint minden szakmában van, aki akár kockáztatva is, de vállal munkát, van megrendelése, de a többség bajban van.

Ha nincs bevétel, a járulékkedvezmény csak szépségtapasz

A járulékkedvezmény elvileg segíthet azoknak, akik nem katások. A gond az, hogy a mikro- és kisvállalkozásoknak nemigen van tartalékuk, vagy a készletben áll a pénzük, és az alkalmazottaiknál sincs tartalék. Ha nem tudnak dolgozni, nincs bevételük, nem tudnak mihez nyúlni, és ha nincs pénz, akkor járulékkedvezménnyel együtt sem biztos, hogy meg tudják tartani az alkalmazottaikat. Már ha egyáltalán olyan szakmát űznek, hogy jogosultak járulékkedvezményre.

A mikrovállalkozások ugyan mozgékonyak, rugalmasak, de alapvetően egy család megélhetését biztosítják. Most a támogatás mellett is választaniuk kell a család és a már betanított alkalmazott között, és nyilván a családot választják. Nem lehet tudni, mikor fog újraindulni a gazdaság, meddig kell kitartaniuk a vállalkozásoknak. Németh László az elemzések alapján arra számít, hogy még egy darabig eltart, míg túl leszünk a járványon, a legkisebb vállalkozások azonban hónapokat nem bírnak ki, az biztos.

Jó lett volna egy olyan mentőcsomag, mint Ausztriában, ahol az egyéni vállalkozók azonnali segítséget kapnak – így mentesítették volna a munkaügyi központokat, megmaradhattak volna az alkalmazottak, és könnyebb lett volna a talpra állás.

Örülnének továbbá, ha a 40 százalékos innovációs bértámogatásból is kaphatnának a szolgáltató kisvállalkozások, eddig ugyanis kimaradtak, mondta az elnök.

Vajon ki meri bevállalni a 70 százalékos bértámogatás feltételeit?

Akik takaréklángon, de még működnek, vagy például az autóipari gyártók újraindulásával beszállítóként fokozatosan újra be tudnak kapcsolódni a gyártásba, azoknak jól jöhet a 70 százalékos állami bértámogatás csökkentett munkaidő mellett. De ők sem feltétlenül tudják előre becsülni, hogy a következő három hónapban milyen csökkentett munkaidőben tudják majd ellátni feladataikat. Mondják, hogy még ezután jön a fertőzési hullám – ha leáll, akinek bedolgoznak, máris kétséges, hogy a vállalás szerint tudja-e a beszállító vállalkozás három hónapig csökkentett munkaidőben foglalkoztatni támogatott dolgozóit – vetette fel Németh László.

A másik gond, hogy személyes szolgáltatásoknál kiemelten nagy az egészségügyi kockázat, illetve nemigen értelmezhető a részmunkaidő. Vagy van munka, és akkor dolgoznak teljes munkaidőben, hogy megéljenek, vagy nincs munka, és ezen az sem segít, ha van a 70 százalékos bértámogatás.

Néhány olyan követendő példáról is beszámolt, ami bizonyítja a legkisebbek rugalmasságát. Akad például, aki eddig ablaktisztító folyadékot gyártott, most átállt kézfertőtlenítőre, taxisok, buszosok próbálnak ételt, árut kiszállítani, mások a mezőgazdasági idénymunkákba szállnának be, esetleg növényvédőszer-gyártásba – nekik jó lehet a támogatás, kivéve ha valami közbejön, és kénytelenek leállni.

Az IPOSZ üdvözli a módosított kormányrendelet, ezzel bővült azon vállalkozások száma, akik igénybe tudják venni a kedvezményeket. Bár a szövetség főként a legkisebbekért aggódik, a mikro, kis- és középvállalkozásokért, ahol a csökkentett munkaidős foglalkoztatás után járó kedvezmény csak keveseket érint. Az IPOSZ ennek ellenére azért reméli, hogy körükben is lesz olyan munkaadó, akinek vállalkozása megtartásában segítséget jelenthet az intézkedés. Az elnök azonban továbbra sem látja azok támogatását, akik teljesen elvesztették a munkájukat a koronavírus miatt, így a támogatások további finomítására feltétlenül szükség van.

Az is beszédes, hogy miközben a mérnökök kaphatnak 40 százalékos bértámogatást, a szakmunkásoknál, mestereknél ez szóba sem került.

Módosított a kormány: 112 ezer forint is lehet az állami bértámogatás, de ez nem segít azon, aki mindent elvesztett
Tíz nap alatt 37 ezer forintot engedett a kormány, feltételek sora is változott.

Fáznak a kisvállalkozók a hietelektől

Az új növekedési hitelprogram több szempontból is segítség lehet. Leginkább persze majd a koronavírus-járvány lecsengését követően, a gazdaság újraindításánál lesz rá szükség, hiszen minden magyarországi székhellyel rendelkező kkv-nak számító vállalkozás számára elérhető, beruházások finanszírozására, lízingre, hitelkiváltásra és cégfelvásárlás finanszírozásra is fordítható.

Németh Lászlónak azonban az a tapasztalata, hogy a vállalkozások alapvetően idegenkednek a hiteltől, amit valamikor vissza is kell majd fizetni, legyen szó akár az NHP Hajrá, vagy a 0,1 százalék kamatozású MFB-hitelről. Az elmúlt időszak rossz tapasztalatai alapján félnek az eladósodástól, miközben küzdenek azért, hogy a már bejáratott munkavállalóikat megtartsák.

Nem látni, hogy a kamara felkarolta volna a legkisebb vállalkozásokat

Pontos adataik nincsenek róla, de az ipartestületekhez beérkező információk alapján bevétel híján nagyon sok vállalkozás szünetelteti a tevékenységét. Az idősebb, főleg nyugdíjas vállalkozók pedig abba is hagyják, részben a járványhelyzet, részben például a NAV-os online számlabekötés elrendelése miatt, aminek a költségeit már nem akarják vállalni.

Az építőiparban még úgy-ahogy mennek a munkák, nagy cégeknél, ahol éppen leállás van, a munkaidőkeretet kihasználva igyekeznek biztosítani a dolgozók megtartását, hogy később be tudják pótolni az elmaradt munkát. A szolgáltatásoknál azonban a munkaidőkeret nem igazán értelmezhető. A fizetetlen szabadság még talán járható út lehet, feltéve, hogy a dolgozónak is megfelel, de a szabadság, állásidő már nem, mert arra is kellene fizetnie a vállalkozásnak, miközben nincs bevétele.

Részt vettek a kamarai felmérésben, próbálták belobbizni a legkisebb vállalkozások kéréseit is, de nem igazán jártak sikerrel, az IPOSZ elnöke nem látja, hogy a kamara felkarolta volna a szolgáltató, kisvállalkozói szektort. Ahogy eddig, úgy továbbra is a termelőket tolják. Pedig amikor az autóipar bajban volt, a szolgáltatószektor és az agrárium képes volt pótolni a kieső GDP-t. A gazdaság újraindításához a szolgáltatókra is hatalmas szükség lesz, ezért kellene célzott segítség a mikrovállalkozásoknak.

Kiemelt kép: Gabriel Kuchta /Getty Images

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.