Gazdaság

Így kell kérelmezni a 70 százalékos állami bértámogatást

Korábban a témában:

A cégek elkezdhetnek barátkozni a 70 százalékos bértámogatás program nyomtatványaival, ugyanis azok szerdán megjelentek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján. A támogatás április 16-tól elérhető, a kormányhivatalok döntenek a beadványokról, nyolc munkanapon belül kell határozniuk a támogatásról. Ha elutasítanak egy kérelmet, nincs jogorvoslat, viszont legfeljebb egyszer újra be lehet adni a bértámogatási igénylést. Ha megítélik, akkor a támogatásra hazai és európai uniós forrásból érkezik majd a fedezet.

Ahogy a kormányrendeletből már kiderült, a bértámogatást

  • a munkáltató és a munkavállaló együtt kell, hogy kérvényezze.
  • A kormány csak a 30-40-50 százalékos munkaidőkiesésre biztosítja a 70 százalékos bértámogatást.
  • A támogatás felülről korlátos, legfeljebb a nettó minimálbér duplájának (214 130 forint) megfelelő távolléti díjat lehet figyelembe venni, így az állami hozzájárulás maximum havi 74 946 ezer forintnyi lehet.

A programban a munkáltató vállalja, hogy nem szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát és a dolgozó egyéni fejlesztési idejére bért fizet. A munkavállaló vállalja, hogy munkát végez és az egyéni fejlesztési időben a munkaadója rendelkezésére áll. Az állam pedig a 70 százalékos bértámogatást ad a rövidített munkaidő miatti jövedelemkiesés kompenzálására.

2 kérelem, 3 nyilatkozat

Első ránézésre rengetegnek tűnik a nyolc bértámogatással kapcsolatos dokumentum, ami felkerült az NFSZ honlapjára. Ezek között van egy részletes tájékoztató, ami a kormányrendelet szövegét értelmezi, másik három pedig ezt egészíti ki. Külön kitérnek az elektronikus ügyintézésre, elmagyarázzák, ami a rendeletből nem derült ki, hogy mit jelent, ha egy vállalkozás nehéz helyzetben van, illetve hogy ők mely esetben nem vehetik igénybe a támogatást, ezen kívül van még egy tájékoztató a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok közzétételi kötelezettségéről.

Mennyi bért kell adni az egyéni fejlesztési időre?

A munkáltatói kérdőívben szerepel, hogy erre az időre a munkáltató vállalja,  munkabért fizet, annyit, hogy ez a munkabér a támogatással együtt elérje a munkavállaló távolléti díját. Ezt a létszámfenntartási időszak utolsó munkanapján bérjegyzékkel igazolni is kell majd.

Maga a kérelem két részből áll, az egyik felét a munkáltatónak kell kitöltenie. Kezdődik a céges adatokkal, aztán igen-nem válaszokat kell adni arra, megfelel-e a cég a támogatás kritériumainak. Végül fel kell sorolni az összes dolgozót név szerint, a munkavégzés helyével, tajszámmal, akikre bértámogatást kér a cég, jelezve egyenként az eredeti munkaidőt, a csökkentettet, a támogatás alapját képező távolléti díjat és az egyéni fejlesztés idejére járó bért.

A kérelmező munkáltatónak ezen kívül egy, az államháztartási törvényre hivatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell leadnia – többek között döntéshozók, -előkészítők, kormánytagok és más prominens személyek, illetve hozzátartozóik sem támogathatóak.

A kérelem második felét a dolgozónak kell kitöltenie, a személyes adatok mellett a támogatással kapcsolatos kérdésekre kell válaszolni, végül munkakörrel és munkahellyel megadni, az adott dolgozónak mennyi a napi átlagos munkaideje, mennyi lesz a csökkentett, mennyi a távolléti díja, és mennyi bértámogatást kér. Arra érdemes lesz odafigyelni, hogy a munkavállalói és munkáltatói táblázatban szereplő adatok (például távolléti díj, munkaidő) stimmeljenek.

Home office: jár a 70 százalékos bértámogatás

Több szervezet is számonkérte a kormányon, hogy a járványhelyzet miatt biztonságos home office-ra miért nem lehet megkapni a 70 százalékos bértámogatást. Ezt arra hivatkozva állították, hogy a támogatásról szóló rendelet kizárja, ha a Munka Törvénykönyve 53. §-a szerint átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatják a dolgozót. Alapesetben ez alá a pont alá tartozik a home office is.

A napok óta tartó bizonytalanságnak most egy közleménnyel vetett véget az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Eszerint a programban azok a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállalók vehetnek részt, akik a veszélyhelyzet kihirdetése és a kérelem benyújtása közötti időszak alatt megszakítás nélkül foglalkoztatásban álltak a munkáltatónál, akár „home office” keretében is. Vagyis a lényeg az, hogy nem szakadt meg a munkaviszonyuk, mindegy, hogy fizikailag az adott cég telephelyén, üzemében vagy otthonról dolgoznak.

A dolgozónak még két nyilatkozatot kell kitölteni. Az egyikkel vállalja, hogy belép a támogatási programba. Ebben ismét meg kell adni a személyes adatokat, de rákérdeznek többek között a végzettségre is. Az nem derül ki a dokumentumcsomagból, mi célt szolgál, hogy a nemzetiséget is firtatják, igaz, arra a kérdésre, hogy Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát?,  nem muszáj beikszelni, hogy roma, kínai arab vagy más, a nem tudom vagy nem nyilatkozom választ is elfogadják. A megváltozott munkaképességre és a fogyatékosságra is rákérdeznek, amire szintén nem kötelező válaszolni. (Egyébként ha a munkáltató már kap megváltozott munkaképességű dolgozóira támogatást, akkor a 70 százalékos állami bértámogatásban nem vehet részt.)

A másik nyilatkozattal a dolgozó hozzájárul az utánkövetéshez, azaz ha kérik, a támogatás lejárta után egy hónap múlva, illetve hat hónap múlva vissza kell jeleznie, hogy még állásban van-e. (A három hónapos támogatás lejárta után egy hónapig köteles továbbfoglalkoztatni a munkáltató.)

A nyomtatványok mind kitölthetőek számítógéppel, de amiket alá is kell írni, azokat az elektronikus beküldés előtt ki kell nyomtatni, aláírni, majd beszkennelni. A kérelmet a cégkapun keresztül lehet beküldeni, de akik elektronikus ügyintézésre nem kötelesek (ilyen lehet az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány valamint az egyházi jogi személy), azok az e-papiron keresztül küldhetik be a kérelmet.

Nagyobb cégeknél nem lesz egyszerű a nyilatkoztatás

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője, Kántor Balázs szerint a rendelet célja mindenképpen üdvözlendő, azonban a támogatás odaítélésének egyes szabályai, szabályozatlan kérdései a munkaadóknak kockázatot jelentenek:

  • A támogatást az illetékes kormányhivatal ítéli meg. Ennek menete azonban némileg túlbonyolítottnak tűnik, mivel a munkavállaló és a munkaadó együttes kérelme szükséges, amit ráadásul gazdasági szempontból is indokolni kell. Ez könnyen megoldható egy néhány fős vállalatnál, de egy több száz főt foglalkoztató cégnél gondot okozhat, hogy belátható időn belül elkészüljenek a papírmunkával.
  • Kérdéses, hogy a kormányhivatalok nem lesznek-e túlságosan leterhelve ahhoz, hogy a megszabott nyolc munkanapos határidőben megalapozott döntést tudjanak hozni a támogatásról.
  • A kormányhivatalok döntéséhez a rendelet nem ad útmutatást, nem tudható, milyen szempontok alapján bírálják el a kérelmet.
  • Ha a támogatás feltételei nem teljesülnek, a támogatást vagy egy részét a munkáltatónak vissza kell fizetnie. Vannak azonban olyan feltételei a támogatásnak, amelyek teljesülésére a munkáltatónak nem feltétlenül van ráhatása. Ilyen például a létszámtartási kötelezettség előírása a támogatás időtartamára, plusz egy hónapig. Azonban a kötelezettség betartása olyan ok miatt is lehetetlenné válhat (pl. haláleset), amelyet a rendelet nem méltányol.
  • A támogatás összege felülről korlátozott, ami önmagában érthető. Azonban a rendelet jelenlegi szövegéből az következik, hogy a munkáltatónak az eredeti munkabér azon részét is ki kell fizetnie, amit a támogatás nem fedez. Ez elsősorban azokban a szektorokban hátrányos, ahol magasabb keresetűek dolgoznak, de problémát jelenthet az alacsonyabb keresetűeket foglalkoztató vállalkozásoknál is.

Kiemelt kép: MTI /EPA /ANSA /Claudio Peri

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.