Brüsszel az uniós támogatás 25 százalékát vette vissza a valaha volt legnagyobb állami közbeszerzésből, amit az összesen 420 milliárd forintos víziközmű-beruházásokra írtak ki. A Portfolio vette észre, hogy az Európai Bizottság megnyitotta a pénzcsapokat, így hirtelen 500 milliárd forintnyi támogatás zúdult be, miután a magyar kormány hatalmas büntetést vállalt be.
A víziközmű-beruházások kapcsán kért pénzügyi korrekció a legvaskosabb része a több éve lebegtetett büntetéscsomagnak, amelyben a magyar kormány beadta a derekát, azaz elfogadta az Európai Bizottság által javasolt szankciót. Mint korábban megírtuk,
Ami a víziközmű-beruházásokat illeti, a megbukott közbeszerzéseket kiíró Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NFP) sem válaszolt arra, pontosan mennyi támogatást kell visszafizetni a 420 milliárd forintos keretre eddig kötött szerződések miatt. Ugyanakkor adatigénylésünkre megadta a közbeszerzési eredményhirdetések listáját: a 70 linket kibogarászva kiderül, mely cégek nyerték el a sokmilliárdos beruházásokat, és köthettek szerződést az NFP-vel a kivitelezésre. Eddig csak azt tudtuk, hogy 2016 végén mely vállalkozásokat választották ki azon a különleges keretközbeszerzésen, amely során az ország 6 régiójában, egyenként 70 milliárd forintos tömböket írtak ki, majd régiónként 4 győztest hirdettek.
Mindenki arra számított, hogy a legnagyobb beruházás oroszlánrészét a kormányközeli építőipari mogulok viszik el teljes egészében, így a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc, üzlettársa, a tiszakécskei Szíjj László Duna Aszfalt-csoportja, a békési Mészáros, azaz Barkász Sándor a Békés Drén Kft.-vel, és melléjük itt-ott befér majd azok közül egy-egy cég, amelyek mélyépítésben, csatornázásban számítanak, mint a Veolia, a Colas vagy éppen a Penta.
Ehhez képest némi meglepetést keltett, hogy az első körben nem taroltak a mogulok, és nem Mészáros-cég neve szerepelt a leggyakrabban a győztesek listáján. Egy tucat cég került a nyertesek közé. A legsikeresebbnek az EuroAszfalt Kft. bizonyult: négy térségben, két különböző felállásban nyert a Dunai György érdekeltségében álló társaság.
Két térségben az E-B 2020 konzorciummal az ugyancsak Dunai érdekeltségében álló Betonútépítő Zrt.-vel, másik kettőben az M-E 2020 konzorcium tagjaként a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen nyert. Orbán Viktor barátja tehát csak két, az észak- és közép-dunántúli, illetve az észak-magyarországi térségben győzött. Ennyi még a két multinak, a vízügyi beruházásokban specialistának számító Veolia-Sade párosnak is jutott. Három-három térségben került a nyertesek közé az osztrák Swietelsky, a szintén osztrák tulajdonú Strabag leánycége, a Magyar Bau Holding Zrt. és az Apáthy Endre érdekeltségében álló Híd-csoport. A Duna Aszfalt Kft. neve ugyan nem szerepelt a listán, de a tiszakécskei cégben Szíjj László alapítótársa, Varga Károly két érdekeltsége – a Magyar Vakond Kft., illetve a Hódút Kft. – ugyancsak hármat nyert. Két-két térségben került a nyertesek közé a zalakarosi központú Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt., a francia gyökerű Colas Alterra Zrt. és a gödöllői Penta Általános Építő Kft.
Ez a lista azonban arról nem ad eligazítást, végül kik jutottak a konkrét megrendelésekhez. Az egyes települések ivóvíz-, illetve szennyvízberuházásaira ugyanis újabb közbeszerzést írtak ki, és erre már csak azt a négy nyertes „versenyzőt” hívták meg, amelyekkel korábban keretmegállapodást kötöttek. A tényleges győztesesek az NFP-től kapott lista alapján látszanak, amely szerint eddig 70 kivitelezési szerződést kötöttek, összesen mintegy 240 milliárd forint értékben. Nem oszlik el azonban egyenletesen a munka és a pénz a cégek között.
A többieknek legfeljebb 10 százalék jutott minden idők legnagyobb, egy tömbben meghirdetett közbeszerzéséből, és csak négy formáció nyert 20 milliárdnál többet. A Magyar Vakond Kft. 24 milliárd, Dunai György cégei, az Euroaszfalt és a Betonútépítő 23 milliárd, a Szabadics Zrt. 22 milliárd, a Colas Alterra Zrt. pedig bő 20 milliárd forintra szerződhettek. A legkevesebbet, 13,6 milliárdot a Swietelsky vitte el, de a Strabag sem villantott nagyot az eddigi 17 milliárdjával.
Igaz, még valamelyest módosulhat a rangsor, hiszen adatigénylésünk után is folytatódtak a szerződéskötések. Irányváltásnak azonban nincs nyoma, nemrég adtunk hírt arról, hogy Mészárosék újabb, 5,8 milliárd forintos trófeát gyűjtöttek be Komáromban.
Arról nem alkothatunk pontos képet, hogy végeredményben hol landolt a 240 milliárd forint, kik dolgoztak az egyes beruházásokon. A konzorciumi tagok ugyanis nem adták kapaszkodót, milyen arányban osztoznak a munkákon, nem nevezték meg az alvállalkozókat és a rájuk bízott munkák arányát sem adták meg.
Csak annyi biztos, hogy akármilyen felállásban készülnek a beruházások, a brüsszeli Bizottság rendesen elkaszálta a konstrukciót. A Portfólió 52 milliárdra becsülte a büntetést, ám
Ráadásul teljesen feleslegesen, hiszen elkerülhető lett volna a bukás, legalábbis a Bizottság már a legelején jelezte az aggályait. Kérte a közbeszerzési kiírás felfüggesztését, kifejtve, hogy több sebből vérzik a tömbösített eljárás, a projektenkénti pályáztatást tartja versenybarát megoldásnak, szemben a magyar módszerrel, amely 2020-ig kőbe vési a nyerteseket.
A java pedig még csak ezután jött, az uniós pénzből finanszírozott, súlyos milliárdokért felfogadott közbeszerzési tanácsadók valahogy nem szűrték ki, hogy olyan formációk is a győztesek közé kerültek, amelyeket ki kellett volna zárni. A revizorok drámai megállapítása szerint a 6 régióban kihirdetett
Az auditorok olyan súlyos közbeszerzési szabálytalanságokat találtak, hogy a jelentésben azt is megállapították, “lényegében nem működik” az érintett uniós források felhasználásának menedzselésére és ellenőrzésére létrehozott állami rendszer. Ez lefordítva azt jelenti, hogy a megbízhatatlan rendszeren keresztül nem fizetnek, vagyis akár az összes uniós támogatás folyósítását is felfüggesztheti a Bizottság. A víziközműves kaland a teljes közbeszerzési ellenőrzési rendszer működőképességére vetett árnyékot, a 420 milliárdos tömb megfelelő kezekbe juttatásáért az uniós támogatások kifizetésének esetleges felfüggesztését is bevállalta a magyar kormány.
A 420 milliárdos gigatenderhez kapcsolódó, összesen 5 milliárd forintos közbeszerzési tanácsadói keretmegállapodásnál a brüsszeli auditorok 100 százalékos pénzügyi korrekciót javasoltak, de úgy tudjuk, erre a szankcióra nem került sor. Ugyanúgy, mint a miniszterelnök vejéig, Tiborcz Istvánig érő Elios-ügy esetében, egyszerűen nem nyújtottak be számlát Brüsszelbe, hanem a magyar költségvetés vette át a finanszírozását.
Ezt az 5 milliárdot is hozzá lehet csapni tehát a 60 milliárdos számlához. A felelősségre vonás irányába tett egy lépést az auditorok jelentése nyomán Jávor Benedek, a Párbeszéd korábbi EP-képviselője, a Közérdekvédelmi Központ alapítója. Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, amelyben nagyobb kárt okozó hűtlen kezelés, valamint közbeszerzési versenykorlátozás bűntettének gyanúja szerepelt, de hiába kérte Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy rendeljen el nyomozást.
Kiemelt kép: Bielik István /24.hu
