Gazdaság

Szerencsés, aki kapott a nyári béremelésből

Korábban a témában:

Mindenkinek járhat 2 százalékos alapbéremelés, amennyiben július 1-jétől 2 százalékkal csökken a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulás adó – írta megkeresésünkre még márciusban a Borsodchem. Nos, csökkent, 19,5 százalékról 17,5 százalékra. Olvasónk szerint azonban nem tartotta be az ígéretét a vegyipari cég, ő ugyanis – korántsem egyedül – nem kapta meg júliustól a mindenkinek beígért bruttó 2 százalékos emelést.

A szakszervezetektől megtudtuk, azok a borsodchemesek, akik kaptak emelést, eleve ritka kivételnek számítanak. A legtöbb munkáltatóknál ugyanis nem jellemző az évközi béremelés, ami az átlagbérrel számolva nettóban csaknem 29 ezer forint pluszt jelenthet az év végéig a dolgozóknak.

Rákérdeztünk a Borsodchemnél és a szakszervezeteknél is, teljes körű volt-e a júliusi béremelés. Elsőre azt a választ kaptuk, hogy igen, de amikor elküldtük olvasónk panaszát, elismerték, hogy nem mindenkire terjedt ki a nyári béremelés.

A cég azt írta, a 2 százalékos alapbéremelést a bérmegállapodásban foglaltak szerint hajtották végre, és az valóban tartalmaz egy – az éves béremelés maximális mértékére meghatározott – korlátot a vezetői szintekre, valamint  a beosztott állomány legmagasabb fizetéssel rendelkező  munkavállalóira. Tájékoztatásuk szerint azoknak az aránya, akik nem vagy csak részben – a bérmegállapodásban meghatározott határig – részesültek a júliustól hatályos 2 százalékos többletbéremelésből, alig haladja meg a dolgozói létszám 1 százalékát. Ez nagyjából 30 embert jelenthet. Olvasónk valóban vezető beosztású, de szerinte így is csúsztatott a cég, amikor márciusi nyilatkozatában adócsökkentés esetére mindenkinek megígérte a 2 százalékos emelést.

Ahogy azonban említettük, a munkavállalók nagy részét érintő évközi béremelés egyáltalán nem számít általánosnak. A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán szerint előfelmérésük azt mutatta, hogy a cégek kevesebb mint harmada (32%) fordíthatja részben vagy egészben béremelésre a szociális hozzájárulási adó csökkentését.

Közülük volt, aki úgy tervezte, bónuszt csinál a 2 százalékos szochocsökkentésből, amit év végén bizonyos feltételek mellett lesz adható, volt, aki 1 százalékot tervezett csak a munkavállalóknak adni, és voltak, akik a teljes 2 százalékot béremelésre tervezték fordítani. Viszont a felmérésből következően

68 százalék semmilyen formában nem számolt azzal, hogy a dolgozóknak átadna a munkáltatói terhek csökkentéséből.

Ők azt válaszolták, akkora bérfejlesztések voltak az elmúlt időkben, hogy a kétszázalékos köztehercsökkentést most inkább megtartják maguknak. Jellemző volt még, hogy inkább a kisebb vagy közepes méretű vállalatok nem terveztek béremelést a szochocsökkentés miatt, a nagyobbak viszont előzetesen inkább hajlottak rá.

László Zoltán tisztában van vele, hogy vannak vállalkozások, amelyek nem tudják béremelésre fordítani a járulékcsökkentést, illetve ha megtennék, akkor munkahelyek kerülnének veszélybe. Ilyen helyzetben szerinte sem lehet elvárni a munkáltatótól, hogy béresítse a szochocsökkentéssel megspórolt összeget. Másrészt úgy véli, a kormánytól sem az a leghelyesebb stratégia, hogy a munkaadóknál így próbál béremelést elérni. Volt olyan vállalatvezető, aki azt mondta, ha a kormány azt akarná, hogy a dolgozóknál több pénz maradjon, akkor a bérből levont személyi jövedelemadót csökkentené, nem a cégek által fizetendő szochót.

Hogy ténylegesen milyen arányban valósult meg a júliusi béremelés, arról az érdekképviseletnek még nincsenek adatai.

Fotó: Czeglédi Zsolt /MTI

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSz) alelnöke, Székely Tamás azt mondta a 24.hu-nak, náluk a cégek több mint felénél rögzítették a bérmegállapodásban: amennyiben megvalósul a szochocsökkentés, azt béremelésre fogják fordítani a cégek, és erre garanciát is vállaltak. Ez nagyjából 0,9 százalékos emelést jelent nettóban éves szinten.

Szerinte ahol nincs szakszervezet, nincs bérmegállapodás, és ott aligha forgatják bérbe az adócsökkentést a munkáltatók. Viszont azokon a területeken, ahol nagyon fojtogató a munkaerőhiány, kénytelenek lesznek tovább emelni a béreket, és ott nem lesz elég újabb 2 százalék, éves szinten nettóban 0,9 százalék.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László számított arra, hogy nem fog béremelkedéssé válni az adócsökkentés. Két tényezőre alapozta ezt

  • az egyik, hogy zömében visszatértek a munkáltatók az őszi bértárgyalásokhoz és az év eleji béremelésekhez (volt idő, amikor az évközi emelés volt a jellemző). Emiatt szerinte a dolgozóknál nem jelenik meg béremelésként a szochocsökkentés, hanem a munkáltatóknál növeli a profitot. Megjelenhet persze a következő évi bérfejlesztésben, de ez féléves csúszást jelent.
  • A másik, hogy egyre több munkáltató köt kétéves bérmegállapodást, de előfordul hároméves is. Azt egy adócsökkentés nem írja felül, így csupán a munkáltatónak jelent könnyebbséget.

Ezért is mondja a szakszervezeti szövetség, hogy

jobb lenne, ha a kormány inkább a munkavállalói terheket csökkentené, mert az rögtön mindenkinél megjelenik a nettó bérben, kiiktatva a munkáltatói közvetítést, döntési helyzetet.

Ez már csak azért is fontos lenne, mert 635 ezer ember, úgy fest, garantáltan nem kap emelést: a legkisebb bért keresők.

László Zoltán szerint a vasas szakmákban dolgozók jó részét minimálbéren tartják, azt pedig adócsökkentéskor nem szokták emelni a munkáltatók. (A hivatalos minimálbér ugyanis nem változik a szochocsökkentéssel.) Arra hivatkoznak a cégek, hogy a bérköltség, a minimálbér így is túlzottan magas, emiatt túl nagy az élőmunkaköltség, ami a versenyhelyzetet veszélyezteti. És mondja ezt olyan nemzetközi cégcsoport is, amelynél Magyarországon voltak a legalacsonyabbak az órabérek, a régiótól is jócskán lemaradva.

A vegyiparban kevéssé jellemző a minimálbér Székely Tamás szerint, de mivel a munkáltatók a legkisebb bér összegével januártól decemberig terveznek, ő sem tartja elképzelhetőnek ezekben a kategóriákban az önkéntes emelést. Amikor a minimálbért és bérminimumot megállapították a tárgyalásokon, akkor sem merült fel, hogy félévkor emelnének szochocsökkentés esetén. Ahol minimálbéren, illetve bérminimumon foglalkoztatják a dolgozókat, ott tuti, hogy nem emeltek júliustól. Hiszen azért foglalkoztatják ezen a bérszínvonalon az embereket, mert nem akarnak többet adni nekik.

Elhúz a magyartól a szlovák minimálbér

Szlovákiában jó eséllyel 600 euró lesz jövőre a minimálbér, azaz úgy 195 ezer forint. A Magyar Szakszervezeti Szövetség az idei évre szeretett volna nettó 121 ezer forintos minimálbért Magyarországon, de jelenleg 100 ezer forint alatt van az összeg. Jövőre 8 százalékkal emelkedik idehaza a minimálbér, így lesz bruttó 160 920 forint. Jócskán lemaradunk tehát a Szlovákoktól.

Kiemelt kép: Oláh Tibor  /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.