Gazdaság

Nyugdíj: már a NAV is azzal riogat, hogy bajban lesznek a katázók

A katázók bajban lesznek, mire elérik a nyugdíjas kort, és még inkább így van, ha csak a havi 50 ezer forintos kataadót fizették főállás mellett, ami a minimálbérnél is kisebb tb-ellátási alapot jelent a katás évekre. Ami a nyugdíj mellett a táppénznél, az álláskeresési ellátásnál és a gyerekvállalásnál is gond lehet.

Úgy tűnik, már magasabb szinten is aggódnak a katázók nyugdíja miatt, és a megoldást a magasabb, havi 75 ezer forintos adó megfizetésében látják. A NAV legalábbis erre noszogatja a kisadózókat. De – mint a könyvelőegyesület kiszúrta – hiba csúszott az érvelésükbe.

Alig vannak, akik a magasabb adót fizetnék

Pár napja az adóügyi államtitkár, Izer Róbert beszélt arról a Magyar Nemzetnek, hogy a NAV több kampányt is folytat, például a főállású kisadózókat igyekszik arról meggyőzni, hogy a nyugdíjas évekre is gondolva, a magasabb adót fizessék. A cikkből az is kiderült, hogy már 350 ezren katáznak összesen, és mindössze 13 ezer katás fizeti a magasabb, 75 ezer forintos közterhet.(A 350 ezerben benne lehetnek a mellékállásúak is, akiknek csak havi 25 ezer forint adót kell fizetniük, de hogy hányan, arra nem tértek ki.) A részletekről hiába kértünk, nem kaptunk adatokat a NAV-tól, ahogy arról sem, a kampány hatására lettek-e többen, akik a havi 75 ezer forint adót fizetik. A G7 2018-as NAV-os adatai szerint 315 400 katásból 228 900 volt főállású, arányosítva a 350 ezerből 254 ezer lehet főállású, és közülük 13 ezer, alig több mint 5 százalék fizet magasabb adót.

Újítással bombáz a NAV, de azt mondja, nem a bevételeket akarja növelni

A főállású kisadózók részére küldött tájékoztatólevél az új típusú, személyre szabott kommunikáció egyik példája – közölte megkeresésünkre a NAV. Az adóhivatal ugyanis 2019-ben új szemléletű tájékoztató megoldásokat vezetett be, és ezek fontos eleme az adózók közvetlen – ügyfélkapus, illetve cégkapus – megkeresése személyre szabott tájékoztatással, illetve figyelemfelhívó levelekkel. Az üzenetek célja az adózók segítése, az adózói hibák és mulasztások kiküszöbölése olyan témákban, ahol a NAV elemzései szerint ez indokolt.

Napjainkban az egyéni vállalkozók körében a legnépszerűbb adózási forma a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), hiszen az alacsony összegű havi tételes adó kiváltja az egyéni vállalkozóknál felmerülő közterheket (személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, járulékok). Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy a havi 50 ezer forint tételes adó megfizetése következtében a kisadózók alacsonyabb összegű ellátásokra számíthatnak, írta a NAV.

A tájékoztató levelek célja nem az, hogy a magasabb összegű kata révén növekedjen a költségvetés bevétele – hangsúlyozta az adóhivatal –, inkább igyekszik minden információt megadni a főállású kisadózó egyéni vállalkozóknak ahhoz, hogy eldönthessék, vállalják-e a magasabb összegű tételes adó megfizetését a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások (például a táppénz, nyugdíj) eléréséhez.

MKOE: problémás levélszemetet küldözget a NAV

Ami az akciót illeti, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) nem osztja a NAV lelkesedését. Szerintük az adóhatóság levélszeméttel hányja tele a tárhelyet, holott azt a kormányrendelet szerint hivatalos közlésre hozták létre, nem adóreklámra.

Észrevételeiket a NAV-levélbe is beszúrták, majd pontokba szedve bővebben is kifejtették.

A kata befizetéséből a nyugdíjalap nem részesedik

A kata teljes bevétele a központi költségvetésbe kerül, így szó sincs a kata összege és a nyugdíj közti költségvetési összefüggésről, szögezi le az MKOE. Az egyesület hozzátette, a nyugdíjak megállapítási, kifizetési rendszerét a parlamenti többséggel bíró politikai erő bármikor megváltoztathatja. Természetesen az adóhatóság lobbizhat a központi költségvetés többletbevételeiért, azonban ez teljesen szokatlan viselkedés. Legutóbb ilyen magatartás 2006-2008 között volt tapasztalható, amikor az akkori kormány a zavaros „tevékenységre jellemző kereset” fogalmi rendszerének reklámozását és számonkérését várta el a hivataltól.

Adófizetés kontra szolgálati idő

40 év kata = 40 év szolgálati idő, szögezi le a szövetség. Ugyanezt írja az ONYF, illetve a feladatait átvevő Magyar Államkincstár is a honlapján. A NAV-levél ehhez képest azt a gyakran felbukkanó tévképzetet erősíti, mintha az 50 ezer forintot adózó főállású katás évente csak 236 nap szolgálati időt szerezne.

A szolgálati idő összeget és jogosultságot is jelent. Az időbeli jogosultság tehát nem sérül, a nyugdíj összege lehet alacsonyabb (73 százalék) 50 000 forint havi kata mellett. Az MKOE hiányolja, hogy az összeg megbecslése hiányzik a NAV-közleményből, ezért itt pótol. A jelenlegi nyugdíjszabályozás szerint 40 év kisadózással – egyes nyugdíjkalkulátorok szerint – körülbelül 38 ezer forint havi nyugdíjt kapnának, a 75 ezer forintot fizetők pedig 58 ezret. Más számítások szerint 41 500 illetve 65 ezer forint lehet a nyugdíj a kataadótól függően.

Ha csak a nyugdíjat nézzük, három dolgot állapíthatunk meg.

  1. Katázva nagyon alacsony lesz a nyugdíjunk.
  2. A magasabb kataadóval bő felével magasabb lehet a nyugdíjunk.
  3. A magasabb adó megfizetése mellett elérhető havi 20-25 ezer forinttal magasabb nyugdíj is olyan alacsony, hogy nagyjából az éhenhalásra sem elég.

Korábban szakértők azt mondták a 24.hu-nak, érdemesebb lehet a 25 ezer forintot nyugdíjmegtakarításra félre tenni, és hasonló következtetésre jutott a Kiszámoló is.

Az első olyan személy, aki 40 évig kisadózott, 2053-ban mehet nyugdíjba. Ha akkor még létezni fog valamilyen formában az idén 43 éves nyugdíjrendszer – jegyezte meg az MKOE.

A nyugdíjunkról megtudni bármit is nem egyszerű

A NAV-levél javasolja, hogy a tisztán látás végett a katázók kérjenek nyugdíjbiztosítási adategyeztetést a Magyar Államkincstártól. Ezzel az MKOE több gond is adódhat. Az egyik, hogy a folyamat bonyolult, körülményes, lassú, ha egyáltalán elkészül a kért dokumentum. Az egyesület szerint (főleg Budapesten) ügyintézőhiány miatt a kormányhivatal nem is fogja tudni a nyugdíjadat-egyeztetést lefolytatni.

Másrészt mivel a nyugdíjnyilvántartások hiányosak, nem is biztos, hogy pontos lesz a végeredmény. Az adategyeztetési dokumentum ráadásul nem elektronikus, nem letölthető, hanem papír alapú, azt kell átbogarászni, ha nem akarjuk, hogy olyan adatok maradjanak a nyilvántartásban, amikkel nem értünk egyet.

A könyvelőket szívatják

Az ilyen NAV-értesítésekre az ügyfél a könyvelőjét hívja, magyarázza el, hogy a hivatal mit akar. Ez a könyvelőknek – nem megtéríthető – ügyintézést jelent. Az MKOE szerint a hivatal nem érti, hogy a kiküldött levélszemét így kárt okoz. A NAV levélszemét-csatolmánya egy olyan PDF fájl, aminek nevében kizárólag számok vannak, így egy könyvelőiroda nem tudja megkülönböztetni az egyes értesítőket.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik