Gazdaság

Újabb államosításra készül a kormány az oktatásban

Újabb totális átalakítás előtt áll a szakképzés: kevesebb OKJ-s képzés közül lehet majd választani, a vizsgaszervezés pedig állami irányítás alá kerül. A következmények egyelőre beláthatatlanok, de szakemberek szerint rengeteg veszélyt rejt magában a koncepció.
Korábban a témában:

A vízió, hogy Magyarország 2030-ra Európa első 5 olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni – ez a nagyra törő mondat is szerepel a kormány által áprilisban elfogadott Szakképzés 4.0 nevet viselő stratégiában. A szakképzési törvény 1993-as kiadása óta annak szerkezetét kilenc alkalommal módosították, a mostani változtatás pedig újra komoly veszélyeket tartogathat.

2010 óta két dolog jellemzi a szakképzést és a felnőttképzést: az EU-s pénzek átcsoportosítása, majd azok átmentése a haverok felé

– mondta a 24.hu-nak egy felnőttképzési szakértő, akit vállalkozása révén érintenek a készülő intézkedések.

Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta több ütemben változtattak a szakképzésen: a szakképzési törvény 2011-es elfogadása után 2012-ben adták ki az új Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), majd 2013-ban lépett hatályba az új felnőttképzési törvény, 2016-ban pedig az OKJ-t „korszerűsítették”. Idén, közel kilenc év elteltével, újabb koncepció született, azonban erősen kétségesnek tűnik, hogy ez beváltja-e majd a hozzá fűzött reményeket.

Ennyi változtatással sem tudja elfedni a teljes kudarcot a kormány
Az utóbbi időben egymást érték a szakképzés körüli módosítások, azonban ezek inkább tűnnek látszatintézkedéseknek, mint valódi megoldásoknak.

A Szakképzés 4.0 stratégiában például több olyan félrevezető statisztika is szerepel, amivel kapcsolatban nem jelöltek meg olyan körülményeket, amelyek a valós helyzet értelmezéshez feltétlenül szükségesek lennének. A felnőttkori tanulásban résztvevők számának bemutatáskor az iskolai és nem iskolai rendszerű képzések összehasonlításánál nem említették meg, hogy épp az ábrázolt időszakban zajlottak olyan állami megrendelésre futó projektek („Diplomamentő”, „IKER I-II.”), amelyeket központi kiírás alapján felnőttképző vállalkozásokon keresztül lehetett elvégezni.

A jelenlegi felnőttképzési rendszer elsősorban a képzők oktatási kínálatán alapul és nem kellő rugalmassággal reagál a gazdaság munkaerő-piaci igényeire – áll a Szakképzés 4.0-ban, ami a képzésekre rálátó forrásunk szerint képtelenség, hiszen egy piaci alapon működő vállalkozás csak akkor lehet életképes, ha ki tudja szolgálni a fizetőképes keresletet. Azaz hiába kínál egy felnőttképző cég olyan tanfolyamot, amire láthatóan nincs igény.

Bukás nem lesz, csak nincs, aki tanítson

A szakképzésnek és felnőttképzésnek a jelenlegihez képest mindenképpen mást, új elemeket, módszertant kell adnia – állítja az új szakképzési stratégia. Arra nézve, hogy a felnőttképzés terén ez a gyakorlatban mit jelentene, egyelőre nincs információ, de sokatmondó adalék, hogy a felnőttképzőket a vonatkozó egyeztetésekre meg sem hívták.

A stratégiából kiderül, hogy a középfokú oktatás szintjén – iskolarendszerű képzés a 9. osztálytól – országosan 44 szakképzési centrumban, 381 tagintézményben 238 különböző szakma oktatása zajlik. Az egész rendszerrel kapcsolatban erős kritika is szerepel az anyagban, hiszen mint írják, „a nemzetközi összehasonlítás alapján Magyarországon az európai átlagnál kevesebben vesznek részt szakmai képzésben, és ez a tendencia tovább romolhat”.

A szakmai képzésben mutatkozó magas lemorzsolódási arány fokozza a kihívásokat, az iskolai rendszerű szakképzés komoly tanulói létszámproblémákkal küzd. Mindezt mi sem illusztrálja jobban, mint hogy a lemorzsolódás csökkentésére már most is hatalmas összeget áldoznak. Információink szerint

vizsgák alkalmával már az is előfordul, hogy az intézmény igazgatója nem hagyja, hogy megbuktassák a rosszul teljesítő diákot, így kerülve el a lemorzsolódási arány esetleges növekedését.

A kieső tanulók mellett a tanárhiány is rengeteg nehézséget okoz a szakképzés és a felnőttképzés mindennapjaiban. Van olyan szakképző iskola, ahol már több éve csak nyugdíjas korú tanár oktat, mivel fiatal oktatók hiányában kénytelenek „visszafoglalkozatni” az időseket. Van olyan intézmény is, amelybe nemrég egy mérnök jelentkezett, hogy érdekelné a szakoktatói pálya, azonban egy napot sem töltött el ott a látott körülmények és az ajánlott fizetés miatt.

Ezek alapján kérdés, hogy miként szeretnék az állami intézmények szerepvállalását növelni, amikor a stratégia készítőinek leírásából, kiderül, hogy nem megfelelő az átadott ismeret szintje, és folyamatos kapacitásproblémákkal küzdenek.

A szakképzési stratégia összeállítói szerint a fiatalok egy része számára képességeik, reális jövőképük alapján a szakmai képzés adna valódi lehetőséget, de az általános gimnáziumok „felszívják” őket. Azonban kérdés, hogy azok a fiatalok, akik abban a közoktatásban vesznek részt, ahol a közismereti tantárgyak óraszámát drasztikusan csökkentették, hogy rendelkezhetnének elég alapismerethez a tovább-, illetve átképzéshez.

Fotó: Bielik István / 24.hu

A szakiskolai közismereti tárgyak óraszámának csökkentésével kapcsolatban pedig Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 2017-ben nemes egyszerűséggel azt mondta:

készséggel elismerem, ebben a kormánnyal tettestársak voltunk. Gondolatom lényege egyszerű: ha valaki szakács akar lenni, annak a szakács szakmát kell megtanulni.

Ehhez képest, amikor idén áprilisban arra kérdeztek rá e nyilatkozata kapcsán, hogy mégis mekkora befolyással bír az oktatási kérdésekre, a kamara elnöke mindössze annyit felelt, hogy ő ezt nem tudja megítélni.

Volt engedély, nincs engedély

Az újbóli átalakítást célzó intézkedések köszönhetően pedig a szakképzés és felnőttképzés vizsgáztatási rendszere is teljesen átalakulna: noha 2017-ben az állami intézmények által szervezett OKJ-vizsgák az összes vizsgák számának 10 százalékát sem érték el, addig most itt is teljes államosítás készül.

A jelenlegi rendszerben dolgozók egyelőre nem látják, ez az intézkedés miként szolgálná a képzésben részt vevők érdekeit, forrásunk úgy fogalmazott, hogy ez valószínűleg inkább a maradék 90 százalék vizsgadíjának begyűjtéséről szól, annak ellenére, hogy a vizsgaszervezési jogosultság állami „lenyúlása” az EU-s, szolgáltatások szabad áramoltatása elvet sértené.

A stratégiában szerepel továbbá, hogy az OKJ-t racionalizálni kell, ami azt jelenti, hogy csökkenteni kell a jegyzékben szereplő képesítések számát. Ennek következtében az OKJ kevesebb mint kétszáz szakmát tartalmazna, illetve ezentúl lesznek úgynevezett betanító jellegű képzések.

Információink szerint módosítják a szakképesítéshez kötött munkakörök jegyzékét is, ezek csökkentése várható.

Az intézkedés várható másik fajsúlyos következménye, hogy a külföldi munkavállalás sokkal nehezebbé válhat, hiszen egy OKJ-s végzettség megszerzése ehhez elengedhetetlennek számít. Ezzel az intézkedéssel megnehezítették a különböző szakképesítéssel rendelkező magyar munkavállalók tömeges külföldre áramlását.

A felnőttképzéssel kapcsolatban több kritikát is megfogalmaz a szakmai anyag, többek közt azt írják, hogy a résztvevők magas számából kiindulva és a vállalati visszajelzések alapján nem mennyiségi, hanem minőségi problémák állnak fenn a területen. A felnőttképzők azonban úgy érzik, hogy a konkrétumok nélküli minőségi kifogások csak arra szolgálnak, hogy államosítsák a képzést, holott az iskolarendszernek már a jelenlegi feladatainak ellátása is komoly nehézségeket okoz.

Az idén márciusi adatok szerint az országban jelenleg 1581 felnőttképző található, ebbe a számba beletartoznak az állami és egyházi fenntartású iskolák és a szakképzési centrumok is. Utóbbiak jogosultsága továbbra is él majd, azonban a tervezet értelmében a piaci alapon működő vállalkozások és nonprofit szervezetek határozatlan időre szóló, jelentős anyagi befektetéssel megszerzett és fenntartott engedélyét egy tollvonással készül visszavonni a kormány.

Ugyanakkor határozottan számít rájuk a felzárkóztatás, illetve az át- és továbbképzések során – ezt azonban jelentősen nehezíteni fogja, hogy míg az állami fenntartású szakképzésben több milliárdos fejlesztést terveznek az infrastrukturális feltételek javítására, addig a piaci alapon működő felnőttképzőknek jelenleg még pályázati lehetősége sem igazán van.

Kiemelt kép: Kummer János /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.