Gazdaság

Még mindig túl sokat kell adóznunk a bérünk után

Korábban a témában:

Hetedik alkalommal jelent meg a MAZARS közép- és kelet-európai országokkal foglalkozó adózási összefoglalója. A Közép- és Kelet-európai Adóbrosúra 22 ország adatait tartalmazza: a visegrádi országokat, Dél-kelet Európát, továbbá Oroszországot, Ukrajnát, valamint a Baltikum államait.

A kiadvány legfőbb célja, hogy segítse a befektetőket az alapvető versenyképességi tényezők – főleg a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, illetve a forgalmi adó – összehasonlításában.

A foglalkoztatást terhelő adók

Megállapították, hogy a jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók és hozzájárulások aránya továbbra is visszaszorulóban van. Ennek ellenére két országban is búcsút intettek az egykulcsos személyi jövedelemadózásnak. Macedóniában és Litvániában többkulcsos, progresszív adómértéket vezettek be, ami a magánszemélyek adóterheinek emelkedésével jár. Horvátországban és Lettországban ezzel szemben az alacsonyabb adókulcs sávos határát jelentősen megemelték, ami kedvező hír az ottani munkavállalóknak.

A munkáltatók teljes bérköltsége eközben a régióban átlagosan megközelíti a nettó bérek 160 százalékát. Ezen a téren Magyarországnak 2017-2018-ban csak kis mértékben sikerült javítania korábbi, kiemelkedően rossz mutatóját. A 2019 júliusától beígért újabb 2 százalékpontos szociálishozzájárulásiadó-csökkentés némileg javíthat ezen.

Érdekes tendencia, hogy Romániában és Litvániában átalakították a szociálishozzájárulásfizetési-rendszert úgy, hogy – azonos összes adóterhelés mellett – technikailag a munkáltató helyett a munkavállaló viseli a járulékok többségét.

A tájékoztatón a Népszava tudósítása szerint elhangzott az is, hogy Magyarországon még mindig különösen magas az úgynevezett adóék. A jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók és hozzájárulások aránya eléri a 45 százalékot, miközben a régiós átlag 40 százalék.

Áfában csúcstartók vagyunk még mindig

Noha az adónem fontossága nem kérdéses, az alkalmazott adómérték már jelentős szórást mutat. A normáladókulcsok átlaga 21% körül alakul, 2019-tól csak Oroszország növelte ennek mértékét, 2 százalékponttal. A Horvátországban hatályban lévő 25 százalékos, illetve a magyarországi 27 százalékos normál áfakulcs továbbra is magasnak számít. Horvátországban jövőre 1 százalékpontos csökkentés várható.

A vállaltokat kíméletesen adóztatjuk

Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok mennyire eltérő hangsúlyt fektetnek a vállalkozási nyereség adóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között több, mint 20 százalékpontos a különbség. A legmagasabb Németországban (33%), a legalacsonyabb Magyarországon és Montenegróban (9%).

Lassan azonban látszanak az adóverseny korlátai is: 2019-től már csak egyetlen olyan országot találunk, ahol csökkentettek a nyereségadón. Görögországban a válság idején bevezetett, egyébként is nagyon magas adókulcs csökkent 1 százalékkal. Megemlítették, hogy Lengyelország bevezetett egy 9 százalékos kedvezményes kulcsot, de ez csak a kis adózók számára elérhető.

Összességében a vizsgált régióban az adókulcsok átlaga 17%-körül alakul (többkulcsos rendszer esetén a legmagasabb kulccsal számolva).

Kiemelt kép: iStock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.