Annyi társasági adót fizetett a 12 NB1-es focicsapat összesen, amennyit egy átlagos kisvállalkozás egyedül szokott

Miközben ömlenek a közpénzek mindenféle csatornán a magyar fociba – a központi költségvetésből és az önkormányzatok büdzséjéből egyaránt, működési támogatásként, adósságkonszolidációként, stadionrekonstrukcióként, társaságiadó-támogatásként és még ki tudja, milyen jogcímeken -, és a focistafizetések lassan az égig érnek, azt is könnyített, csökkentett teherrel lehet leadózni, eközben nevetségesen keveset adnak vissza a közösbe a fociklubok – ez szűrhető le az mfor.hu összeállításából.

Hogy mást ne mondjunk:

Az első osztályban szereplő fociklubok 2017-ben valamivel több mint 15 milliárd forintnyi értékesítésből származó árbevételre tettek szert. A költségek levonása, az adóalapot növelő és csökkentő tényezők figyelembe vétele után mindössze 85,7 millió forint társasági adót fizettek be az államkasszába. Ez az elért bevétel arányában mindössze 0,5 százalékot jelent.

A legnagyobb bevételt, több mint évi 3 milliárd forintot a Mol Vidi kasszírozza, de csupán 5,5 millió forint társasági adót fizetett be a 2017-2018-as idén bajnokcsapata (ez nincs 0,2 százalékos bevételarányos társasági adó sem).

Orbán Viktor másik kedvenc csapata, a Puskás Akadémia (amely a harmadik legnagyobb árbevételt könyvelhette el a 12 csapatos NB1-ben) durván 20 millió forint társasági adót fizetett be – és ezzel a legtöbb, társasági adót befizető fociklub lehetett.

A legszűkebben a Kisvárda mérte a befizetett társasági adót, alig 700 ezer forintot utaltak ilyen jogcímen az államnak.

Bérként fényévekkel nagyobb összegeket fizettek ki a magyar fociklubok. Így bérjárulékokra is. Utóbbira összesen a 12 csapat 2,1 milliárd forintot utalt a központi költségvetésbe, az összes bérköltség meghaladta a 12 milliárd forintot.

És tovább is van, más dimenziókban az mfor cikkében.

Kiemelt kép: Fotó: Farkas Norbert / 24.hu