A „gyere haza fiatal” mézesmadzagra ráakadva települt haza olvasónk legfiatalabb gyermekével. Egy vidéki városban vásárolnának az egy gyerekre járó 600 ezer forint CSOK-támogatással egy 42 négyzetméteres kis lakást. Értékbecslés és elbírálás után tudták meg, hogy a CSOK-ot csak legalább 40 négyzetméteres használt lakáshoz lehet igénybe venni. De akkor mi a gond a 42 négyzetméteres lakással, amibe olvasónk teljesen beleszeretett?
Olvasónk elmondása szerint az, hogy a fürdőszobában és a spejzban (!) nincs fűtőtest. A bank azt mondta neki, amiatt ezt a helyiséget nem számítja bele a figyelembe vehető minimális négyzetméterbe. És mivel így a kis lakás 40 négyzetméter alá került CSOK-szempontból, nem adhatnak támogatást neki.
Minimális lakásméret
A jogszabály valóban előírja, hogy ha CSOK-ot vennénk fel, akkor a lakás hasznos alapterületének el kell érnie egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert. (Az előírás új és használt lakásra egyaránt vonatkozik, új lakásnál azonban egylakásos épületeknél magasabb a minimumnégyzetméter-előírás, egy gyermekkel 70 négyzetméter.) Ha több a gyermek, több a minimális négyzetméter is.
A hasznos alapterület fogalmát is tisztázzák: a lakáson belül található helyiségek hasznos alapterületeinek összegét kell venni, a következő helyiségeket beszámítva:
- előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget.
Ha nincs mindenhol fűtés, tényleg nem járhat a CSOK
A rendelet azt is előírja, hogy a családi otthonteremtési kedvezménnyel támogatott lakásnak egyedi fűtési móddal kell rendelkeznie. A fűthetőséget a Pénzügyminisztérium szakmai állásfoglalása szerint legalább a nappaliban, hálószobá(k)ban, étkezőben és a fürdőszobában kell biztosítani, vagyis ezekben a helyiségekben kell hogy legyen közvetlen hőleadó fűtőberendezés. Méghozzá olyan fűtőberendezés, amely a lakás elválaszthatatlan részét képezi. De ezek szerint a spejzban mégsem elvárás a fűtés.
Mobilberendezés vagy kéménybekötéssel üzemelő fűtőberendezés kéménybekötés nélkül, illetve hálózati csatlakozó aljzatba dugható olajradiátor, hősugárzó sem megfelelő, írta megkeresésünkre az OTP és az MKB.
A fűtőberendezés csak akkor fogadható el, ha állandó jelleggel beszerelt, beépített, épületszerkezethez rögzített, és közvetlen hálózati bekötéssel vagy hálózati aljzatba (konnektorba) csatlakozással rendelkezik – hivatkozott a Bankmonitor is a PM-állásfoglalásra. Ők arra is kitértek, hogy mikor teljesül a fűtési feltétel:
- Több lakást érintő, központos fűtési rendszerrel (házközponti fűtés/távfűtés/tömbfűtés) rendelkező lakásoknál a fűtési módból következően a teljes lakás fűthetősége teljesül.
- Ha a fűtési rendszer kizárólag egy lakás (lakás, családi ház, ikerház, sorház, stb.) fűtését szolgálja, akkor a kiépített fűtési rendszertől függetlenül a már említett helyiségekben (nappali, hálószoba/szoba/szobák, étkező, fürdőszoba) közvetlen hőleadó fűtőberendezés kell hogy legyen.
Amennyiben a fürdőszobában nincs ilyen fűtés, úgy az ingatlan nem felel meg a CSOK feltételeinek – szögezte le a Bankmonitor. Vagyis négyzetméter ide, vagy oda, alapból kiesik az ilyen ingatlan a központi támogatás alól. Ezek szerint kiesnek azok a budapesti kis lakások is, amelyekben egyetlen gázkonvektor biztosítja a fűtést. A konvektor ugyanis nem a fürdőszobában szokott lenni.
A Bankmonitor arra is kitért, hogy ha van fűthető szoba, de nem mindegyik szoba fűtött, akkor a hasznos alapterületbe kizárólag a fűtött szobák alapterülete számítható be. Viszont olyan helyiségeknél, amelyeknél több helyiségfunkció (pl. nappali-étkező) egy légtérben valósul meg, a közvetlen hőleadó fűtőberendezés követelményének eleget tesz ha a fűtést a megfelelően méretezett hőleadó, és a közös légtéren belüli légáramlás megoldja.
Kisvállalkozóként igényelne CSOK-ot, és a lakásban van a székhelye? Meg fog lepődni:
Kiemelt kép: AFP
