Olvasónk csak a bankban szembesült azzal, hogy abban a lakásban, amire CSOK-ot venne fel, 10 évig nem lehet bejelentve vállalkozás székhelye. Márpedig ők egyéni vállalkozók és családi ingatlanukban van a vállalkozásuk székhelye, azt mondták, máshova nem is tudják bejelenteni. Ezt az ingatlant szeretnék bővíteni, felújítani, amihez jól jött volna a CSOK-támogatás.
Meglepődtek, mert nem hallottak még erről a CSOK-szabályról, de rossz hírünk van nekik és a többi olyan kisvállalkozónak, akinek nincs külön székhelye: a bank nem tévedett.
Az ügyben a Pénzügyminisztérium, illetve a Magyar Államkincstár az illetékes, ám február végén eljuttatott kérdéseinkre eddig nem reagáltak. A megkeresett bankok – az Erste, az OTP, a CIB, a Raiffeisen és az MKB – viszont megerősítették: CSOK és vállalkozási székhely ugyanazon az ingatlanon nem fér össze.
A 2016-ban hozott kormányrendeletek rögzítik, hogy a támogatott ingatlannál nem megengedett a lakáscéltól eltérő hasznosítás. Az új lakásos CSOK-rendelet, és a használt lakás vásárlásáról, bővítéséről szóló CSOK-rendelet szó szerint ugyanazt írja:
Ha a lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják, a támogatott személy köteles a családi otthonteremtési kedvezmény folyósított összegét
- a bontás,
- a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének,
- a lakóhely megváltoztatásának,
- a lakáshasználat átengedésének, illetve
- a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének
napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten visszafizetni.
Az egykori Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása pedig korábban megerősítette, hogy ha a támogatás alapjául szolgáló lakást vállalkozási tevékenységre használják, oda vállalkozás székhelyét jegyzik be, az lakáscéltól eltérő hasznosításnak minősül, ezért ilyen ingatlan CSOK-támogatással nem finanszírozható.
Nem cél a vállalkozások támogatása
A CSOK-rendeletek nem a vállalkozásösztönzést szolgálják, ellentétes lenne a rendeletek céljával, ha a támogatásból vásárolt lakást vállalkozási tevékenységre hasznosítanák, ha az vállalkozás székhelyéül szolgálna – vezette le a CIB. És ahogy a rendeletből kiderül, a támogatást vissza is kell fizetni, kamatostul, ha az igénybe vevő lakáscéltól eltérően hasznosítja a CSOK segítségével vásárolt ingatlant. Azaz ha vállalkozik. Nem árt tudni még, hogy a járási hivatalok ellenőrizhetik a jogosultsági feltételeket, a támogatott személy pedig a rendeletek szerint köteles nekik jelenteni a lakáscéltól eltérő hasznosítást.
Magyarországon a KSH adatai szerint február végén több mint 1,7 millió vállalkozás volt, ebből több mint 500 ezer gazdasági társaság, 1,2 millió önálló vállalkozó, azon belül 500 ezer egyéni vállalkozó – hogy csak a főbb kategóriákat említsük. Az 1,7 millió vállalkozás között ott vannak azok, amelyek nem a saját lakásukba vannak bejelentve, hanem van külön székhelyük. De benne vannak azok is, akiknek nincs bérelt, vagy saját tulajdonú, különálló székhelyük. Köztük azok, akik valóban vállalkozók, de szerény keretek között, és a kényszerből lett papírvállalkozók is, akik után a munkahelyük nem vállalja az alkalmazotti bérköltségeket.
A CSOK pedig csak azoknak a vállalkozóknak tiltott gyümölcs, akik valamilyen okból nem nőttek túl a saját lakásukon. Akik ezt a szintet meghaladták, azok minden további nélkül kaphatnak állami támogatást lakásvásárláshoz, -építéshez, -bővítéshez, -felújításhoz.
Kiemelt kép: Róka László /MTI
