Gazdaság
High angle closeup of cashier entering price to paying terminal at cash desk in supermarket

Feketemunka, kifizetetlen pótlék, késve érkező fizetés miatt szívnak a bolti dolgozók

Korábban a témában:

Feketemunkást talált korábban az adóhivatal tavaly a Fidesz fő kiskereskedelmi politikusa, Szatmáry Kristóf és rokonai tulajdonában álló cégnél, és mint megírtuk, a multinacionális kereskedelmi láncok áruházaiban is megesett, hogy feketén foglalkoztatott külsősök töltögették a polcokat.

Variety of fruits in supermarket
Feketemunkások töltik a nagy áruházak polcait?
Különös ukrán hátterű cégnél dolgoznak a polcfeltöltők. A bérjegyzék szerint havi pár ezer forintért.

A 24.hu által tárgyalt ügyek nyomán kíváncsiak voltunk arra, hogy a hatóság mit tapasztalt a kereskedelemben a munkaügyi ellenőrzések során: mekkora a feketemunka, van-e gond a járandóságok kifizetésével, esetleg a munkaidő-beosztással, és vajon a munkaerőhiány miatt a munkáltatók szabálykövetőbbek-e, mint korábban?

Feketemunka szinte minden tizedik kereskedőnél

A hatóság a Pénzügyminisztérium alá tartozik, végül közérdekű adatigénylésünk nyomán árulták el:

a boltosok több mint kétharmada szabályt sértett.

A tárca adatai szerint 2017-ben a munkaügyi hatóság 475 nagykereskedőnél tartott ellenőrzést és  76 százalékuknál (363 esetben) talált szabálytalanságot. A kiskereskedelemben 4039 munkáltatót vizsgáltak, és háromnegyedüknél állapítottak meg munkaügyi jogsértést.

Az idei első félévében a részeredmény hajszállal jobb volt, a nagykereskedelemben 72 százalék, a kiskereskedelemben 67 százalék nem tartotta be maradéktalanul a munkaügyi szabályokat.

Ezen belül így alakult a feketefoglalkoztatás, ami biztosítási- és nyugdíjszempontjából is hátrányos a dolgozóra nézve:

Ezek a paraméterek nem térnek el durván az átlagtól. Legalábbis idén, az első félévben a Világgazdaság közlése szerint a gazdaság egészében a munkáltatók kétharmada szabálytalankodott, és átlagban durván 12 százalékos volt a feketefoglalkoztatás. Miközben összességében valamelyest javult a helyzet, az építőiparban a szerződés nélkül dolgozók aránya 35 százalékra nőtt, a kereskedelemről pedig annyit tudni, hogy ez a szektor adja az összes feketemunkás 10 százalékát.

Késett a bér, lemaradt a bérpótlék

Részben a munkaerőhiány miatt a kereskedelemben is gyakorlat, hogy a dolgozókat időnként rendkívüli munkára – például munkaszüneti napi, pihenőnapi munkavégzésre – utasítják, amiért  cserébe bérpótlék jár. De nem mindig jogszerű rendkívüli munkát elrendelni, például akkor sem, ha a munkavállalónak több órát kellene dolgozna, mint a heti vagy havi maximum. Évente pedig legfeljebb 250 (kollektív szerződés alapján 300) óra lehet a rendkívüli munkavégzés. Az elrendelést vizsgálva a hatóság csak a munkaszüneti napi munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságokat tapasztalt. Tavaly az ellenőrzések során a kiskereskedelemben 57, a nagykereskedelemben 7 dolgozót érintett valamilyen szabályszegés, idén pedig csak a kiskereskedelemben találtak rá példát az ellenőrök, 20 esetben.

A munkabért vizsgálva azonban az derült ki, hogy

a rendkívüli munkára járó bérpótlékot szeretik lenyelni a cégek.

Ami elég sérelmes lehet a szabadidejét feláldozó dolgozónak. 2017-ben a kiskereskedelemben 177 alkalommal kellett intézkednie a hatóságnak, 311 dolgozó elmaradt pótléka miatt, a nagykereskedelemben pedig 12 ilyen típusú ügy volt, 36 munkavállaló esetében. Az idei első félévben a kiskereskedelemben 66 intézkedésre volt szükség, 125 munkavállaló várta hiába a pótlékát, a nagykereskedelemben pedig 5 eset fordult elő 8 dolgozó kárára.

Szintén sokakat sújtott, hogy nem volt vagy hiányos volt a munkabérrel kapcsolatos elszámolás, illetve hogy a fizetésüket nem kapták meg határidőre.

Problémás a munkaidőbeosztás

A főbb jogsértések közül a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok a leggyakoribbak. Azon belül is a legtöbbször a munkaidő-beosztás hiányát tapasztalták az ellenőrök, továbbá azt, hogy munkaidőkeretnél a kezdő és befejező időpontot nem határozták meg a cégek írásban.

Szintén sok munkavállalót érintett a munkaidő-nyilvántartás hiánya, illetve hogy valótlan adatokat rögzítettek abban.

Large modern warehouse with forklifts
Fotó: Thinkstock

A gyengébb szankciók már nemigen tartanak vissza

A munkaügyi hatóság legtöbbször munkaszerződés, illetve bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt rótt ki munkaügyi bírságot, de egyéb szabálytalanságok (például munkabér megfizetésével, jogellenes munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabálytalanság) miatt is gyakori a szankció.

Az is kiderült, hogy a gazdasági válság miatt a kis- és középvállalkozásoknál bevezetett enyhébb szankciók már nem feltétlenül tartották vissza a jogsértésektől az egyébként gazdaságilag egyre inkább magukra találó munkáltatókat.

A legtöbb munkáltató már tudatában volt annak, hogy

  • a legsúlyosabb esetben sem kell a munkaügyi bírsággal mint szankcióval számolnia és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont
  • a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhettek el a befizetendő adók és járulékfizetési kötelezettség elmulasztásával „megtakarításával” – tapasztalta a munkaügyi hatóság.

Emiatt történt, hogy a minimális foglalkoztatási szabály megszegésekor (ez a bejelentés elmulasztása) alkalmazandó korábbi jogkövetkezményeket felülvizsgálták, és 2018-tól ez a szabálytalanság már első esetben is munkaügyi bírságot von maga után.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.