Gazdaság

Szívás lehet a pluszgarancia, több tízezres bukta

Olvasónk 4 éve vette meg a Samsung tévéjét 170 ezer forintért az Euronicsban. Pluszgaranciát is vásárolt, állítása szerint 20 ezer forintért (bár az áruház szerint akkoriban 15 ezer forint volt a legdrágább konstrukció), így 5 évre lett garanciája, azaz még mindig van. Nemrég elromlott a tévé, elvitte a megjelölt garanciális szervizbe a Fény-Hang Kft.-hez, ahol azt közölték, nem javítható. Csereként egy török gyártó, a Horizon hasonló műszaki paraméterű készülékét ajánlották fel neki (ára 100 ezer forint), illetve ha nem felel meg, akkor kaphat egy 170 ezer forintos értékű csereutalványt 70 ezer forint ellenében.

Olvasónk ki volt akadva.

  • Miért akarják vele megetetni, hogy a török tévé ugyanolyan „jó”, mint az eredetileg vásárolt dél-koreai?
  • Miért akarják megrövidíteni 70 ezer forinttal?

Tényleg 70 ezer forinttal kevesebb jár vissza?

Az Euronics és a Fény-Hang közös válaszában azt írta, hogy a szerviz az Union Biztosító kárrendezési eljárása szerint jár el, amit a biztosítási kötvénynek megfelelően alakított ki. A biztosítási kötvényben pontosan meghatározták a biztosítási értéket, ami:

a biztosított készülékkel azonos, vagy azzal műszakilag egyenértékű készüléknek – a káresemény napján megállapított – eladási ára, áfával, támogatások nélkül (mint pl. telefonszolgáltató vagy gyártó ártámogatása).

Ez a biztosítás készülékre, és nem pénzösszegre szól, ezért állapították meg így a biztosítási értéket – szögezték le. Ezzel olvasónk is tisztában volt, csak azt nem tudja elfogadni, hogy a két márka készüléke műszakilag hasonló színvonalat képviselne. Úgy véli, azért ajánlották fel neki a török gyártó olcsóbb készülékét, hogy megrövidítsék.

Az áruház és a szerviz válasza szerint a biztosítási érték a kártérítés felső határa, álláspontjuk szerint:

  • a 70 000 forintot nem nyeli le senki. Ha pénzösszegekről beszélünk, akkor
  • az ügyfél kötött egy biztosítást, amin most nyer 85 000 forintot (20 000 forintos biztosítás esetén 80 000 forintot), amit a biztosító kifizet.

Hozzátették, amennyiben a felajánlott készülék műszaki paraméterei nem egyeznek az eredeti készülékével, az ügyfél tehet panaszt, és jogos panasz esetén a kár elbírálását felül fogják vizsgálni. Hangsúlyozták, hogy biztosításon a biztosítási törvény szerint nyereséget szerezni nem lehet. Jelen esetben viszont ugyanazért a vételárért már sokkal jobb készüléket vásárolhatna az ügyfél, mint négy évvel ezelőtt.

Illusztráció Fotó: MTI / Balázs Attila

Nem mindegy, milyen a pluszgarancia

A pluszgarancia (vagy hivatalosabb nevén pluszjótállás) alapvetően különbözik az általában 10 ezer forint feletti műszaki termékekre vonatkozó kötelező egyéves jótállástól. A pluszgaranciát egy biztosítótól veszi meg a fogyasztó bár fizikailag a készülékforgalmazó üzletében írja alá a szerződést. Vagyis biztosítási konstrukcióról, egy a felek közötti külön szerződésről van szó – emelte ki a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) szóvivője, Kispál Edit.

Az alapvető különbség, hogy

  • ha a kötelező egyéves jótállás alatt hibásodik meg a készülék, akkor a forgalmazónak kell helytállnia a hibás teljesítés miatt.

Ennek módja lehet javítás, csere, árleszállítás vagy vételár-visszatérítés. És ha nem tudják ugyanolyan típusú, ugyanolyan készülékre cserélni a meghibásodott, nem javítható készüléket, akkor mindenképpen visszajár a vételár.

  • A pluszbiztosításnál a biztosító áll helyt. Azonban a szerződéstől függ, mennyi a pénzbeli térítés, ha nem javítható a gép.

Nem biztos, hogy a teljes eredeti vételár jár vissza, még akkor sem, ha évekig ezt sulykolták. 

Hanem lehet, hogy az aktuális vételárat térítik meg, mint a konkrét esetben. Bármelyikről is van szó, mindkét fél számára lehet előnye, és hátránya is a dolognak. Például ha valaki egy „őrült leárazásban” vásárolt, és úgy szól a pluszbiztosítás, hogy a vételárat térítik vissza, akkor abból nem valószínű hogy tud venni egy új készüléket. De ha a biztosítás mégis a cserekekészülék árát téríti, akkor nem jár rosszul.

Meg kell nézni, mire vonatkozik pontosan a pluszbiztosítás: cserére, garanciális javításra, vételár-visszatérítésre? Azon belül is milyen esetekre? Minden hibára, vagy csak bizonyosakra? És figyelembe kell venni például azt is, hogy a javítási ajánlat általában csak addig él, amíg van még alkatrész.

A mobiltelefonoknál jellemző mostanában, hogy az egyéves kötelező jótállás mellé lehet vásárolni még egy év korlátozott jótállást, de ez többnyire csak javítást jelent. Ha nem javítható a készülék, és már egy éven túl van, akkor hiába fizetett pluszgaranciát a fogyasztó, „így járt”, az árat nem kaphatja vissza.

Óvatosan a pluszgaranciával

A FEOSZ-hoz érkezett panaszok alapján más is gondot jelenthet. Mivel a pluszgaranciánál bejön a képbe a forgalmazón kívül a biztosító, és a kijelölt szerviz (ami nem feltétlenül azonos a jótállásnál elérhető szakszervizzel), ez bonyolíthatja az ügyfél számára a tájékozódást, igényérvényesítést, annak eldöntését, hogy hova kell fordulnia ha gond van.

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith

Ajánlott videó

Olvasói sztorik