Gazdaság

Alighanem lőttek az Orangewaysnek

Korábban a témában:

Bár működik az Orangeways honlapja, a jegyértékesítés a december végi hatósági tiltás miatt valóban elérhetetlenné vált a fapados busztársaságnál. Az ügyfélszolgálat nem veszi fel a telefont, a tulajdonosok nem reagálnak megkeresésünkre.

Kovács Miklós, az OrangeWays Zrt. vezérigazgatója
Fotó: MTI/Mészáros János

Nyáron Kovács Miklós elnök-vezérigazgató még reorganizációt ígért. Többek között kínai buszokat, saját tulajdonú flottát, sofőrökkel. Nem tudni, ebből mi teljesült, de annyi biztos, hogy a cégcsoport mára komoly likviditási gondokkal küzd. A márkanevet valaha használó cégek közül öt kényszertörlés alatt áll, közöttük az is, amelyhez a jegyértékesítés befolyik. Mivel nincs hír új befektetőről, és fő bevételi forrásuk, a jegyértékesítés is szünetel, hamarosan padlót foghat a társaság.

Igaz, az Orangeways környékén nem ritka jelenség, hogy ha a bíróság megszüntet egy céget, akkor újabb társaságok jelennek meg, és ezek látják el a működés egyes funkcióit. A Hír TV értesülése szerint a következő két ilyen cég a Beehound Autóbuszos Közúti Közlekedési Kft. és az Axe Fleet Kft. lehet. Az előbbi Jángli Péter érdekeltségébe tartozik, aki a RÁ-BA Projektmenedzsment Zrt. vezérigazgatója. Ehhez a céghez fut be a honlapról származó jegyértékesítés, amelyet letiltott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A másik cég pedig az idén márciusban bejegyzett Axe Fleet Kft. aminek ügyvezetője Somogyvári Bence.

Jó ötletnek tűnt

Az Orangeways már 2007-ben olcsó, nemzetközi buszjáratokat kínáltak a fapados repülőutak mintájára, internetes foglalással. Akkor ez egyedülálló volt Európában, rajtuk kívül csak egy cseh cég próbálkozott hasonlóval.

Sokáig úgy tűnt, eredeti sikertörténet lehet az Orangewaysből, mára azonban kiderült, ebből biztosan nem lesz semmi. 

A cég alapítója a közlekedési múlttal rendelkező Kovács Miklós, az ő ötlete volt a fapados buszjárat. 2009-ben még az SZDSZ-es Kóka János kezdeményezett törvénymódosítást a parlamentben, hogy az Orangeways szerepet vállalhasson a belföldi autóbuszos személyszállításban. De a kurzusváltás után se olvadtak el a kapcsolatok, Kovács a fideszes Kubatov Gábor által vezetett Ferencvárosi Torna Club elnökségi tagja volt 2011-ig.

Kubatov Gábor
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Orangeways megítélése az elmúlt évek során, mondjuk így, zűrössé vált. Az utasok folyamatosan panaszkodtak a cég szolgáltatásaira, 2012-től külön Facebook-oldalon gyűjtik a horrorsztorikat. Késve induló, menet közben kigyulladt buszokról, külföldön ragadt utasokról, vissza nem térített jegyárakról szóltak a hírek.

A panaszok hatására több fogyasztóvédelmi vizsgálatot is indítottak a hatóságok. A Gazdasági Versenyhivataltól azt tudtuk meg, hogy 2011 óta két vizsgálatot indítottak nyolc bejelentés alapján. Az egyik 4,5 millió forintos pénzbüntetéssel zárult, a másik, amelyen belül letiltották a jegyértékesítést, folyamatban van.

A Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH) 2013 márciusától 57 bejelentés érkezett, ebből 27 esetben bírságoltak, így az NKH összesen 17,3 millió forintnyi bírságot osztott ki a busztársaság járatait üzemeltető cégnek. Ezt az egyik jogutód cégük nem fizette be, így az NKH végrehajtást kért a NAV-tól, és végül a cég személyszállítási engedélyét is elvették.

A társaság évek óta szereplője a NAV azon listájának is, amelyen a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozásokat sorolja. Az Orangeways ellen a rendőrség is nyomoz egy külföldi állampolgár feljelentése alapján csalás gyanúja miatt.

A bírságok és vizsgálatok garmadája ellenére nemcsak utazóközönsége maradt az Orangewaysnek, hanem a fővárosi közlekedési vállalat, a BKK is bizalmat szavazott neki. Az Orangewayst hozta ki győztesnek  egyik pályázatán, és a várban kellett volna midibuszokat üzemeltetniük. De aztán a szerződésben vállalt kötelezettségeiket nem teljesítették.

Kedves Ferenc, az OrangeWays Zrt. igazgatótanácsának az elnöke
Fotó: MTI/Mészáros János

Fapados modell

Eredeti üzleti modelljük szerint 40-50 százalékkal olcsóbban adhatta a jegyeket, mint az akkori hazai távolsági járatok, a Volán és az Eurolines. E mellett minőségi buszjáratokat is kínáltak, ingyen wifivel, televízióval, légkondicionálóval, wc-vel, 230 voltos csatlakozóval. Továbbá nagyon könnyen lehetett náluk utakat foglalni, egy saját fejlesztésű online rendszeren keresztül. Mindezek gyorsan népszerűvé tették a céget itthon.

A fénykorban 80-100 busz is futott narancsos logó alatt, és legalább 100 sofőr dolgozott nekik. 2009-es árbevételük 1,2 milliárd forint volt, ennek több mint egyharmada belföldi járatoktól. Igaz, nyereségük nullszaldóközeli volt, adósságuk viszont tetemes.

Nem véletlen, hogy a cégből 2010-ben kiszállt a pénzügyi befektető. Miután a milliárdos Kedves Ferenc a menedzsmentnek adta el a társaságban lévő 90 százalékos részesedését, a céget átszervezték.

Egyre bonyolultabb cégháló jött létre, furcsa pénzmozgásokkal.

A Magyar Narancs szerint 2015-ben előfordult, hogy egyik cégük saját vagyonából kivettek 2,4 milliárd forintot, amelyből 2,3 milliárdot vissza is raktak, 4,8 milliárd forintra emelve a cég saját tőkéjét. Alig 10 hónappal később kivettek 4,7 milliárdot a cégből, veszteségrendezés címén 100 millió forintra csökkentvén a társaság tőkéjét.

Bár mással is próbálkoztak, ez sem jött össze. 2013-ban piacra dobták az Orangeways Energiaitalt, és háromcsillagos szállodát nyitottak Budapesten. Továbbá megkísérelték a nemzetközi utazásokat szervező Orangeways Magyarország Zrt.-t 24 milliárdos értéken apportálni egy új társaságba, ám a cégbíróság úgy találta, a zrt. mindössze hatmilliót ér, írta a Magyar Narancs.

Külföldiek veszik át a helyüket

Sokkot nem okozott az Orageways letiltása, nemzetközi járatai az utóbbi időben amúgy is egyre erősebb konkurenciával néztek szembe. A hazai piac ostromlói közül a német Flixbus a legnagyobb szereplő. A céget csak 2013-ban indították, és miután gyorsan piacvezetővé váltak Németországban, gőzerővel terjeszkednek egész Európában, nálunk 2016-ban jelentek meg.

Ők szintén a Volánbusszal léptek partnerségre, egy átlagos hétvégi napon 40 zöldre festett (Volán-)buszuk gurul be a népligeti pályaudvarra Budapesten. Tavaly Budapestről már közel 100 célállomásra biztosítottak közvetlen összeköttetést Európa-szerte, és ez a szám minden bizonnyal nőni fog idén is.

Összehasonlításul: Bécsbe a Flixbus napi 16, az Orangeways 1 járatot indított Budapestről tavaly novemberben, még a hatósági letiltás előtt.

A német tulajdonú FlixBus személyszállítással foglalkozó társaság autóbusza a fővárosi Népliget autóbusz-pályaudvaron
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Flixbuséhoz hasonló sikertörténet a lengyel Polskibusé és a cseh Regiojeté (hazánkban ismert neve Student Agency). A Regiojet idén januártól Bécsbe is indít új járatokat Budapestről. A Fun & relax sárga buszok naponta hatszor közlekednek mindkét irányba, kettő- vagy háromóránként, 9 eurótól. Mellettük jelen van még a szintén cseh Leo Express mely 2010 óta üzemeltet járatokat, elsősorban ugyancsak a hazai és szlovák piacon.

Kiemelt kép: MTI/Mészáros János

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.