Egyre kevesebb helyre mehetünk vásárolni, hat év alatt húszezerrel csökkent a boltok száma – derül ki a blokkk.com kiskereskedelmi szakportál összeállításából.
Csak idén fél év alatt 2,5 ezer bolttal lett kevesebb az országban, miközben a nagyobb láncok inkább növelték az egységeik számát, a kisebb boltok – ahol egy tulajdonosnak legfeljebb öt boltja van – zárnak be leginkább. (Ez a szám a nettó szám: évente tízezrével nyitnak új boltokat és zárnak is be, a kettő különbségét mutatja ez az idei fél évre kimutatott 2,5 ezer egység csökkenés.) Élelmiszerboltból durván 500-zal van ma kevesebb, mint tavaly év végén volt, és 2 ezerrel csökkent a különféle iparcikküzletek száma.
A csúcs 2005 volt, akkor 166 ezernél is több bolt volt az országban, aztán lassú apadás után a 2008-as válság még inkább megrostálta a kiskereskedelmet. Kicsit magához tért az ágazat 2012-re, ám onnan újra folyamatos a csökkenés, és most nincs már 134 ezer üzlet sem.
Az okok sokrétűek.
A döntő az erős piaci verseny, ahol a nagyobb alapterületű áruházak – nem csak a nemzetköziek, hanem a hazaiak is – adottságaik miatt eleve fölényben vannak a széles választékkal és a kedvezőbb árakkal, ráadásul folyamatosan terjeszkednek, az online csatornán is. A vásárlók feltehetően a kisboltok keserűségeit, kényelmetlenségeit is látják, amikor nincs pénz szebb küllemű boltberendezésre, boltfelújításra, vagy éppen az eladó bérére.
Aztán a minimálbér folyamatos emelését a kisboltok nehezen tudják elviselni, sokan ezért húzzák le a rolót közülük.
A kistelepüléseken a legnagyobb a baj, mivel ott nagyobbrészt élelmiszerboltok vannak, ahol a pult mögé már szakképzett eladó kell. Ez drága egy kisboltosnak, a 160 ezer forint feletti kötelező minimálbérrel. 2018-ban ez több lesz.
A plázastop is fékezte valamelyest a multiláncok terjeszkedését, de megállítani nem tudta. A két év veszteség utáni bezárás elrendelése sem rengette meg az élelmiszeres nagyáruházakat, írja a portál az okokat.
