Gazdaság
Software developer coding on his laptop at night

Robot mondhatja meg, alkalmasak vagyunk-e egy munkára

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2017. 10. 24. 18:59

Korábban a témában:

Jönnek a robotok és elveszik a munkánkat – egyre sűrűbben hallani ilyen hangokat. A témával foglalkozó HR Fest konferencia társalapítóját, Tóth Gergelyt kérdeztük, mit gondol erről. Tóth kommunikációs területről érkezett, izgatja a technológia fejlődése, és az, hogy mi lesz velünk ennek hatására 5-10-20 év múlva. Személyes oldalról közelítve a dolgot azt szeretné tudni, vajon négyéves kislánya milyen világba nő fel.

Úgy gondolja, 20 év múlva egy nagyon más világban fogunk élni, radikálisan mást jelenten majd például, mi az hogy munka, fizetés, főnök, munkatársak. Szerinte a munkánk egy részét valóban elveszik majd a robotok, mert bizonyos folyamatokat – leginkább a könnyen automatizálható feladatokat – át fognak passzolni nekik. De már tulajdonképpen ezen is túl vagyunk – egészen kifinomult munkákra is képesek a gépek. De ez nem azt jelenti, hogy nem lesz munkánk, hanem feltehetőleg azt, hogy bizonyos típusú feladatok elvégzésére nem lesz már emberigény, de másra, új típusú munkákra igen. Elmondása szerint például a HR nagyon sok része is automatizálható lesz –

az állásinterjúkat is robotok csinálhatják a jövőben. Méghozzá fájdalmasan objektíven.

Robottól függhet, megkapjuk-e az állást

Ezt úgy kell elképzelni, hogy van egy szoftver, amely videóinterjút csinál a jelöltekkel az előre beállított paraméterek alapján, mindenféle emberi segítség nélkül. Előzetesen „megnézi” az önéletrajzokat, adatbázisba rakja, már abból szelektál. Aztán a kiválasztottaknak felteszi a kérdéseket, rögzíti a válaszokat, meg azt is, hogy hogyan válaszol a jelentkező. Figyeli a testbeszédet: a mimikát, a gesztusokat, hanghordozást, hangszínt és így tovább. Az összes interjúztatott válaszait értékeli, és felállít egy rangsort, hogy az adott pozíció betöltésére ki(k) lehetnek a legalkalmasabb(ak). Mivel videóinterjúról van szó, még csak ki sem kell mozdulnunk majd az otthonunkból, ha állást keresünk. Mindezzel rengeteg időt megspórolhat a robot a HR-nek is.

Ez az újítás azért nagyon izgalmas és félelmetes Tóth Gergely szerint, mert ugyan a robot nem dönt, de ha használják, nyilván azért teszik, hogy figyelembe vegyék az ítéletét.
És ha támaszkodnak arra, amit a gép javasol, akkor a jelentkező, mondjuk, száz emberből a robot ajánl ötöt, a hús-vér HR-esek pedig csak velük fognak találkozni, beszélgetni. A többieknek erre nem lesz esélyük.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a többség számára teljesen kiesnek azok a jobb benyomásért bevetett trükkök, amelyek hatást gyakorolhatnak az interjúztatóra. Mert valljuk be: az állásinterjú eléggé „mű” szituáció: a jelentkező megpróbálja a legjobb oldalát mutatni, az interjúztató pedig megpróbálja megismerni az álláskereső valódi énjét. Egyfajta macska-egér harc.

Aki már volt, az tudja, hogy az interjún elég fura és kellemetlen kérdéseket is kaphatunk, például: mi lenne ön, ha állat lenne, vagy mik a legnagyobb hiányosságai, hibái? Biztos a robot is feltesz majd meglepő kérdéseket, hiszen nemcsak a sablonválaszokat szeretné megkapni, hanem azt is teszteli, hogyan reagál a jelölt egy az átlagostól eltérő helyzetben. Tóth Gergely épp a benne is felmerült hasonló kérdések miatt várja, hogy az október 26-i rendezvényen kipróbálhassa a programot.

Robot mondhatja meg azt is, mikor fogunk kilépni

Másra is használhatják azonban a HR-ben a robotokat – képesek lesznek például arra, hogy „megmondják”, melyik dolgozó fog egy fél éven belül nagy valószínűséggel felmondani. Tóth Gergely szerint ugyanis

a gépek lassan többet fognak tudni rólunk, mint mi magunk.

A kérdés csak az, hogy mennyire hagyjuk majd őket élni ezzel a tudással, mennyire engedjük, hogy a jelekből olvasva döntsenek helyettünk – tette hozzá.

Figyeltethetik velük a viselkedésünket, azt például, hogyan válaszolunk az emailekre. Ezek alapján pedig a gépek meg tudják már becsülni, kik azok, akik a legközelebb állnak a felmondáshoz. De ha a munkatársak tudják, hogy figyelik a levelezésüket, akkor túl is járhatnak a fineszes gépek eszén – vetettük fel. Tóth Gergely ezt nem zárta ki. Azonban rögtön hozzátette, jó lenne, ha nem ilyen irányba mennének a dolgok, és nem a kollégák fölé helyezett kattintáskontrollként tekintenénk a lehetőségre. Hanem inkább egyfajta segítségként használnák a munkáltatók a vészjelzést.

Optimálisan mindez azt eredményezné, hogy a felek megbeszélnék egymással, mi az, ami miatt a dolgozó nem érzi jól magát, és változtatnának, hogy megakadályozzák a felmondást. Ez pedig hatalmas versenyelőny lehet a cégeknek, különösen a mai munkaerőhiányos gazdasági környezetben

– fejtette ki.

Hozott ehhez kapcsolódva egy érdekes példát is. Egy multicég senior munkatársát viccelődve – a munkaidő hosszára célozva – megkérdezte, küld-e éjszaka céges emaileket. Az illető azt válaszolta, hogy nem. Azért nem, mert a céges politika szerint este hat után nem dolgoznak. Csakhogy az is kiderült, annyi a feladat, hogy az illető mégis dolgozik éjszaka is, és az emaileket valójában akkor írja meg, de beállítja, hogy csak reggel menjenek el. Vagyis nem elég, hogy erején felül dolgozik, hanem még hazudni is kényszerül.

Ha a technikai újításokhoz is így viszonyulunk, vagyis valami megkerülendő, kiügyeskedendő nyűgként tekintünk rájuk, akkor az egésznek semmi értelme – kanyarodott vissza témánkhoz Tóth Gergely. Ha viszont okosan használjuk, akkor erőt adhat a cégeknek. És a munkatársaknak is garancia lehet arra, hogy törődnek velük.

Azonnal meg kell kezdeni a felkészülést

S hogy mikorra számíthatunk egy átfogó „robotinvázióra”? Tóth Gergely szerint ez az idő hamar eljöhet. Jacky Hazan azt kérte például, hogy a konferencia alkalmával hozzák össze olyan magyarországi cégekkel, akiket érdekelhet a robot HR. Vannak rá már jelentkezők. Ebből nem nehéz levonni a következtetést, hogy a HR-robotok nagyon hamar elkezdhetnek dolgozni Magyarországon. Hasonlóan átvehetik a gépek a multi call-centeresek munkáját is. Maximum 5 évre becsülte, hogy mindez valóság legyen.

Mikorra jutunk el odáig, hogy azt is meg tudjuk mondani, mit érdemes tanulni ahhoz, hogy a robotok miatt átalakuló munkaerőpiacon értékes tudásunk, szakmánk legyen, és munkát kapjunk? Tóth Gergely azt mondta, azonnal el kell kezdeni a felkészülést, az együttgondolkodást, kormányzati, vállalati és egyéni szinten is. Ő és a társai úgy látják, lassan, de látszanak már az ébredés jelei. Abban reménykedik, hogy a probléma felismerése után a tényleges munka is elkezdődik hamarosan.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Vadnai Szabolcs/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.