A legszegényebb magyar településeken élők csak “vegetálnak”, írja a Pénzcentrum, még akkor is, ha a KSH adatai szerint a magyar bruttó átlagkereset 300 ezer forint felett van. Ezt viszont inkább csak a kevés jól kereső húzza fel, míg
A lap hozzáteszi, hozzávetőlegesen két és félszer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban.
A legkritikusabb helyzetben a kisteleki államigazgatási járásban vannak:
Itt az egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 497 183 Ft/év/fő.
Az egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 205 837 Ft/év/fő.
A további sorrend így alakul:
2. Bácsalmási államigazgatási járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 502 642 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 256 984 Ft/év/fő
3. Bodrogközi államigazgatási járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 514 077 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 193 404Ft/év/fő
4. Lengyeltóti államigazgatási járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 517 577 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 223 266 Ft/év/fő
5. Fehérgyarmati államigazgatási járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 521 826 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 171 929 Ft/év/fő
Ezek miatt komoly elvándorlás tapasztalható az ország egyes részein, gyakorlatilag csak Szegedről, Debrecenből, és a két nagyváros közvetlen környékéről nem mennek el tömegesen az emberek. Az elvándorlás az ország déli és keleti részein a legnagyobb.
