Visszabontaná a kormány a paneleket, de senki nem tudja, mennyit, hogyan és miért. Az Index által ismertetett nyolcvanoldalas tervezet szerint a program egyelőre a helyzetelemzésnél tart, de lehetséges, hogy nem is jut sokkal tovább. Lázár János mindenesetre azt közölte, szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel és az építésztársadalommal is egyeztetnek majd.
Információink szerint bár a miniszter különös érdeklődéssel figyeli az építkezési piacot, idáig senkivel nem folytattak konkrét tárgyalásokat a Lázár városában, Hódmezővásárhelyen tesztelni kívánt panelprojektről. Pedig a szakmának komoly kétségei vannak a tervekkel kapcsolatban.
Szát évet is kibírnak
Eltér István, a Magyar Építész Kamara alelnöke megkeresésünkre arról beszélt, hatalmas kérdőjel a számukra, hogy mi a pontos elképzelés, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a paneleket teljes egészében vagy részben bontanák le, vagy csak felújításokat végeznének rajtuk.
Jó lenne, ha megfogalmaznák a kérdéseket, mert csak úgy lehet pontos tanácsot adni, elemzéseket készíteni
– mondta lapunknak Eltér.
Példaként említette, hogy egy tízemeletes panelház megbontása esetén a többi közt olyan részletekre is figyelni kell, hogy mi lesz a liftkötéllel. De a vezeték- és csőrendszert sem lehet csak egyszerűen elvágni.
A szakember pályafutása során olyan esetről még nem hallott, hogy egy ép panelházat ledózeroltak volna Magyarországon. Ez csak akkor szokott előfordulni, ha például tűz üt ki az épületben és a megmentésére nincs már esély. A hozzáépítés viszont annál gyakoribb.
Eltér arról is beszélt, hogy a mostani panelek műszakilag teljesen rendben vannak.
Ezeket a házakat 30-50 évre tervezték, de már akkor tudtuk, hogy legalább 100 évet kibírnak. Inkább az lehet a baj, hogy néhány évtized múlva egyszerre lesz majd nagyon sok a probléma, amire fel kell készülni.
A német minta más
A kormány a panelprogram tervezetében részletesen elemzi a német tapasztalatokat, ami azonban nem releváns, ezt mondja Vass Ferenc, a Lakásszövetkezetek És Társasházak Érdek-képviseleti Szakmai Szövetségének (LÉTÉSZ) elnöke.
Szerinte a német példa Magyarországon alkalmazhatatlan, mert teljesen mások a körülmények, és jogi akadályokba is ütközne.
Németországban a lebontott házak egyrészt üresek, másrészt szövetkezeti tulajdonban voltak, míg itthon a panelek túlnyomó többsége magántulajdonú, ezért csak beleegyezéssel lehet rombolni. Hozzátette, az önkormányzat birtokában lévő lakásoknál más a helyzet, de Budapesten például csak a lakásállomány öt százaléka a helyhatóságoké, ami elenyésző.
Komoly tulajdonosi ellenállásra számítok. Gondoljunk csak bele, amikor a kilencedik emeleti 53 négyzetméteres lakásban élő, 70-es éveiben járó házaspár kap majd egy levelet, hogy elbontják a házat. Nem fognak bólogatni.
A LÉTÉSZ elnöke egyetértett Eltér Istvánnal abban, hogy bontás esetén tulajdonképpen újra kell építeni mindent, ami az épület üzemeltetéséhez szükséges.
Ha félbevágjuk a fát, leesik a lombja. A panelbontást is így kell elképzelni.
Vass Ferenc felhívta rá a figyelmet, hogy jelenleg is zajlik egy kormány által meghirdetett, energetikai felújításokról szóló milliárdos pályázat.
Moszkva is pont most találta ki
A kormány a hivatalos dokumentumok szerint német, szlovák és holland példákat elemez, mégis szembetűnő, hogy Oroszországban három hónapja, március végén jelentették be, hogy panelbontásba kezdenek.
Sergéi Sobianin polgármester ígéretei szerint nyolcezer ötemeletes panelházat adnak majd át a múltnak 2018-ig, ezáltal körülbelül 1,6 millió embernek kell majd elköltöznie az otthonából. Tény, hogy az érintett moszkvai paneleket az 1960-as, ’70-es években húzták fel és 25 évre tervezték azokat. Ezt az időt már rég túlélték, több-kevesebb sikerrel.
A The Guardian beszámolójában arról ír, hogy egyelőre az oroszok sem közölték, hogy mi épül majd a ledöngölt épületek helyén. Kiszivárgott információk arra utalnak, hogy 25 emeletes felhőkarcolókat terveznek.
A Vedomosti orosz gazdasági lap egy magas rangú tisztviselőre hivatkozva arról írt, hogy azért nem renoválnak, mert újat építeni sokkal olcsóbb.
Politikai vonzata is lehet a húzásnak, mert a közelgő választásokon Sobianin a polgármesteri, Putyin az elnöki posztért indul 2018-ban. Szakértők szerint ha a lakosokat kompenzálják, akkor Moszkvában 15 százalékkal nőhet Sobianin, az országban pedig 7 százalékkal Putyin támogatottsága.
