Belföld

Panelbontás: a németek egészen másképp csinálták

Ott nem a lakókkal teli házakat, hanem az újraegyesítés után üresen álló épületeket bontották vissza.

Nagy vihart kavart a kormány terve a panelházak visszabontásáról, a program viszont egyelőre még a helyzetelemzésnél, a célok és alapelvek megfogalmazásánál, illetve a nemzetközi példák összegyűjtésénél tart – derül ki abból a nyolcvanoldalas dokumentumból, amit a Miniszterelnökség küldött az Indexnek.

A munkaanyagot a Miniszterelnökség építésügyi helyettes államtitkársága dolgozta ki, de nincs benne konkrétum arról, hogy mikorra valósulna meg a panelrehabilitáció, csak azt említik, milyen lépései lennének a megvalósításnak.

Részletesen elemzik a német tapasztalatokat – ebből az derül ki, hogy az általános energetikai felújítás, a zöld tető, a környezetjavítás és hasonló lépések mellett valójában ritkán bontottak vissza panelépületeket. Ahol ezt megtették, az azért történt, mert az újraegyesítés után a keletnémet városokból sokan költöztek el, így számos lakás, vagy akár épület is üresen állt. Az is fontos különbség, hogy Németországban nem adták el a lakásokat, azok önkormányzati lakástársaságok tulajdonában maradtak.

Egyebek mellett amszterdami példa is szerepel a dokumentumban, ott a Bijlmermeer lakótelepen részben egy 1992-es repülőgép-katasztrófa miatt bontották vissza az épületeket. A külföldi példákkal szemben tehát fontos különbség, hogy a magyar kormány lakókkal teli házak visszabontásán gondolkodik, mivel üres lakások jellemzően nem a panelépületekben vannak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.