A HVG megbízásából júniusban készített reprezentatív Medián-kutatás szerint a korrupciónál jobban csak az egészségügy helyzete foglalkoztatja az embereket, akik azt legalább olyan súlyosan gondnak tartják, mint a migrációt és a munkanélküliséget. A közös felmérés szerint a Fideszt 2016-ban már korruptabbnak tartja a közvélemény, mint az MSZP-t. Az emberek kétharmada úgy látja, az Orbán-kormányra „nagy” vagy „nagyon nagy” mértékben jellemző a pénzügyi visszaélés. Az ellenzéki és a „bizonytalan” szavazók négyötödös vagy azt meghaladó többsége mellett így gondolja a kormánypárti szavazók bő egyharmada is.
Fideszesek a Fideszről
A választók abszolút többsége (56%) szerint a hatalom szelektíven üldözi a korrupciót. Ezen belül majdnem minden második Fidesz-hívő (47%) is úgy gondolja, hogy „a mai magyar kormány csak az ellen a korrupció ellen lép föl, amelyben saját maga nem érdekelt”. Egynegyedük (23%) szerint „a kormány egyáltalán nem küzd a korrupció ellen”. Csak a kormánypárti tábor 17 százaléka véli úgy, hogy „a kormány következetesen fellép a korrupció minden formája ellen”.
Nem kispályáznak
Nagy többség (60%) osztja az a nézetet, hogy Magyarországon a korrupció felülről irányított. E kérdésnél csak a fideszeseknél került enyhe többségbe (52%) az a vélemény, hogy a visszaélések „tisztességtelen köztisztviselők eseti magánakciói”. A miniszterelnöki cáfolat dacára 47 százalék elképzelhetőnek, 31 százalék nagyon valószínűnek tartja, hogy az olyan sikeres vállalkozók, mint Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Andy Vajna valójában a kormányfő strómanjai. Ezt csak a megkérdezettek 15 százaléka zárta ki. A válaszadók több mint 90 százaléka azt feltételezi, hogy Orbán Viktor vagyonos, és minden második megkérdezett a legvagyonosabbak közé sorolta.
Már diktatúráznak
A korrupció hat a magyar politikai rendszer megítélésre is. A megkérdezettek 20 százaléka a diktatúra kifejezést tartotta a legkifejezőbbnek. 18-18 százalékot kapott a „polgári demokrácia” és a tekintélyuralmi rendszer”, de a „maffiaállam” (15%) meghatározás is fölényesen verte a „nemzeti együttműködés rendszerét (9%) és az illiberális demokráciát (8%). Részletek a legfrissebb HVG-ben. Mint korábban megírtuk, az ellenzékinek nem nevezhető Demokrata is felhívta a minap a figyelmet arra, hogy ma már elsőre a Fideszről kétszer annyi embernek jut eszébe a korrupció, mint Orbán Viktor.
Korábban Magyar Bálint vezette be a “maffiaállam” kifejezést. Két általa szerkesztett könyv is foglalkozott a jelenséggel, amely Brüsszelt is meglepte.
Magyar Bálint (volt SZDSZ-elnök) szociológusként régóta azt mondja, hogy a magyar államot nem a korrupció itatja át, hanem az állam maga a korrupció legfőbb szerve, egyfajta maffiaként működik, hatalmat koncentrál, közben óriási vagyont halmoz fel. Szerinte csak fedősztori (ideológia), hogy a Fidesz a nemzeti vállalkozásokat támogatja. Valójában az állam éppen azért tesz szabadon bármit bárkinek a magántulajdonával, mert a nemzeti kapitalizmus nem működik.
A szervezeti kriminológiában van vállalati és állami bűnözés, de mostanra kialakult egy újabb fokozat, a bűnöző állam. A maffiaállam is ilyen, az ügyészség nem működik, nyomozás legtöbbször csak azért indul, hogy az ellenfelekkel leszámoljanak.
A Magyar polip második kötete kapcsán korábban Magyar Bálint az ellenzéket is bírálta, amiért még nevén sem tudja nevezni a rendszert, amely ellen küzd, azok a kategóriák, amelyeket az ellenzék használ a helyzet leírására, „nem illenek erre a rendszerre”, ezért hatástalanok.
A Magyar polip kötetekben eddig mintegy hatvan szerző 70 tanulmánya jelent meg. Pikáns, hogy Magyar Bálint “A magyar maffiaállam anatómiája” című kötete júliusban oroszul Moszkvában jelent meg, és most fordítják lengyelre, így hamarosan ott is olvasgathatják, mivel jár, ha a Jog és Igazságosság (PiS) a magyar mintát követi.
