Ha egy munkáltató tavaly adott adómentes lakáshitel-támogatást a munkatársainak, akkor az erre vonatkozó rendelet szerint 2016. április 15-ig (munkáltató saját döntése alapján legkésőbb május 31-ig) kell összegyűjteni az ehhez kapcsolódó teljes dokumentációt. A munkatársaknak akkor is át kell adniuk a szükséges dokumentumokat a juttató cégnek, ha közben esetleg már megszűnt a munkaviszonyuk. Amennyiben a cég kiszervezte egy hitelintézetnek az adómentesség több kritériumának ellenőrzését, úgy ezekről majd egy hitelintézeti igazolást kap.
Ha önállóan végezte, akkor nála kell hogy meglegyen minden kritérium rendeletnek megfelelő dokumentációja, igazolása.
Bár a juttatást szabályozó rendelet szerint utólag is begyűjthető szabályosan minden szükséges igazolás, de Fata László cafeteria-szakértő szerint hasznosabb, ha előre – akár a juttatás kiadása előtt összegyűjtik ezen dokumentumok nagy részét a cégek, így nem utólag kell szembesülniük az esetleges adófizetési kötelezettséggel. Fájó lehet ugyanis a munkáltatónak és a munkavállalónak is, ha a juttatásról utólag kiderül, hogy mégis adózni kell utána. Ez akkor fordulhat elő, ha a kapott összeg egy része vagy egésze nem felel meg az adómentesség feltételeinek. Akkor bizony ezen összeg 20 százalékkal növelt értéke után kell jövedelemként adózni – emlékeztetett Fata László.
Mit kell tenni a begyűjtött dokumentumokkal, igazolásokkal?
Ha minden dokumentumunk megfelelően beérkezett és ezek alapján adómentes a tavalyi támogatás, akkor csak annyi a cégek dolga, hogy lefűzzék és megőrizzék ezeket.
Külön “adóbevallást”, bejelentést nem kell erről készíteni a NAV felé. A szükséges adatszolgáltatást a tavalyi lakáshitel-támogatásról pedig megfelelő folyósítás esetén a juttatást indító céges bankok már elvégezték 2016. január 31-ig.
Tavaly áprilisban lépett hatályba az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a cégek támogathassák dolgozóik lakáshitel-törlesztését vagy lakásvásárlását.
A munkáltató ötévente legfeljebb ötmillió forintot juttathat adómentesen – a fizetésén kívül – a dolgozójának azért, hogy törlessze forint- vagy devizaalapú lakáshitelét. A munkáltatónak vizsgálnia kell azt is, hogy korábban kapott-e már tőle vagy mástól lakáscélú támogatást a dolgozó.
Az adómentes juttatást új vagy használt lakás vásárlására, és építésre is fel lehet használni. Összege nem lehet több a vételár vagy az építési költség harminc százalékánál.
Az igénybevétel feltétele még az is, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásigényhez rendelt szobaszámot. Ehhez együttesen kell vizsgálni a lakás szobáinak és az ott lakóknak (jellemzően házastársak, élettársak, kiskorú gyermekek) a számát. Egy 4 fős családnál például maximum 4 szobás lehet az a lakás, melyhez kapcsolódó hitelt adómentesen támogathatja a munkáltató.
2015-től újdonság, hogy már a munkavállaló hitelszámláján és a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláján kívül a munkáltató a dolgozó saját, a hitel törlesztésére használt folyószámlájára is küldheti a támogatást. Idén tehát már nem szükséges, hogy ez a folyószámla a hitelező pénzintézetnél legyen.