Pénzügy
Gál Talán Kormos Zoltán, OTP, montázs (Gál Talán Kormos Zoltán, OTP, montázs)

A bátrak már felezik a hiteltörlesztésüket

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 03. 05. 15:23

A vissza nem térítendő adómentes munkáltatói lakáshitel-támogatás komoly többletpénzt jelenthet a dolgozóknak. Sőt, átrendezheti a cafeteria-toplistát, akárcsak az adószabályok változása. De vajon mi kell igazán a dolgozóknak, és a munkáltatóknak? Két szakembert kérdeztünk az eddigi tapasztalatokról.

Korábban a témában:

A 2015-ös évre megint változtak a cafeteria szabályai: a korábbi évi 500 ezer forint helyett 450 ezer forint lett a kedvezményes adózású (35,7 százalékos) sáv, de csak a Széchenyi pihenőkártyánál. A többi adóköteles juttatásnál még lejjebb húzták meg a határt: már 200 ezer forint felett is 51,17 százalékos lett a közteher.

A másik még újdonságnak számító dolog a tavaly bevezetett 5 évente maximum 5 millió forintos vissza nem térítendő adómentes munkáltatói lakáshitel-támogatás, amelynek igénylése és folyósítása már elindult.

Az adóköteles juttatásokhoz képest ez kétségtelenül előnyös lehet a dolgozóknak, hiszen a munkáltatók 80 százaléka már bruttóban adja a cafeteriát. Így amin nincs adóteher, az több pénzt jelenthet ezeknek a munkavállalóknak. Elég sokan érintettek lehetnek, hiszen mint Varga Mihály mondta, 710 ezer lakáshitel van ma, akik elvileg kaphatnak támogatást.

Az OTP Bank lakáshitelek főosztályának igazgatóját, Kormos Zoltánt arról kérdeztük, milyen felfutás várható az adómentes hiteltámogatásnál. A bank cafeteria-szolgáltatásának vezetője, Gál Tamás pedig elmondja mit tapasztaltak roadshow-jukon, ahol cégvezetőkkel, munkáltatókkal és munkavállalókkal beszélgettek az új helyzetről.

Praktikus részletekre is kitérünk, amelyek segíthetnek a hezitáló foglalkoztatóknak és dolgozóknak a döntésben.

Mennyire indult be már a munkáltatói lakáshitel-támogatás?

Kormos Zoltán: Új dologról lévén szó, nehéz ezt ma még megmondani. Vannak várakozásaink – egyelőre úgy tűnik, teljesülnek.
 

Konkrétabban?

K.Z.: Releváns és adómentes juttatásról van szó és mivel minden harmadik-negyedik családnak van lakáshitele, akik többsége megfelelhet a támogatás feltételeinek, akár azt is feltételezhetnénk, hogy ők mindnyájan igénylik majd a támogatást. De erről még szó nincs.

Egyelőre a tanulási fázis zajlik a munkavállalóknál és a munkáltatóknál is, vagyis ismerkednek, barátkoznak a lehetőséggel. Ebbe beletartozik az is, hogy mérlegre teszik, vajon a lakás-cafeteria milyen előnyt jelenthet a cégnek és a dolgozónak a korábbi cafeteria-juttatásokhoz képest.

Úgy érzem, még nem esett le a tantusz, és szükség lehet néhány éves bevezetőszakaszra, mire általánosan beépül a juttatások közé a hiteltámogatás. Tehát mire elérünk oda, hogy az emberek kérni, a munkáltatók kínálni fogják.

Kormos Zoltán, OTP (Kormos Zoltán, OTP, cafeteria, Szabó Zsuzsanna interjú)Kormos Zoltán. Fotók: Hír24/Pál Anna Viktória

A céges beszélgetéseken is hasonlókat tapasztaltak?

Gál Tamás: Igen. Nem valószínű, hogy olyan robbanás lehet, mint amilyen volt a Széchenyi pihenőkártyánál. Inkább lassabb növekedésre számítunk.

Miért?

G.T.: Az ok, hogy munkavállalói oldalról is van teendő: az ügyintézéshez szükséges pár dokumentum bemutatása. Ezt pedig sokan macerának fogják fel. Mint ahogy azt is, hogy a dolgozónak meg kell tudnia a bankjától, kell-e szerződést módosítania a támogatás miatt (előtörlesztés esetén). Tudjuk, hogy a hitelügyintézésre ma még sokan nyűgként tekintenek, és emiatt egyelőre inkább választják a hiteltámogatásnál könnyebben guruló forintra váltható juttatásokat.

Hogyan látja a juttatás jövőjét?
 

G.T.: Az elmondottak ellenére úgy gondolom, hogy előbb-utóbb át fogja rendezni a vissza nem térítendő adómentes munkáltatói lakáshitel-támogatás a béren kívüli juttatások preferencia-listáját. Az viszont már most látszik hogy nem az összes lakáshiteles fogja kérni ezt a juttatást. Ezt feltételezni szerintem sem helyén való. Többek között azért sem, mert a dolgozónak aktívan részt kell venni az ügyintézésben. Ez persze nem egy bonyolult procedúra, és segítjük is őket benne: tájékoztatót adunk, leírjuk, mit kell kérdezniük a bankjuktól, ha nem nálunk van a hitelük. De az ügyintézést sajnos nem vállalhatjuk át tőlük, mert erre nincs jogosítványunk.

Van olyan ígérvény, hogy több évre előre lehet tervezni a munkáltatói hiteltámogatással?

K.Z.: Abból kiindulva, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikál arra következtetek, hogy ez a juttatás a cafeteria egyik fő eleme lesz hosszú távon, az adósok támogatására.

Az eddigi tapasztalatok alapján a kisebb vagy a nagyobb cégeknél van inkább érdeklődés az új adómentes juttatásra?

K.Z.: A leggyorsabban az 1-2 fős családi vállalkozások reagáltak a lehetőségre, majd rögtön utánuk a legnagyobb munkáltatók, ahol a felkészült HR-esek pontosan felmérték, milyen előnyei vannak a lakás-cafeteriának a meglévő elemekkel szemben.

G.T.: A bejáráson is az derült ki, hogy ott fedezték már fel az adómentes hiteltámogatást, ahol van cafateria-keret, és azoknál a legkisebb cégeknél, amelyeknél a vezetők kvázi munkaszerződésben vannak saját magukkal.

És mire lehet számítani a kkv-knál?

K.Z.: A nagy tömeg persze a kis- és közepes vállalkozások köre, akik a dolgozók zömét foglalkoztatják. Náluk úgy érzem, lassan, fokozatosan fog beépülni az új lehetőség. Talán azért is, mert kkv-knál extra erőforrást igényelhet, hogy képbe kerüljenek, megismerjék a szabályokat, szolgáltatót keressenek, aki leveszi a vállukról az adminisztrációs terheket. Hiszen nem feltétlenül van külön HR-esük, hanem lehet, hogy a gazdasági vezető, vagy a könyvelő kell hogy foglalkozzon a kérdéssel, egyéb munkája mellett. Így arra számítunk, hogy a kkv-nál nem lesz olyan automatikus az átállás, mint a nagyvállalatoknál.

De ha a dolgozók kérik a lakás-cafeteriát, akkor az egészen biztosan meggyorsíthatja a folyamatot. Ezért lenne fontos, hogy a dolgozók értsék, mennyivel, hogyan járhatnak jobban az adómentes támogatással. A lényeg, hogy ha bruttó a keretük, a 100 forint juttatásból nemcsak 64,3 forintot kaphatnak meg, mint az adóköteles elemeknél, hanem százat. Ezt kell mérlegre tenni.

Ötévente összesen 5 millió forinttal járulhat hozzá adómentesen a munkáltató a dolgozója lakáshitelének törlesztéséhez. Mi a jellemzőbb az eddigi igénylések alapján? Az egyösszegű támogatás, vagy a hónapokra, évekre elosztott?

K.Z.: Egyértelműen az látszik, hogy ahol a cafateria-kultúra létezik (jellemzően a legnagyobb cégeknél), ott a havi, negyedéves utalás a jellemző. Ahol nincs cafeteria-rendszer, és ad-hock adják a juttatást, ott inkább az egyösszegű kifizetés dominál (jellemzően a legkisebb cégeknél). Úgy gondolom, hogy a munkavállalók zöme számára ez havi rendszeres támogatást fog jelenteni.

Arról van-e adat, hogy az éppen forintosított devizahitelekre milyen arányban igénylik a támogatást?

K.Z.: Nem devizanem-specifikus a juttatás, nagyjából olyan arányban igényelték forinthiteleknél illetve az ex-devizahiteleknél, amennyi van ezekből.

A volt devizahiteleseknek meg kell-e várniuk az elszámolást a munkáltatói támogatás igényléséhez?

K.Z.: Számukra ez egy pluszsegítségnek is felfogható a várható visszatérítés mellett. De nem érdemes megvárniuk a banki elszámolást azzal, hogy elindítsák a támogatás igénylését. Csakúgy, mint a forinthitelesek, a volt devizahitelesek nagy többsége is jogosult lehet a támogatásra. Nem túl szigorú feltételeket kell ugyanis teljesíteni, ezen belül az átlagos ingatlanok megfelelnek a méltányolható lakásigénynek.

Egyébként milyen arányban nem feleltek meg eddig az igénylők?

K.Z.: Viszonylag alacsony, kevesebb, mint 10 százalékos volt azok aránya eddig, akiket el kellett utasítanunk a kritériumvizsgálaton.

Mennyire értik az ügyfelek az újfajta támogatást?

K.Z.: Akikkel már kapcsolatba kerültünk, azok számára világos volt, milyen előnyök vannak a hagyományos, vagy korábban kapott elemekkel szemben. Vagyis hogy ha bruttóban adják a cafeteriát, akkor a dolgozó 35,7 százalékkal többet kap az adómentes juttatással, mert nincs belőle levonás. Ha pedig nettóban adja a munkáltató, akkor neki kerül ennyivel kevesebbe a kifizetés.

Azzal is tisztában voltak a cégek, hogy a szolgáltatásunk segítségével megszabadulhatnak a lakáshitel-támogatással kapcsolatos nem éppen kevés adminisztrációtól, és hogy ezzel együtt levesszük róluk a felelősség terhét is. Úgy vélem, kérdések, információhiány azoknál lehetnek, akik még nem léptek, nem indították el a juttatás felvételét a cafeteria-elemek közé.

Kormos Zoltán, OTP (Kormos Zoltán, OTP, cafeteria, Szabó Zsuzsanna interjú)

Okozhat-e az feszültséget a cégeknél, hogy lesznek, akik kapnak ilyen juttatást, és lesznek, akik nem?

K.Z.: Halottam olyat, hogy bizonyos cégek azért hezitálnak, mert hogy nincs mindenkinek lakáshitele, és amiatt nem tudnak mindenkit egyformán támogatni. De ez szerintem így nem releváns kérdés. Egyrészt azért, mert vannak más, köztük adómentes juttatások is. Mindenki olyat választ a cafeteia-keretéből, ami neki előnyös. Másrészt mert akinek most nincs lakáshitele, annak lehet később, és akkor ő is kaphat támogatást.

Jellemzően mekkora összeget adnak a cégek lakáshitel-támogatásra?

K.Z.: 180-300 ezer forintos az átlagos éves cafeteria-keret ma Magyarországon, ennek nagyjából a tizenketted részét adják hiteltámogatásra havonta. Vagyis ha valaki kéri az adómentes juttatást, általában azzal ki is tölti az egész keretét, lemondva a korábbi béren kívüli juttatásairól. Mert megéri neki.

Simán passzolják az azonnal fogyasztható juttatásokat is?

K.Z.: Igen. De véleményem szerint a lakáshitel-támogatás is azonnal fogyaszthatónak számít. Hiszen amennyivel kevesebbet kell fizetni a törlesztésre, annyival több marad a dolgozónak fogyasztásra. Sőt, mivel adómentes juttatásról van szó, ha bruttóban kapja a támogatást, akkor még több is marad neki, mintha mondjuk ha az adóköteles étkezési jegyet választaná. Ha pedig nettóban kapja, akkor az a cégének lehet olcsóbb.

G.T.: Egyetértek Zolival. Szerintem csak azok gondolják, hogy a lakáshitel-támogatás nem azonnal elkölthető, akik még nem kapták. Akik már utalják, azokban rögtön tudatosul, hogy ez egy azonnal felhasználható juttatás. Mert amennyivel kevesebb a havi törlesztés, annyival többet költhet el a dolgozó a fizetéséből szabadon.

Az eddig tapasztalatok alapján a törlesztések hányad részét teszi ki a támogatás?

K.Z.: Átlagban kicsit több mint a havi törlesztőrészlet felét. Ha belegondolunk, óriási segítség lehet a dolgozóknak, ha a cégük megfelezi a havi fizetendőjüket!

A bankjuk háromszintű szolgáltatással segíti a cégeket a támogatás nyújtásában. Milyen típusú cégeknek melyik verzió lehet ideális?

K.Z.: Az alapszolgáltatás mindössze a jogszabályi kötelező elemeket tartalmazza: átvállalja a cégtől a banki bejelentést, az igazolás megszerzését, illetve a NAV felé a jelentést. Ezt jellemzően nem kérik azok a cégek, akik cafeteria-rendszert üzemeltetnek, mert nekik ez kevés. Inkább a kisebb cégeknél, illetve az eseti jellegű utalásokhoz veszik igénybe az alapszolgáltatást.

Amennyiben a cég a pénzügyi részt maga intézné, de nem akarja felvállalni az adómentesség megfelelési követelményeinek vizsgálatát, akkor számára az alapszolgáltatásra épülő komplex verzió lehet az ideális.

Az ADLAK pedig ennél is többet kínál: vállaljuk a kritériumszűréseket, az ügyfelekkel a kapcsolattartást, és a pénzügyi lebonyolítást is. Ha egy cég abban gondolkozik, hogy rendszeresen, több dolgozónak szeretne lakáshitel-támogatást adni, akkor többnyire ezt a konstrukciót választja. Ahol cafeteria-rendszert működtetnek, ott is ezt a szolgáltatást igénylik.

Ez utóbbi esetben tehát mindent átvállalnak a munkáltatótól?

K.Z.: Gyakorlatilag igen. Szerződéskötés után csak arra van szükségünk, hogy megadja azon dolgozói elérhetőségét, akiket be akar vonni a támogatásba. Mi megkeressük a munkavállalót, egyeztetünk vele, bekérjük a szükséges dokumentumokat, megnézzük, jogos-e az igénye, és aztán ezt jelezzük is a cégnek. Utána már csak a pénzt kell küldenie a munkáltatónak, más teendője nincs, amíg le nem jár a hitel, illetve a támogatás.

Már az előbb is szóba került: probléma-e, ha valakinek más banknál van a hitele?

K.Z.: Nem, egyáltalán nem. De kétségtelenül egyszerűbb és gyorsabb lehet az ügyintézés, ha a mi bankunknál van a lakáshitel, hiszen akkor nálunk vannak a dokumentumok is.

Mennyi ideig tart az ügyintézés?

K.Z.: Sok cégnél még most döntik el, milyen cafateriák legyenek. Nekik azt tudjuk mondani, hogy az ügyintézésre 30+30 napot kalkuláljanak, azaz összesen 60-at. Ebben benne, hogy szerződünk a céggel, hogy a dolgozók behozzák a szükséges papírokat, hogy ellenőrizzük a méltányosságot, és véglegesítjük a támogatást.

Visszamenőlegesen januártól lehet-e kapni a juttatást?

K.Z.: Nem kézenfekvő a kérdés, mert éves elszámolás van, és azt kell vizsgálni, hogy az adott évben hogyan viszonyul egymáshoz a támogatás és a törlesztés összege. Ha a törlesztés több, akkor értelemszerűen fel lehet használni a támogatást, vagyis adómentes a juttatás. Ha viszont az esedékes éves törlesztőrészlet kevesebb, mint maga a támogatás, akkor a fölös rész adókötelessé válik. Tehát lehet visszamenőleges, de szerintem az a tiszta, ha nem az.

Gál Tamás, OTP (Gál Tamás, OTP, cafeteria, Szabó Zsuzsanna interjú)Gál Tamás. Fotók: Hír24/Pál Anna Viktória

G.T.: A céges beszélgetéseken is felmerült ez a kérdés a dolgozók részéről és van rá egy áthidaló megoldás. Ha valaki azt mondja, hogy ő mondjuk júliusban venne fel hitelt, és addig tartalékolná a cafeteria-keretét, az nem azt jelenti, hogy kell visszamenőlegesen adni a hiteltámogatást. Hanem az éves elszámolás miatt lehetséges, hogy a tartalékolt keretet a második félévre osztjuk el havi bontásban. A következő évben pedig elmorzsolgatjuk a juttatást 12 hónapra.

Mi a helyzet a köztisztviselőkkel vagy kormánytisztviselőkkel? Van, aki úgy értelmezi a törvényt, hogy ők is kaphatnak lakáshitel-támogatást, van aki úgy, hogy nem.

K.Z.: Érdekes kérdés – a megoldás kulcsa szerintem az, hogy cafeteriának számít-e a hiteltörlesztési támogatás vagy sem. Az biztos, hogy a köztisztviselői törvényben nem szerepel a cafeteria-elemek között. Sok önkormányzattal van kapcsolatunk – ők is eltérően értelmezik a dolgot. Van, ahol nem csinálnak belőle problémát, máshol meg bizonytalanok, és inkább kivárnak, bízva abban hogy pontosítják a törvényt.

G.T.: Igen, különböző jogértelmezések vannak. Vannak, akik már rendeltek kritériumvizsgálatot is. Mások csak szerződést kötöttek, és további jogértelmezésre várnak.

A roadshow célja részben az volt, hogy szondázzák a cégeket, mit terveznek az idei adóváltozások kapcsán. Mit tapasztaltak?

G.T.: Hat helyszínre hívtuk meg közép és nagyvállalatok vezetőit, HR-eseit. Kíváncsiak voltunk, hogy átalakítják-e az adóváltozások miatt a cafeteria-rendszerüket, odafigyelnek-e arra, hogy a bruttó keret mellett szóljanak a munkavállalónak, ha túlment a 200 ezer forintos határon. Hiszen fölötte már több adót (35,7 százalék helyett 51,17 százalékot) kell levonni tőlük.

Azt tapasztaltuk, hogy nincsenek jelentősebb változások. Azoknál a cégeknél, ahol eddig is volt cafateria, továbbra is adják a juttatásokat, és a keretösszeg is megmaradt.

Ezek szerint nem jellemző, hogy megkurtítanák, vagy megvonnák a kereteket az adóváltozások miatt?

G.T.: Nem jellemző. Az adóváltozás nem forgatta fel a rendszer egészét. Inkább helyzetbe hozott juttatásokat: a pihenőkártyát és lakáshitel-támogatást.

A dolgozók informálására viszont (pont az említett 200 ezres határ miatt) úgy látjuk, a korábbinál még jobban ügyelnek. És arra is felhívják a figyelmet, hogy a Széchenyi pihenőkártya magasabb összegig (450 ezer forintig) kedvezőbb adózású.

Az idei nyilatkoztatási formulák alapján az a trend rajzolódik ki, hogy az évi 200 ezres határig fennmaradó reszli a pihenőkártyára megy. Sőt, már második helyen is sokan választják a SZÉP kártyát. Ahol pedig 200 ezer forintnál több a keret, ott a pluszösszeg is teljes egészében erre megy. Szóval az év nyertese lehet a pihenőkártya.

Továbbra is erre számítanak?

G.T.: Igen. Hadd mondjak néhány számot. Mostanáig 165 milliárd forintot küldtek munkáltatók a pihenőkártyákra. Ebből eddig majdnem 144 milliárd forintot költöttek a dolgozók, vagyis ennyi pénz áramlott vissza a gazdaságba. Azt várjuk, hogy idén is legalább 55 milliárd forint érkezzen a nálunk vezetett számlákra. És bízunk benne, hogy újabb szektor, a pedagógusok is kaphatnak majd (újra) béren kívüli juttatást nemsokára.

Hiszem, hogy a kártya hozzájárul ahhoz, hogy munkahelyek maradjanak meg, újak jöjjenek létre, hogy még jobban felpörögjön a belföldi turizmus és vendéglátás, és ez jó dolog.

Az idén is jön majd a vészjelzés?

Igen, muszáj lesz figyelmeztetnünk a dolgozókat, hogy költsék el a 2013-as keretüket. Nem szeretnénk ugyanis, hogy bennragadjon a pénzük. A 2013-as feltöltéseket ugyanis legkésőbb idén május 31-ig lehet felhasználni, különben elvesznek a munkavállaló számára. Ezért azt kérjük, hogy akinek van Széchenyi pihenőkártyája, regisztráljon a weboldalunkon (nem az aktiválásról van szó!), hogy meg tudja nézni, mennyi a lejáró egyenlege.

Ezt azért érdemes minél előbb meglépni, mert nagyon nem szeretnénk, ha a tavalyihoz hasonlóan idén is egymilliárd forint körüli összeg maradna elköltetlenül. Azt szeretnénk, ha mindenki lenullázná a pénzét, amit úgy is megtehet, ha például leelőlegezi a nyaralását.

Sajnos ebben a kérdésben mi nem súghatunk a munkáltatónak. Nem mondhatjuk meg, hogy melyik dolgozó nem költötte el még a keretét, és mennyi a lejáró összege. Vagyis a munkavállalónak kell lépnie.

Egyébként ha bennragad a pénz, az nemcsak a dolgozóknak veszteség, hanem a munkáltatóknak is. Mert bár visszaküldjük a cégeknek a fel nem használt összeget, annak az adóját nem kapják vissza. És ha újra el akarják küldeni a dolgozónak, akkor megint meg kell fizetniük az adót. Néhány hete 2,6 milliárd forintnyi volt a május végén lejáró összeg, szóval nem kicsi a tét. Tessék regisztrálni!

Gál Tamás, OTP (Gál Tamás, OTP, cafeteria, Szabó Zsuzsanna interjú)

Oké, a SZÉP kártya lesz az év egyik nyertese. De látszik-e már, hogy melyik cafeteria-elem lesz a 200 ezres szabály vesztese?

G.T.: Én inkább azt látom, problémát okozott a cégeknél, hogyan lehet a korábban alanyi jogon járó juttatásokat (pl. bérletpénz) beépíteni a 200 ezer forintos cafeteria-keretbe. Mert különben eleve úgy kell velük számolni, hogy a magasabb kulccsal (vagyis 51,17 százalékkal) adóznak.

Nem megkerülve a kérdést azt gondolom, hogy veszíthet a népszerűségéből az iskolakezdési támogatás, mert nem rendszeres, így kiszoríthatják a havonta megkapható béren kívüli juttatások a 200 ezer forintos keretből. És tagadhatatlanul a pénztárak is a változás vesztesei lesznek. Viszont mivel az egyéni befizetések egyre nőnek, ez kipótolhatja a munkáltatói támogatásnál kieső összegeket. Megjegyzem, a dolgozók is jól járhatnak, ha saját maguk fizetnek az önkéntes pénztárakba, mert akkor megkaphatják a 20 százalékos adókedvezményt és az is növelheti a megtakarításukat.

Azt mondta helyzetbe kerülhet a lakáshitel-támogatás is, bár elképzelhető, hogy még nem az idén. A cégek, akikkel találkoztak alkalmazzák a hiteltámogatást?

G.T.: Többségük igen, de ettől függetlenül vegyes a kép. Vannak, akik kivárnak, és lesznek, akik csak jövőre döntenek. Másrészt ahol már idén beemelik a juttatást a cafeteriába, azoknál a cégeknél sem számítanak ma még arra, hogy az érintett dolgozók zöme igényelné a támogatást.

Egyelőre csak a bátrak, az úttörők lépnek. Ők belátják, hogy jó, ha csökken a törlesztőrészletük. És azzal is tisztában vannak, hogy ha bruttóban kapják a juttatást, akkor többet kapnak, mintha adóköteles juttatást választanának. No és bevállalják a bank ügyintézést is, amitől mint mondtam, továbbra is sokan ódzkodnak, alaptalanul.

Az adómentes lakáshitel-támogatás cafeteria-kereten kívül is adható. Ez jellemző-e?

K.Z.: Jogi értelemben nem a cafeteria-keret része az adómentes lakáshitel-támogatás. Azonban a gyakorlatban jellemzően mégis beépül a cafeteria-keretbe. Már csak azért is, mert a cégeknek nem lett több pénzük a munkavállalók juttatására pusztán attól, hogy van egy új, adómentes lehetőség. Így aztán a dolgozóknak többnyire a megszokott kereten belül kínálják fel a hiteltámogatást.

Idővel elterjedhet-e, hogy a cafeteria-keret felett is adják a hiteltámogatást?

G.T.: Véleményem szerint ez olyan termék, amely elősegíti az elkötelezettséget, a kulcsemberek megtartását. Ebből adódóan azoknál a munkáltatóknál, ahol fontos, hogy a tehetségeket magukhoz kössék, ott arra jó eszköz lehet. Akár úgy is, hogy pluszforrást szabadítanak fel. Hiszek abban, hogy ez az idő is eljön majd.

Azt is el tudom képzelni, hogy pl. azt mondják egy gyárban: aki letelepedik a környéken, lakást vesz hitelre, ezzel is jelezve, hogy hosszú távra tervez, annak adnak támogatást, akár kereten felül is. Magasabb hozzáadott értéket termelő kollégáknál (pl. fejlesztők) ez komoly megtartóerő lehet szerintem. Kvázi olyan, mintha készpénzt kapna az illető.

Sőt, úgy vélem, hogy a (teljesítményhez kötött prémiumon és jutalmon kívül adható) pluszjuttatásoknál is szóba jöhet a lakáshitel-támogatás. Például év vége felé, amikor már látszik, hogy jól alakulnak a számok. Jó eszköz lehet a dolgozók további motiválására. A lényeg, hogy ne előre megszabott teljesítményhez kötődjön a kifizetés, mert azt csak bérként lehet, leadózva.

Min fog múlni a siker?

G.T.: Szerintem azon, hogy a dolgozókhoz átmegy-e az információ, hogy jobban járnak a nulla százalékos adózású juttatással, mintha 35,7 százalékost választanak. A jó példa pedig ragadós lesz. És úgy vélem, a később felvett hiteleknél is fontos szempont lesz, hogy a munkáltató támogatja-e a cafateria-keretből a törlesztést. Mint említettem, sokan már most is azt kérdezték a dolgozói tájékoztatókon, hogy tartalékolhatják-e a keretüket, amíg megkötik a szerződést.

Mi arra törekszünk, hogy minél több munkáltatóval szerződést kössünk, hogy a kínálatukban benne legyen a lakáshitel-támogatás. Hogy a lehetőség meglegyen. És tudjuk, hogy a dolgozóknak még kell egy kis időt adni, amíg megkedvelik az újfajta juttatást.

Erősítheti-e egymást a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) és a lakáshitel-támogatás?

G.T.: Úgy gondolom, hogy igen. Kiegészíthetik és erősíthetik egymást. Hiszen ha valaki kap vissza nem térítendő állami támogatást a lakásvásárláshoz a gyerekei révén, plusz még a munkáltatójától is adómentes, szintén vissza nem térítendő juttatást, az együtt erősebb érv lehet amellett, hogy belevágjon a vásárlásba. E két támogatás nagyon komoly segítség a dolgozóknak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2015. június 19.
Szorosan egymásra záródva parkolnak a gépjárművek a főváros VII. kerületének egyik mellékutcájában. A furgon néhány centiméteres távolságot hagyva állt be az előtte és mögötte álló járművek közé.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.