Gazdaság

Ne takarózzunk azzal, hogy a bevándorlás gazdasági probléma, mert nem az

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2015. 10. 06. 17:48

1980-ban Fidel Castro kicsit változtatott azon, hogyan is kezeli azokat a kubaiakat, akik szeretnék elhagyni az országot. Addig inkább ott szerette volna őket tartani, de most azt mondta, menjenek, nincs szükség rájuk. A kubaiak pedig mentek. 120 ezer szegény kubai szállt hajókra a Mariel boatlift után, hogy elladikozzon az Egyesült Államokba. Nagyrészt Miamiban szálltak partra, nem meglepő módon, hiszen ez volt a legközelebb. Nyolcvanezer emigráns lepte el hirtelen az akkor kicsivel több mint másfél milliós várost.

A helyzet ismerős lehet, nem is véletlen, hogy az NPR-nak is a mostani európai menekültválság jutott róla eszébe. Megpróbálták szigorúan gazdasági szemmel megnézni, milyen hatással lehet a tömeges migráció az Európai Unióra.

Számok, tények

A kubai eset azért is jön kapóra, mert remekül meg lehet nézni rajta, hogy milyen az, amikor nagyon hirtelen rengeteg menekült lep el egy országot. David Card a Berkeley Egyetem közgazdásza pont ezzel foglalkozott. Card egyébként rendes közgazdász, nem tévés szakértő, aki nem szeret olyan dolgokat mondani, amit nem tud adatokkal és egy alapos kutatással alátámasztani. Pont ezért érdemes figyelni a véleményére.

A tömeges bevándorlással kapcsolatban két gazdasági félelem kerül elő a leggyakrabban. Az egyik, hogy a bevándorlók nem találnak munkát, ezért nekünk kell majd eltartanunk őket. A másik pedig, hogy találnak, de a mi munkánkat, amit aztán szépen elvesznek, mert olcsóbban is hajlandóak elvégezni.

Card viszont azt mondja, ha alaposan megnézzük, mi történt Miamiban, akkor nem látunk semmilyen változást az alacsonyan képzett munkaerő fizetésében. Egy fontos dolgot felejtünk ugyanis mindig el. Amikor egy bevándorló bevándorol, nem csak munkakeresővé, vagy szerencsés esetben munkavállalóvá, hanem vásárlóvá is válik.

menekult 2

Vásárló bevándorlók

Ezek az emberek üres kézzel érkeznek meg. Ágyra, lakásra, berendezési tárgyakra, ruhákra van szükségük, amiket azonnal el is kezdenek megvenni, amit találnak munkát. Ez pedig a belső piac fellendüléséhez vezet, mert a korábbinál jóval több terméket lehet eladni. A munkaerőpiac nem zéró összegű játszma, nem az van, hogy a munkahelyek száma adott, és egyszer csak sokkal több ember jelentkezik rájuk. Ha sok bevándorló érkezik, akkor több új munkahely is születik, mert ezeknek a bevándorlók szükségük van szolgáltatószektorra is a tárgyak mellett. Nekik is kell fodrász, kocsmáros, satöbbi.

Card tehát azt mondja, hogy nem csökkent az alacsony képzettségűek fizetése attól, hogy többtízezer alacsony képzettségű, a nyelvet nem beszélő munkás érkezett az országba. Ez egyébként több dolognak is köszönhető. Miamiban már korábban is jelentős kubai kisebbség volt, akik fogadták és segítették az újonnan érkezőket. Mésrészt pedig, hogy az újonnan érkezők azonnal találtak maguknak munkát.

Két feltétel

Ezen a két feltételen múlik az, hogy milyen hatással lesz Európára a menekültválság. Card szerint a gazdasági feltételeknek mindenképp megfelelünk. Hiába hallunk sokat arról, hogy Európa válságban van, még mindig simán elég gazdagok vagyunk, hogy ennyi menekültet asszimiláljunk. Állást pedig, ha normálisan kezelnénk a menekültügyet, gond nélkül találhatnának.

Az európai ipar szinte kapkod a képzetlen, vagy közepesen képzett munkaerő után. Ahogy egyébként a magyar is. Évek óta folyamatosan ebben a szektorban van a legnagyobb hiány. A magyar cégvezetők fele mondta azt tavaly, hogy nem talál munkaerőt bizonyos feladatokra. Pont olyanokra ráadásul, amiket a bevándorlók tökéletesen el tudnának látni.

Bevándorlóipar

A német gyárak szinte azonnal felvennék azokat a bevándorlókat, akik náluk szeretnének dolgozni. Feltéve, ha engednék őket dolgozni. Az NPR cikkében meg is szólal a Papst nevű hatalmas német alkatrészgyár vezérigazgatója. Azt mondja, ők már el is indítottak egy olyan programot, ami szíreket képez ki alkatrészgyártásra. Annyira kétségbeesettek a hiányzó munkaerő miatt, hogy kénytelenek bármilyen lehetőséget megragadni.

Az első aggodalomra tehát az a válasz, hogy nem, a bevándorlók nem veszik el a munkánkat, és még kevesebbet sem fogunk keresni miattuk.

A másodikra is vannak felmérések. Korábban írtunk már egy nagyobb cikket arról, hogy milyen hatással van egy ország gazdaságára az, ha ellepik a bevándorlók. Akkor egy csomó tanulmányra hivatkozva összefoglaltuk néhány pontban a lényeget:

  • A bevándorlás jót tesz a gazdaságnak.
  • A bevándorlók több adót fizetnek, mint a natív (értsd: természetes, honi) lakosság.
  • A bevándorlók kisebb terhet jelentenek a szociális ellátórendszerre, kevesebb segélyt kapnak.
  • A bevándorlók – a natív fiatalokhoz hasonlóan – képzettebbek, mint a nyugdíjaskorú lakosság.
  • A bevándorlók enyhítik a középosztály feletti natív lakosok terheit, mert olcsóbb szolgáltatásokat nyújtanak.
  • A bevándorlók miatt nem kevesebbet, hanem többet keres a natív lakosság.
  • A bevándorlók sokkal inkább hajlamosak kockázatot vállalni és üzleteket alapítani, mint a natív lakosság.

A bevándorlás nem gazdasági kérdés, bármennyire is azt gondoljuk. Nem azzal van bajunk, hogy nem lesz munkánk, vagy nekünk kell majd eltartani a menekülteket. A korábban említett David Card ezt mondja:

Végső soron kiderül, hogy a bevándorlás a legtöbb szavazó, vagy politikus számára nem elsősorban a gazdasági aggodalmakról szól. A nyelv védelméért, a nemzet kultúrájáért aggódnak. Sokan azt gondolják, hogy a többnyelvű és többkultúrájú nemzet hatalmas problémákhoz vezethet. Másoknak a diverzitás pozitívum, és minél többfélék vagyunk, annál jobb. Valójában ennek az egész vitának kevés köze van a munkaerőpiachoz.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.